Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Orbánék csaknem 350 milliárd forintot költenek stadionokra

Orbánék csaknem 350 milliárd forintot költenek stadionokra

Harminckét stadion épül fel, újul meg 2010 és 2020 között állami forrásokból. Minderre elmegy 342 milliárd forint, amiből 200 milliárd jut egyetlen stadionra, az új Puskásra. Ha végignézzük a folyamatot, látni kell, voltak fontos, és vannak kevésbé fontos beruházások.

Az Orbán-kormányok 2010 és 2020 között legalább 342 milliárd forintot fordítanak stadionépítésre – derül ki a Zoom.hu összesítéséből. Ez az összeg a profi futballcsapatok otthonául szolgáló létesítményekre vonatkozik, nem vettük tehát számításba az összes futballstadionnak nevezhető beruházást. Továbbá a kisebb pályákat, illetve az egyéb célt szolgáló létesítményeket, edzőpályákat, edzőközpontokat sem soroltuk ide.

Miről beszélünk?

Összesen 32 olyan beruházást számoltunk össze, ahol jelenleg is NB I-es vagy másodosztályú csapatok játszanak, vagy az építések, felújítások elhatározásakor az első két osztályban játszottak.

A táblázatot illetően fontos, hogy minden esetben az állami költségvetés kiadásaiból indultunk ki, vagyis a költségeket bruttó áron szerepeltetjük. A számításaink a vonatkozó kormányhatározatokon, költségvetési törvényeken, valamint a közbeszerzési hirdetményeken alapulnak. Ahol volt, ott természetesen a taós forrásokat is beszámoltuk, mert közpénznek vesszük – azonban fontos, hogy az építkezések töredékét fedezték a taós pénzek.

A stadionépítéseket ugyanis az állami költségvetésből fedezik közvetlenül. Ez két módon történt meg az elmúlt években. Az egyik a 2013 végén elindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program, amelyben jelen állás szerint 24 stadion szerepel. Azonban ezen beruházásoknak az összértéke nem éri el a 30 milliárd forintot. Ha ugyanis egy stadionfejlesztés kiemelten érdekes a kormány számára, akkor külön, szignált kormányhatározatban rendelkezik a beruházásról.

Szignált kormányhatározat nyomán készülő stadionok: Debrecen, Diósgyőr, Ferencváros, Hidegkuti Stadion (MTK), Illovszky Stadion (Vasas – szerepel a stadionfejlesztési programban), Mezőkövesd (a stadionfejlesztési programban is szerepelt, és taót is használtak), Puskás Stadion, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely

Nemzeti Stadionfejlesztési Programban készülő stadionok: Ajka, Balmazújváros (taót is használtak), Békéscsaba, Bozsik Stadion (Bp. Honvéd, Kispest), Cegléd, Dunaújváros, Kaposvár, Kisvárda, Paks, Pápa, Siófok, Szolnok (taót is használtak), Szusza Ferenc Stadion (Újpest), Tatabánya, Zalaegerszeg

Taóból épített stadionok: Budaörs, Felcsút, Gyirmót, Szigetszentmiklós

Bár hajlamosak vagyunk úgy láttatni, hogy mindenhol hatalmas stadionok épülnek, az adatokból kitűnik, hogy a 342 milliárd forint közpénz majdnem 60 százalékát a Puskás Stadion viszi el. További nyolc beruházás – Groupama Aréna, a szombathelyi stadion, a debreceni Nagyerdei Stadion, a Videoton stadionja, a DVTK Stadion, a Hidegkuti Stadion (MTK) és Bozsik Stadion, valamint a Vasas Fáy utcai stadionja – kerül még 95 milliárd forintba. Vagyis kilenc beruházás viszi el a teljes összeg 86 százalékát. A többi 23 stadionra a teljes közpénzráfordítás 14 százaléka, 47 milliárd forint jut.

Döccenések

Jól látszik, hogy nem egy megállás nélkül dübörgő folyamatról van szó, ha megnézzük évekre lebontva az átadott beruházásokat. 2014-ben három stadiont adtak át – mondhatni, ezek voltak az Orbán-rendszernek a legfontosabbak. Szimbolikus, hogy elsőként a felcsúti Pancho Aréna készült el, taós pénzekből, amiről persze a miniszterelnök nem akarja elhinni, hogy közpénz, de most már mindenki biztos lehet benne, hogy az. Néhány nappal később adták át Debrecenben a Nagyerdei Stadiont – Kósa Lajos városában már évek óta ígérgették, hogy a Loki új otthont kap, 2010 után is jelentős késést szenvedett el a projekt. A Fradi esetében gyorsak voltak: alig három évvel azután, hogy az állam, illetve a klub visszaszerezte a stadion területét, illetve focicsapatot, már állt is a Groupama Aréna.

A folytatás azonban nem volt ilyen zökkenőmentes: innentől mintha forráshiány lépett volna fel, pedig a Puskás Stadiont leszámítva a Fradi-pályával és debreceni stadionnal felépültek a legdrágább létesítmények. 2015-re két elkészült beruházást írtunk, valójában a tatabányai villanyvilágításról van szó (itt is dolgozott a kormányfő vejének akkori cége, az Elios Zrt.), valamint a gyirmóti stadionról (ezt taóból építette fel a klubot tulajdonló, hulladékfeldolgozásból milliárdossá lett Horváth testvérpár).

A többi helyszínen jelentős csúszások jöttek össze. Például Diósgyőrben már a 2013/14-es szezonra sem adtak el bérletet a régi stadionba, mondván, hamarosan jön a bontás, ehhez képest a beruházásról szóló kormányhatározat 2015 elején született meg, a munkákat csak 2016 végén kezdték meg, és csak 2018 elejére lesz kész a beruházás. Mivel ez több esetben is előfordult, így a jelek szerint 2018 lesz csak igazán a stadionátadások éve.

De hasonlóakat mondhatunk el az egykori Népstadion átépítéséről: a Puskás Stadion újjávarázslása 2011 óta a napirenden volt, 2014 óta jelentős összegek is szerepeltek a költségvetésben az építkezésre – az összegeket azonban rendre átcsoportosította a kormány, nagyrészt például a Duna Aréna felépítésére. A Puskás építésének az adott lökést, hogy 2014 szeptemberében Budapest megkapta négy meccs rendezési jogát a 2020-as foci-Eb-n. Igaz, még innentől is másfél év volt, mire elkezdték bontani a régi stadiont.

Az elkészült szombathelyi Haladás-stadion felülről, Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A csúszásokról sokat tudnánk mesélni Kispesten is: a legutóbb bajnok Budapest Honvédnak 2015 óta ígéri az állam az új stadiont, egyelőre azonban csak több sikertelen kivitelezői közbeszerzési eljáráshoz jutottak. Több helyen pedig hatályos kormányhatározat szól a stadionépítésről, -felújításról, azonban egyelőre bizonytalan, hogy mikor valósulnak meg a fejlesztések. (A táblázatainkban ezt jelöltük a n.a.-nincs adat kifejezéssel.)

A Puskás Stadion emlegetése arra is jó, hogy megkapargassuk a költségek elszállását, ami sok esetben jött elő. A Puskásnál úgy, hogy az építésével kapcsolatban számtalanszor elhangzott, 100 milliárd forint körüli összeg lesz; majd amikor a korábbi kormánybiztost Fürjes Balázs váltotta, utóbbi kijelentette, át kell tervezni az épületet, hogy a kivitelezése beleférjen a 100 milliárdos keretbe. Aztán amikor kihirdették a kivitelezésre kiírt közbeszerzést, akkor már kiderült, hogy nettó 150 milliárd forintról van szó. Ha pedig hozzávesszük a tervezés költségét, akkor bruttó 200 milliárd forint jár az egész építkezés.

Sok? Kevés?

Ez az ugrás okozza azt is, hogy míg a tavalyi összesítéskor a 32 stadion várható bekerülésére 215 milliárd forintos tétel jött ki, most 341 milliárd forint az összeg. Akkor ugyanis 100 milliárd forint volt a Puskás várható költsége, ez most 200 milliárd. A költségek elszállása nominálértéken az egykori Népstadionnál a legnagyobb, és arányában sem nagyon találunk ennél nagyobbat. Igaz, a székesfehérvári Sóstói Stadionra is eredetileg 9 milliárdot szánt a kormány, most pedig 18 milliárd forintnál járnak a költségek. A legkülönösebb eset pedig Szombathelyen történt: kiírták a stadion kivitelezésére a közbeszerzést, majd az ajánlatok kinyitásakor derült ki, hogy a pályázók csak a becsült érték legalább másfélszereséért végeznék el a munkát.

A Vasas Ilovszky Rudolf Stadionja 2018-ra lesz kész, fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Ha költségeket tovább bontjuk, a Puskás Stadion 200 milliárdja tényleg soknak tűnik: gyakorlatilag Európa egyik legdrágább stadionja lesz a Puskás, csak a pénzügyileg legelrontottabb projekteket lehet elé sorolni. Például a 2007-ben átadott londoni, 90 ezres Wembley mai áron 340 milliárd forintba fájt (jelentős részben közpénzből); ugyancsak Londonban épült fel a kifejezetten gazdaságosnak szánt olimpiai stadion, amely szintén több mint 300 milliárd forint lett a az olimpia utáni átalakítással együtt, és teljes egészében közpénzből épült; míg az azerbajdzsáni Bakuban a 2015-ös Európai Játékokra épült új, atlétikai stadion a maga 68 ezer férőhelyével 600 millió euróba került, ami körülbelül 190 milliárd forintnak felel meg.

A 2006-ban átadott müncheni Allianz Arena, a Bayern München stadionja – ez szintén „csak” futballstadion – még úgy is olcsóbb lett, ha figyelembe vesszük, hogy az épületet banki hitelből finanszírozták, és ha hozzácsapjuk a környékének közpénzből fizetett kipofozását is. Más kérdés, hogy a stadion egyáltalán nem közpénzből épült, és a finanszírozására felvett hitelt a lejárat előtt 14 évvel, 2014-ben visszafizette a klub. A stadion építési költsége kb. 286 millió euró volt (mostani árfolyamon 90 milliárd forint), kamatokkal, pénzügyi költségekkel együtt pedig 340 millió euró (107 milliárd forint). Az állam 210 millió eurót (66 milliárd forint) költött az új stadion környékének közlekedési és infrastrukturális fejlesztésére, vagyis a teljes költség haladta meg a 170 milliárd forintot – ez úgy kevesebb a Puskás Stadion 200 milliárdjánál, hogy a volt Népstadion esetében a költségekben a környék infrastruktúrájának, közlekedésének semmilyen fejlesztése nem szerepel.

Stadionok esetében szokás kiszámolni az egy székre jutó költségeket, ezek azonban azt soha nem árulják el, hogy mi a két összehasonlított épület műszaki tartalma. Azt azonban érdemes összevetni, hogy Mezőkövesden, Pakson és az MTK esetében is körülbelül 5000 férőhelyes stadion épült. Tállai András NAV-elnök klubja esetében ez kijött kevesebb, mint másfél milliárd forintból, ez Pakson már több 2,5 milliárd lesz, míg az új Hidegkuti Stadion több mint 8 milliárd forintjába került a költségvetésnek.

Kik járnak jól?

A kivitelezők listája tanulságos: a legnagyobb beruházások a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt.-hez jutottak; a cég építhette a ZTE stadionját, az MTK-pályát (a West Hungária Bau Kft.-vel), majd elkezdte bontani a Puskást, és a Mészáros Lőrinc érdekköréhez sorolt Magyar Építővel elnyerte a Puskás kivitelezését is. Maga a ZÁÉV papíron nem kötődik Mészároshoz, cég mögött iparági pletykák mégis a felcsúti milliárdost sejtik. Több nagy projektet vitt el Garancsi István cége, a Market Zrt. is; míg a Groupama Arénát még nem sokkal a tulajdonosváltás előtt építette fel a cég, a diósgyőri kivitelezéshez később kezdett hozzá.

Az épülő kisvárdai stadion a Friss Média novemberi képén

De jutott megbízás olyan, korábban a NER ellenségének kikiáltott cégeknek is mint az osztrák tulajdonú Strabag, illetve a Swietelsky. Mindkettő úgy nyerte el az adott megbízást – sorrendben Székesfehérvár (itt játszik Garancsi István klubja, a Videoton), majd Szombathely –, hogy egyben szponzora is annak a futballcsapatnak, amelyiknek építi új otthonát.

Egy esetben azonban az is megtörtént, hogy a kivitelező egyben a tulajdonosa is stadiont használó a klubnak: Zalaegerszegen a ZÁÉV partnere az a Pharos 95 Kft., amelyik a ZTE-t birtokolja. A Pharos a kisebb volumenű stadionberuházásokon tarol nagyot: dolgozott Felcsúton (itt a gyepszőnyeg kivitelezője volt), Mezőkövesden, Balmazújvárosban, Békéscsabán, Tatabányán, Zalaegerszegen, Kaposváron és jelenleg is épít Pakson, Békéscsabán. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a cég és tulaja elég komolyan be van kötve Felcsútra. Az egy dolog, hogy Végh Gábor ajándékozta a 2014-ben átadott Pancho Aréna Puskás-szobrát. A Pharos azonban ennél szorosabban is kötődik a kormányfői faluhoz: telephelye van bejelentve a Mészáros és Mészáros Kft. központi címére.