Hét helyet javítottak a magyar diákok a nemzetközi olvasási vizsgálatban

Hét helyet javítottak a magyar diákok a nemzetközi olvasási vizsgálatban

A negyedikes diákok jobban olvasnak, mint öt éve, ez viszont nem feltétlenül ok az örömre, hiszen a gyakorlati tudásuk évek óta folyamatosan romlik.

Magolni és olvasni már biztosan tudnak a magyar gyerekek. Ez derül ki a 2016-os Nemzetközi Olvasás és Szövegmegértés Vizsgálatból, ahol a résztvevő országok listáján hazánk hét helyet javított. Magyarország öt éve a 20. helyet szerezte meg,

a 2016-os felmérésben viszont a 13. helyen szerepel.

A lista első helyére Oroszország került, a második Szingapúr, a harmadik Hong Kong. Érdekesség, hogy a finnek lecsúsztak a bronzéremről, idén csak az ötödikek lettek, a negyedik helyre az írek csúsztak be.

 

Palkovics László oktatási államtitkár a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a jó eredmények többek között annak is köszönhetőek, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer. Látszódnak a pedagógus életpálya modell eredményei is, és az is kiderült, hogy negyedik osztályban az iskola képes bizonyos hátrányokat kompenzálni – tette hozzá.

Így olvasunk mi

A nemzetközi tanulói teljesítménymérést 2001 óta ötévente szervezi az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Assessment – Nemzetközi Oktatási Eredményvizsgálati Szövetség). A felmérésben 4. évfolyamos tanulók vesznek részt, az ő szövegértésüket és az azzal összefüggő háttértényezőket vizsgálják a szakértők.

A legutóbbi, 2016-os mérésben 50 ország közel 320 000 tanulója vett részt. Magyarországon 149, véletlen mintavétellel kiválasztott iskolában vizsgáltak 2 4623 tanulót.

Az akkori – és a korábbi felmérések szerint is – a magyar tanulók minden esetben az átlagnak számító 500 pont felett teljesítettek. Ez azonban megtévesztő lehet:

a PIRLS hagyományosan az a felmérés, ami a diákok tárgyi tudását vizsgálja, ellentétben a PISA-teszttel, ami a gyakorlati teljesítményre koncentrál.

A Parlament honlapján is megtalálható a 2017-es információs jegyzet, mely a nemzetközi tanulói teljesítményméréseket vizsgálja. Ennek szerzői is azt hangsúlyozzák, hogy a PIRLS inkább tárgyi megközelítésű, míg a PISA sokkal több gyakorlati eredményt vesz figyelembe.

A jegyzet a PISA előnyei közé sorolja, hogy

  • indulásakor már mind az IEA által szerzett tapasztalatokra, mind a legújabb tudományos eredményekre – köztük a kognitív pszichológia vívmányaira – tudott építeni.
  • A PISA-méréseket egy „elit klubban”, a világ legfejlettebb országaiban végzik, míg az IEA mérésekben számos fejlődő ország is részt vesz.
  • A PISA életkor alapú mintavételt használ (a 15 évesek körében végzik a méréseket). Ez a megközelítés új kérdések vizsgálatának is utat nyitott, pl. mérhetővé vált annak a hatása, hogy hány éves korban kezdik a gyerekek az iskolát.
  • Az OECD évtizedek óta számos más társadalmi, gazdasági területen végez méréseket, így a PISA eredményeit egy komplex, részletes és alapos adatbázisban lehet elhelyezni. Ezáltal jóval bonyolultabb összefüggések vizsgálata is lehetővé vált.

Ami Magyarország számára különösen elkeserítő, hogy a gazdasági eredmények szempontjából sokkal jelentősebb PISA-felmérésen a magyar diákok évek óta egyre rosszabbul teljesítenek. Az idei felmérés alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak.

Mindenki javított

Idén egyébként nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon javult az olvasás és a szövegértés. A PIRLS-kutatás történetében először a negyedikesek 96 százaléka jobban teljesített az alsó határnál, 18 ország pedig jelentősen javított korábbi eredményein. Érdekesség, hogy minden országban jobban teljesítettek a lányok, mint a fiúk.

A teljes tanulmányt – angol nyelven – innen lehet letölteni.