Izland következik? A vulkánok gyengék matekból

Izland következik? A vulkánok gyengék matekból

Nehéz a vulkanológusok dolga, mert hiába mutatja az aktivitás jeleit egy tűzhányó, lehetetlen megmondani, hogy mikor tör ki. Balin most csend van és Izland lehet a következő.

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén lévő Agung vulkán szombat este egyszer, vasárnap pedig háromszor is kitört. Kráteréből a hamu mintegy négyezer méteres magasra lövellt, ezért a hatóságok a legmagasabb szintű riasztást és teljes légtérzárat rendeltek el. Azóta előbbit csökkentették, utóbbit feloldották és a helyzet – legalábbis egyelőre – normalizálódni látszik. A több mint három kilométer magas tűzhányó már szeptember közepén egy küszöbönálló kitörés jeleit mutatta, akkor a környékén fekvő falvakból több mint 130 ezer ember menekült el.

Kiszámíthatatlan a kitörés

„Erős, földrengéses időszakon van túl a környék, körülbelül egy hónapig tartott. Amikor úgy tűnt, már minden rendben és elmúlt a veszély, elkezdtek visszaszállingózni a lakók, de ez korainak bizonyult”– mondta a Zoom.hu-nak Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezetője. A vulkán azonban mégis kitört, mint beszámoltunk róla, evakuálni kellett az embereket, köztük négy magyar búvárt is.

Az Agung-hegy füstöt és hamut eregető tűzhányója közelében fekvő Karangasem faluban szánt ökrökkel egy férfi.
Fotó: MTI/EPA/Made Nagi

„Nehéz kezelni egy ilyen helyzetet, ha egy vulkán elkezdi a működés jeleit mutatni, nem lehet megmondani, hogy lesz -e kitörés. Balin lecsengett a földrengések száma, egy hónap után az emberek elkezdtek visszaszállingózni, ez érthető, mert sokáig voltak távol a lakhelyüktől. Szerencsére nem az történt, mint annak idején Szumátrán, ahol 16-an haltak meg. Amikor visszaköltöztek, egy izzófelhő zúdult rájuk. Az emberek sokszor nem hiszik el, hogy veszélyhelyzet van, csak amikor már késő” – elemezte a szakember.

A geológus elmondta, a vulkáni működés fokozódhat, a tűzhányó 1963-as, utolsó kitörésnél is enyhébben kezdődött az egész, még lávafolyások is előfordultak. Akkor egy hónap elteltével következett be a csúcspont, ennek még egy kisebb globális klímahatása is volt. Szerinte jelenleg lehetetlen megmondani, lesz-e a hévéginél súlyosabb kitörés. Hangsúlyozta, a vulkanológia nagy kihívása, hogy minél pontosabban előre tudjon jelezni egy potenciális veszéllyel járó vulkáni kitörést. Körülbelül akkora esély pontosan megjósolni az aktivitást, mint megmondani, hogy egy adott ponton ránk esik-e majd az eső.

„A vulkánok nem szeretik a matematikát,

de évszázadonként körülbelül egy tucatnyi nagy kitörés előfordulhat. Ebben a században ez még elmaradt, tehát statisztikailag is nagyobb az esélye, hogy Balin hamarosan bekövetkezhet” – mondta a tanszékvezető.

Az Agung-hegy füstöt és hamut eregető tűzhányója közelében fociznak gyerekek a Bali szigetén fekvő Karangasem faluban.
Fotó: MTI/EPA/Made Nagi

Az mindenesetre biztos, hogy az Agung a világ egyik legveszélyesebb vulkánja, mivel a 20. század jelentős kitörését produkálta, kétezer halálos áldozatot követelt, így mindenképp oda kell rá figyelni. Mint a vulkanológus elmondta, ökölszabály, hogy minél hosszabb ideig alszik egy vulkán, annál nagyobb kitörésre képes, a lehetőség így most az Agungban is megvan. Hangsúlyozta, a legnagyobb probléma, hogy erősen csapadékos időszakban történik mindez, ezért elindultak az iszapárak, ezek iszonyú pusztítóak lehetnek, még akár több mint tíz kilométeres távolságban is. Harangi Szabolcs szerint fel kell készülni ezekre a rossz forgatókönyvekre, az indonéz hatóságok eddig jól kezelik ezt a szituációt.

Mint mondta, Izlandon legmagasabb ponton lévő Öræfajökull, egy jég alatti vulkán kezdte nemrég az aktivitás jeleit mutatni, tűzhányó több mint 300 éve tört ki. Ritkán aktivizálódó vulkán, de utoljára teljes pusztaságot hagyott maga után.

A szigetországban legutóbb 2014-ben volt komolyabbnak mondható kitörés. A legnagyobb izlandi gleccser, a Vatnajökull alatt fekvő vulkán, a Bardarbunga az év augusztusában tört ki. A hat hónapig tartó folyamat alatt több mint 1,5 köbkilométernyi láva árasztotta el az ország északi részét. Igazán nagy gondot utoljára az Eyjafjallajökull tűzhányó kitörése okozta, ez 2010-ben egyhetes légtérzárral járt. A leállított légiközlekedés nem csak az országban, hanem Európában is komoly káoszt okozott.