Itt a program: kikiáltaná és meg is valósítaná az új, igazságos köztársaságot az MSZP

Itt a program: kikiáltaná és meg is valósítaná az új, igazságos köztársaságot az MSZP

A Zoom.hu megszerezte az MSZP 2018-as választási programját, aminek Kunhalmi Ágnes lesz a kampányarca. Van ebben minden: garantált jólét, bér- és nyugdíjemelések, rezsicsökkentés, új alkotmány, elszámoltatható állam és politikusok, az oligarchák és a korrupció felszámolása, népszavazás Paks II-ről, offshore-adó és „nyugati nyitás” a külpolitikában. A szocialisták döntenék a pénzt az oktatásba és az egészségügybe, miközben Budapestet boldoggá, a vidéket pedig okossá és vonzóvá tennék.

Magyarország ma igazságtalan – ezzel az aligha új, viszont aligha túlzó megállapítással nyit az MSZP hivatalosan csak a szombati, kibővített választmányi ülésén elfogadandó programtervezete, amelyet a Zoom.hu megszerzett. Az igazságtalanságok emlegetése persze nem meglepő, hiszen a program címe: Tegyünk igazságot! A 15 oldalas dokumentum alapvetően az MSZP időközben visszalépett miniszterelnök-jelöltjének, Botka Lászlónak a programja, ezt nem dobták ki, csak egyelőre nincs, aki képviselje. A programot kampányarcként a párt budapesti elnöke, a karakteresen és szenvedélyesen politizáló Kunhalmi Ágnes népszerűsíti majd.

Nem ilyen rendszerváltást akartunk?

Az MSZP – programja szerint – nemcsak a Fidesz-kormány „elmúltnyolcévével” szakítana, hanem részben az elmúlt 27 év kollektív sikertelenségével is, amikor új rendszerváltást ígér. Azt írják: „1989-ben együtt hittük, és közösen akartuk, hogy egy új, jobb kor jöjjön el. Szabad és igazságos Magyarországot akartunk. Mára a szabadság megkopott, az igazságosságot pedig igazságtalanság váltotta fel. Kormányváltás kell, hogy új korszak kezdődhessék!” El is árulja a program, milyen lenne „az új köztársaság” időszaka: egyrészt „a kevesek gazdagsága helyett sokak jólétét” hozza majd, másrészt garantálja a biztonságot, és olyan országot teremt, „ahonnan nem elmenni kell, hanem ahová visszatérni érdemes.” Az MSZP célja, hogy „a nőknek ugyanakkor fizetés járjon, mint a férfiaknak”, továbbá visszacsábítanák a külföldön boldogulásukat keresőket, mivel ma már minden hatodik gyerek külföldön születik. A választási program külön hangsúlyozza, hogy a „büszke magyarok és büszke európaiak” országa tagja marad az Európai Uniónak.

Döntsön a nép elnökről, alkotmányról!

Az új köztársaságot természetesen új alapokra, jogi fundamentumokra érdemes építeni. Az MSZP amúgy nyugodtan koncentrálhat az építésre, a bontással már nem kell foglalkoznia, mert azt elvégezte a Fidesz: „Az elmúlt nyolc évben a kormány lebontotta a demokráciát, megszüntette a fékek és ellensúlyok rendszerét, felszámolta a független intézményeket (…) a III. Magyar Köztársaság nem létezik többé.” Az MSZP által kikiáltani kívánt IV. köztársaság nem kevesebbet ígér, minthogy elhozza „a jólét, a szabadság és az igazságosság Magyarországát”.

Más, a jogállamiság helyreállítását célzó javaslatok:

  • a bíróságok függetlenségének garantálása
  • korrupcióellenes ügyészi hivatal + Európai Ügyészség
  • az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaállítása
  • a civil szervezeteket megbélyegző törvény eltörlése
  • közösséget, nem pedig pártérdeket szolgáló közmédia
  • az önkormányzatok önállóságának visszaállítása
  • új érdekegyeztetés, szakszervezetek megerősítése

Az MSZP felismerte azt is, hogy a Fidesz központosító törekvései és az érdemi társadalmi-szakmai egyeztetések helyett a felesleges, de legalább drága nemzeti konzultációk jelentette látszategyeztetés erős társadalmi igényt teremtett arra, hogy az emberek újra beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe. Ezért

közvetlen lenne az elnökválasztás és új Alaptörvényt alkotnának, amiről pedig népszavazással döntenének.

A program megoldást kínál az emberek nagy többségét irritáló korrupcióra és a Fidesz által megvalósított Nemzeti Együttműködés Rendszerének más bosszantó sajátosságaira is. Így például a szocialisták azt ígérik, hogy véget vetnek „a kiskirályok és oligarchák önkényének, Magyarország lerablásának”, és megtörik az intézményesített korrupciót. Ennek érdekében növelnék a közbeszerzések átláthatóságát és a versenyt, megakadályoznák az összejátszást és a túlárazásokat.

Alapjaiban változtatna az MSZP a köztársaság rendszerén, működésén MTI Fotó: Mohai Balázs

Összeférhetetlenségi szabályokkal érnék el, hogy „pénzemberek, oligarchák, biztonsági ellenőrzésen fennakadt érdekkijárók” se állami tanácsadóként, se kormánybiztosként ne tevékenykedhessenek. Kissé reménytelennek tűnik „a jogtalanul elvett közpénzek visszaszerzése” ígéret – ebbe már a Fidesz több elszámoltatási biztosának is beletört a bicskája. Igény volna a politikusok vagyonbevallási rendszerének ígért reformjára, de a részletekben rejlik majd az ördög.

Visszaköszön egy 15 éves ígéret

Külön fejezetben foglalkozik a program a közbiztonság kérdésével, mondván: „az új köztársaság csak akkor lesz képes megvédeni önmagát és polgárait, ha a szabadság és a biztonság új egyensúlyát alakítjuk ki.” Az ígéretek szerint megháromszorozzák a körzeti megbízottak számát, továbbá anyagilag és erkölcsileg is kárpótolnák a visszamenőleg jogalkotással sújtott, a rendvédelem területén dolgozott szolgálati nyugdíjasokat. A közbiztonsági részben visszaköszön egy, már az MSZP 2002-es választási programjában is szereplő ígéret az önkormányzati rendőrség létrehozására, bár most úgy írnak róla, mint „közösségi típusú rendőrség”.

Garantált jólét mindenkinek

Ugyan a Kétfarkú Kutya Párt „örök élet, ingyen sör” szintjét még nem hozza az MSZP-program, de ezen kívül szinte mindent megígér a gazdaságról és közteherviselésről szóló részben, hiszen gyakorlatilag mindenkinek jólétet garantál a dolgozóktól a nyugdíjasokig. „Nem kevesek kiváltsága, hanem sokak jóléte a célunk” – írják. Ez a szlogen kísértetiesen hasonlít a Demokratikus Koalíció programjára, ami sokak Magyarországát ígéri a kevesek országa helyett.

A Jobbik béruniós kezdeményezéséhez hasonlít továbbá az MSZP célkitűzése, hogy a hazai bérek elérjék az uniós átlagot. „A magyar munkavállaló – legyen ács, cipész, árufeltöltő, gyermekorvos vagy marketing asszisztens – munkája nem érhet kevesebbet Magyarországon, mint az Európai Unióban” – írják. Ezzel együtt kidolgoznák az euró bevezetésének feltételeit és menetrendjét.

Ide tartozik a nyugdíjasokkal foglalkozó „Biztonságos időskort! Igazságot a nyugdíjasoknak!” című ígérethalmaz, ami fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az MSZP is azzal vezeti fel a program ezen elemeit, hogy „Magyarországon a lakosság 28 százaléka részesül nyugdíjban vagy különböző nyugdíj jellegű ellátásban.”

Sokat ígér a nyugdíjasoknak az MSZP – csaknem három millió szavazóról van szó MTI Fotó: Varga György

A jelenlegi kormány közel 3 ezer milliárd forint magán-nyugdíjpénztári tagdíj megtakarítást vont el, használt fel önkényesen, és óriási összegeket vett ki a rendszerből a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezmény, a foglalkoztatáspolitikai korkedvezmény radikális megszüntetésével – sorolja a program a jelenlegi kurzus „főbűneit”.

Ezzel szemben az MSZP azt ígéri, hogy feloldják a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozását, visszaállítják a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjjogosultságot, továbbá a nyugdíjak éves emelésénél az infláción kívül számításba veszik a gazdaság és a bérek növekedési mértékét, vagyis visszaállítanák a svájci indexálást.

Duplájára, 57 ezer forintra emelnék a nyugdíj minimumot, és havi 10 ezer forint kiegészítést adnának a 100 ezer forint alatti ellátások felzárkóztatására.

A Fidesz egy fordított Robin Hood

Lényegi eleme a programnak a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a legkülönfélébb területeken. „Miközben nagyjából 4 millió ember él létminimum alatt, egy szűk csoport hatalmas vagyonokat halmozott fel”, a középosztály pedig gyakorlatilag megszűnt, csak a lecsúszástól rettegő, egyik napról a másikra élő emberek vannak – állapítja meg a szocialisták helyzetértékelése. A Fidesz társadalompolitikája arról szól, hogy a gazdagokat támogatja, miközben a szegényektől elvesz – teszik hozzá, azt ígérve, hogy ezzel szemben a szocialisták olyan országot teremtenének, „amelyben lehetséges az előrejutás, segítséget kap a lemaradó, támogatást a törekvő”. Ennek érdekében bevezetnék a garantált szociális minimumot, és egy alap rezsifogyasztást „jóárasítva” lehetne igénybe venni: minden magyar állampolgár a bejelentett lakcímén havonta egy köbméter ivóvizet jelképes áron, havi 15 köbémter földgázt és 30 kWh áramot a mai ár feléért kaphat. A gyermeket várók a 6. hónapban egy 60 ezer forintos, majd a gyermek születése után egy újabb 60 ezer forintos támogatást kanának, és 35 százalékkal emelnék a családi pótlékot. A Fidesz vívmányát, a családi adókedvezmény rendszerét nemcsak megtartanák, hanem ki is terjesztenék a szocialisták, emellett „a szegénységi kockázatokra fókuszáló” támogatási rendszert is kialakítanának. Újra bevezetnék a lakhatási támogatást és adósságkezelési szolgáltatást, az inflációval emelnék évente a GYED és a GYED összegét, emelnék a fogyatékos és tartósan beteg gyermekeket nevelők pótlékát. A lakhatási szegénység mérséklésére bérlakásépítési programot indítanának: 4 év alatt 40 ezer új lakás épülne önkormányzati segítséggel.

Igazságosabb közteherviselés

Az igazságosabb közteherviselés érdekében az MSZP többkulcsos adórendszert vezetne be – beemelve a programba a Botka-féle „Fizessenek a gazdagok!” retorikát. Egyrészt az MSZP ígérete szerint nettó 100 ezer forintnál senki nem kereshetne kevesebbet, másrészt csak a 600 ezer forint feletti jövedelemrészre vetnék ki a 10 százalékos szja-t. Az egymillió forint feletti résznél belépne egy újabb sáv, itt 20 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetnének be.

A program megtartotta a lemondott miniszterelnök-jelölt, Botka László alapvetéseit MTI Fotó: Vajda János

Olcsóbb lenne viszont az élet, mivel az MSZP ígérete szerint 5 százalékra csökkentené minden alapvető élelmiszer ÁFA-ját. Szintén az egyenlőség jegyében érdekes lépésre szánná el magát az MSZP: a gépjárműadót a kocsik értéke alapján kellene fizetni, és a közlekedési bírságokat is a gépjármű értékének százalékos arányában állapítanák meg.

Újraalkotnák a Munka Törvénykönyvét, és átalakítanák a munkanélküli ellátást: a jogosultság idejét a jelenlegi 3-ról 9 hónapra növelnék, összegét pedig az első 6 hónapra a korábbi kereset 80 százalékára emelnék a jelenlegi 60 százalékról. Megszüntetnék továbbá „a közmunkások kizsákmányolását” – tisztességes bérrel és a valódi munka világába való áttereléssel, átképzéssel.

Újraalkotnák a Munka Törvénykönyvét, erősítenék a szakszervezeti jogokat – MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MSZP célja, hogy fenntartsa a 4 százalék körüli gazdasági növekedést, az EU forrásokat pedig főként az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, az egyenlőtlenségek csökkentésére használnák. Fontos ígéret, hogy az eladósodás megakadályozása érdekében, szakmai alapon tárgyalnák újra a Paks II-ről Oroszországgal kötött szerződést,

az atomerőmű-bővítésről pedig népszavazást tartanának – ezen a szülők a gyermekeik nevében is szavazhatnának, hiszen “az ő jövőjükről van szó”.

Jön a 75 százalékos offshore-adó

„Végleg beszüntetjük a letelepedési kötvények árusítását, a forgalmazó cégekre 75 százalékos offshore adót vetünk ki” – ígéri programjában az MSZP. A vállalás első fele már teljesült is, mivel elvileg már nem árusítják a letelepedési kötvényeket. Az ígéret másik felének teljesítése azonban jogalkotási bravúr lesz, mivel az adókivetés és annak behajtása igen nehézkesnek ígérkezik az offshore hátterű vállalkozások esetében.

Stadionok helyett kórházakat

Kórházak helyett nyolc éven át stadionokra költötte a pénzünket a Fidesz – maxolja ki már az egészségügyi fejezet elején programjában a populista-faktort az MSZP, bár tény, hogy magas a labda, amit leütnek ezzel.

 

Orbánék csaknem 350 milliárd forintot költenek stadionokra

Orbánék csaknem 350 milliárd forintot költenek stadionokra Harminckét stadion épül fel, újul meg 2010 és 2020 között állami forrásokból. Minderre elmegy 342 milliárd forint, amiből 200 milliárd jut egyetlen stadionra, az új Puskásra. Ha végignézzük a folyamatot, látni kell, voltak fontos, és vannak kevésbé fontos beruházások.

A helyzetértékeléssel mindenesetre nehéz vitatkozni: az orvosok a kilátástalanság miatt külföldre menekülnek, 20-30 betegre jut egy nővér a kórházakban, települések sokasága maradt háziorvosi ellátás nélkül, a magyarok egészségi állapota az egyik legrosszabb az EU-ban, ráadásul a kórházi fertőzések száma is nő.

Az egyik legfontosabb ígéret, hogy négy év alatt Magyarország egészségügyi ráfordítását az EU átlagára hozná fel az MSZP.

Mi mennyi?

Míg 2015-ben 7,1 százalék volt az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, addig 2003-ban ez a szám még 8,1 százalékot tett ki – derült ki idén tavasszal a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP arányával ugyanis az alsó harmadban foglal helyet Magyarország az unióban, mivel az EU-28 átlag itt 9,9 százalék. Az egy lakosra jutó egészségügyi kiadás – beleértve a hálapénz összegét is – hazánkban 2015-ben 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt.

Az MSZP azt is ígéri, hogy folytatja a Fidesz-kormány által megkezdett egészségügyi béremelést: a béreket az átlagkereset növekedés legalább kétszeresének megfelelő mértékben emelnék. Emelnék továbbá a kórházak és a szakrendelők pénzét, hogy jusson korszerű eszközökre, karbantartásra és lerövidíthessék a várólistákat.

Öntené a pénzt az MSZP az egészségügybe – stadionok helyett MTI Fotó: Bruzák Noémi

Több pénzt ígérnek a háziorvosi rendszerre, új mentőautókat is beszereznének, és új, szociális alapon nyugvó gyógyszertámogatási rendszert vezetnének be. A nyugdíjasokat érintő fontos ígéret, hogy a krónikus betegségben szenvedő 65 év fölötti betegek számára – szakorvosi javaslatra – ingyenessé tennék a gyógyszerellátást.

Bevezetnék a 9 osztályt, több pénz

Választási programjának közoktatással foglalkozó részében az MSZP nem kevesebbet ígér, minthogy bevezeti a Fidesz helyett a 9 évfolyamos iskolai alapképzést – ezt ugyanis már Balog Zoltán erőforrásminiszter is megígérte. A szocialisták úgy képzelik, hogy az alapkészségek elsajátítására és megerősítésére (írás, olvasás, számolás, szövegértés, digitális alapismeretek) szolgáló alsó tagozat 5 éves lenne.

Egy nagyobb falunyi tanár hiányzik a magyar oktatási rendszerből MTI Fotó: Balázs Attila

„A pedagógusok és a gyerekek érdekeivel ellentétes a Fidesz szinte valamennyi lépése a teljes központosítástól kezdve a pénzkivonáson át a pedagógusok autonómiájának felszámolásáig” – állapítja meg továbbá az MSZP programja, hozzátéve: ezzel elvágják a társadalmi felemelkedés útját a szegényebb gyerekek elől. A kedvezőtlen folyamatok megállítására az egészségügyhöz hasonlóan az oktatásba is talicskával tolná a pénzt az MSZP. Magyarország az Eurostat adatai szerint 2015-ben a GDP 5,2 százalékát költötte oktatási kiadásokra, ami akkor meghaladta a 4,9 százalékos uniós átlagot.

Az MSZP azt ígéri, hogy a GDP 6 százalékát fordítaná az oktatásra.

„Máshol nem pénzt vesznek ki az oktatásban, hanem még több pénzt tesznek bele. Máshol nem lexikális adatokat magoltatnak a gyerekekkel, hanem felkészítik egy olyan világra, amelyekben a hagyományos munka jó részét hamarosan robotok látják el„ – írják, megemlítve, hogy az MSZP célja egy olyan közoktatási rendszer, „amely nem növeli, hanem kiegyenlíti az esélykülönbségeket.”

További, az oktatást érintő intézkedések:

  • a pedagógusok bérének alapja a minimálbér lesz, így bérük 35 százalékkal nő
  • visszaállítanák a tankötelezettség korhatárát a mostani 16-ról 18 évre
  • a helyi közösségeknek újra lehet iskolájuk, ha az önkormányzat vállalja
  • ahol csak egyházi intézmény van, legyen állami, önkormányzati iskola is
  • felmenő rendszerben kötelező érettségi tárggyá tennék az angol nyelvet
  • több szakmai autonómiát, nagyobb szabadságot a pedagógusoknak

Alaposan átszabná a felsőoktatás rendszerét is programja szerint az MSZP, amely versenyképes diplomát és szabad felsőoktatást ígér. Az első diploma megszerzésének ingyenességét megőriznék, a hallgatói ösztöndíjakat 33 százalékkal emelnék, és helyreállítanák a felsőoktatási autonómiát. Az MSZP diplomához segítené azokat is, akik jelenleg nyelvvizsga hiányában nem vehetik át felsőoktatási oklevelüket. Bevezetnék a hétévenkénti alkotó év pályázati rendszerét. Nem hagynák továbbá bezárni a CEU-t: biztosítanák a további működéséhez szükséges jogi feltételeket.

Felújítanák a Várat, de nem Orbánnak

A választási program kulturális fejezete kitér arra, hogy a budai Vár felújítása helyes és támogatandó, ám a rekonstrukció célja elfogadhatatlan, vagyis nem hagynák, hogy a kormány foglalja el a Várat. Megszüntetnék továbbá a Magyar Művészeti Akadémia kizárólagosságát, és figyelnének arra is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap döntéseinél a szakmai szempontok legyenek az elsők a politikai helyett. A kultúra finanszírozásába a szerencsejátékokból befolyó adókat és a társasági adót is bevonnák.

Boldog, fejlődő Budapest, okos vidék

„Budapest a fővárosunk, többségünk otthona a vidék” – igyekszik feloldani a főváros-vidék ellentétet az MSZP programja, amely boldog és fejlődő Budapestet valamint „smart” és vonzó vidéket vizionál. Budapest növekedést, innovációt, nemzetközi kaput képes adni Magyarország egészének, míg a vidék Magyarországa hozzájárul a főváros boldogságához, tudásához, növekedéséhez – dícsérik a programban ezt is, azt is.

Mehetnének máshogy is a dolgok a fővárosban – állítja az MSZP Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A programban azt ígérik a szocialisták, hogy helyreállítják a főváros önállóságát, „felszabadítjuk Budapestet, hogy azzá válhasson, ami lenni tud és akar”. Budapestet modern otthonná, kulturális és tudáscentrummá tennék, működő egészségüggyel, saját iskolákkal, és zöldítéssel: 2023-ig legalább 10 százalékkal növelnék a parkok, zöld felületek arányát.

Kiemelten kezeli az agrárium témakörét a szocialisták választási programja MTI Fotó: Kovács Attila

A vidékfejlesztésen belül az MSZP programja az agráriumra koncentrál. „Smart”, azaz „okos” megoldások sokaságával vonzóvá tennék a vidéki, falusi életformát – a fiataloknak is. Itt hatékony vízgazdálkodásra, dinamikus munkahelyépítésre és hipermodern agrárkultúrára gondolnak. Véget vetnének a „spekulációs célú földvásárlásnak”, fellépnének „a tisztességtelen haszonbérleti szerződések ellen” és szövetkezetek létrehozását sürgetik.

Elvennék Áder János kenyerét is

Külön fejezetben foglalkozik az MSZP Áder János köztársasági elnök szívügyével, a környezetvédelemmel és a vízzel is. „Kímélni, védeni, óvni kell a vizet, a levegőt, a talajt, az élőhelyeket” – írják. Az energiapolitikában a megújuló energiaforrások használatára, valamint az energiatakarékosság és a hatékonyság növelésére biztatnak, ráadásul idő előtt elérnék a 2016-os „Párizsi egyezmény” éghajlatvédelmi célkitűzéseit. Buszcsere programot indítanának, hogy a tömegközlekedésben használt buszok 25 százaléka elektromos meghajtású legyen.

Keleti helyett nyugati nyitás

Irányváltást sürget az MSZP programja a külpolitikában is, mivel meglátásuk szerint a jelenlegi kormány a ”keleti nyitással” visszafelé kezdett haladni a putyini Oroszország és más tekintélyuralmi, illiberális rendszerű országok felé, miközben szabadságharcot hirdetett az EU ellen és mindent megtesz az integráció gyengítése érdekében.

Más irányba vinnék a külpolitikát, mint Szijjártó Péter miniszter MTI Fotó: Molnár Edvárd

Ezzel szemben az MSZP szerint közeledni kellene az Európai Unió mag-országaihoz, dolgozni az integráció elmélyítésében, erősíteni a közösségi szemléletet. A menekültkérdés egyébként a szocialisták szerint is Európa jelenlegi egyik legnagyobb problémája, de erre közös, európai szintű megoldást kell találni, ami szolidáris, de egyúttal biztosítja is Európa és Magyarország biztonságát.