A hírszerzésnek kell majd megmagyaráznia Lázár János állításait

A hírszerzésnek kell majd megmagyaráznia Lázár János állításait

Lázár János a hírszerzést is felügyelő miniszterelnökséget vezető miniszter úgy tűnik, szakít az általa teremtett hagyománnyal és csütörtökön előreláthatóan nem megy el a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, ahol egyebek mellett az Információs Hivatal szokásos éves beszámolóját vitatják meg a képviselők.

Lázár korábban rendszeresen részt vett a hírszerzés vezetőinek meghallgatásán, és rendre ő válaszolt a cég tevékenysége kapcsán felvetődött politikai jellegű kérdésekre. Most a hivatalos közlések szerint egyéb elfoglaltsága miatt marad távol az üléstől.

A fecsegő miniszter

Pedig az ellenzéki képviselők már hetek óta készültek Lázár tetemrehívására. Sok más feladata mellett a magyar polgári hírszerzést is felügyelő miniszter ugyanis számos emlékezetes bakit követett el az elmúlt években. Az egyik például az volt, amikor

2015 nyarán nyilvánosan megdicsérte a magyar hírszerzőket: szerinte milyen jó munkát végeztek Ukrajnában.

Natalija Halibasenko ukrán külügyminiszter másnap hivatalába kérette Lázár nyilatkozata miatt Keskeny Ernő magyar nagykövetet. Az ott elhangzottakról Lázár már nem számolt be.

Volt hírszerzők akkoriban azt mondták, a miniszter kijelentése igencsak megnehezítette a későbbiekben az Ukrajnában dolgozó a magyar hírszerzők dolgát. Nemcsak azért, mert Lázár nyilatkozata után az ukrán elhárítás nagyobb erőket mozgatott meg a magyar hírszerzők felkutatására, hanem azért is, mert ugyan ki áll szóba egy olyan hírszerző szervezettel, amelynek a titkait miniszteri szinten fecsegik ki ország-világ előtt.

MTI Fotó: Soós Lajos

Egy másik emlékezetes eset, amikor 2013 februárjában még a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként Lázár bejelentette, hogy a jövőben mi lesz a magyar hírszerzés három legfontosabb feladata: az állami kötvénypiaci folyamatok elemzése, a nemzetközi tőkepiaci folyamatok elemzése és az úgymond „adóelkerülési okokból külföldre menekített vagyonok azonosítása”.

Kém- és propagandahivatal

Két éve felvetődött, az Információs Hivatalnak szerepet kellene vállalnia abban, hogy Nyugat-Európában, a nyugati világban milyen kép alakul ki Magyarországról. A kormány illetékesei úgy vélték, jelentős erőforrásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy a velünk kapcsolatos információkat a szerintük objektív irányba változtassák meg.

Lázár János 2015-ben ezzel kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt megjegyezte: az állami propaganda eddig is mindent bevetett a hazai agyak megdolgozására. A magyar hírszerzők megbízása propagandista feladatokkal azonban – a miniszter akkori álláspontja szerint – új lehetőséget nyithat a határainkon túl.

Az általuk piacra dobott hírek bekerülhetnek a hírversenybe, és ezáltal a titkosszolgák alakíthatják a hírértéket – mondta.

Lázár nem a levegőbe beszélt. A lassan már másfél éve tartó sorosozás, és az ahhoz kapcsolódó állami álhír- és félinformáció-gyártás és terjesztés azt látszik bizonyítani, hogy amit az állam titkosszolgálati feladatnak gondolt korábban, azt tényleg úgy is gondolta.

Lázár titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva az idén is többször kijelentette, hogy „a szolgálatok találtak bizonyítékokat a Soros-terv létezésére”, beszélt arról is, hogy „Soros médiafelületeket és újságírókat vásárolt meg eszméi terjesztésére”.

Az egyik októberi kormányinfó után még a ma aktív titkosszolgák szeme is fennakadt, amikor Lázár bejelentette, hogy a kormány utasította a belügyminisztert és őt, hogy készítsenek jelentést arról, a Soros-szervezetek miképpen befolyásolják az uniós fórumokat Magyarországgal szemben.

MTI Fotó: Kovács Attila

Szakértők szerint Lázár utóbbi bejelentésével az Ukrajnában dolgozó hírszerzőink nyilvános elismerésével összemérhető hibát követett el. Lényegében kihirdette, hogy a magyar titkosszolgálat a világ minden országában rááll a magyar érdekeltséggel is rendelkező Soros György által finanszírozott szervezetekre.

Egy volt hírszerző ezzel kapcsolatban a Zoom.hu-nak azt mondta: nyilvánvaló, hogy a szövetségesek is kémkednek olykor egymás ellen, de nem verik a dolgot nagydobra. Majd, hogy szemléletessé tegye Lázár működésével kapcsolatos mondandóját, megjegyezte:

“bár mindenki tagadja, sokan belepisilnek a strandon a medencébe, de csak elvétve akad olyan őrült, aki ezt a trambulinról teszi”.

A titkosszolgálatok és a rendőrség egyszer már beismerték a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt, hogy számukra Soros György és a kormány által neki tulajdonított terv semmiféle feladatot nem jelent, és ha létezik is, sem bűnügyi, sem nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent. Most az IH-nak kell majd elmagyaráznia Lázár helyett, hogy a miniszter vajon miféle jelentésekre hivatkozva sorosozik.

Üzenet, visszahívás, fax

Lázár János miniszteri meghallgatásán 2014-ben azt mondta, azt szeretné, ha három év múlva elmondhatná, hogy „a magyar hírszerzés Európa egyik legerősebb hírszerzési tevékenységét végző szervezete”. Elmondhatta volna, ha elmegy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésére, úgy se derül ki soha, hogy igazat állít vagy sem. A magyar hírszerzés ugyanis olyan titkos, hogy földi halandó még csak nem is beszélhet velük. Aki felhívja a központi számukat, azzal egy géphang közli, hogy három lehetőség közül választhat: üzenetet hagy, visszahívást kér vagy elindítja a faxot. Szóval, ha valaki külföldön Magyarország érdekeit sértő információt hall, hívja inkább a 112-öt. Rosszabbul biztos nem jár.