Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Fidesz geográfiai méretű lyukakat nyitott a szociális hálón

A Fidesz geográfiai méretű lyukakat nyitott a szociális hálón
  • A munkából származó egy főre eső jövedelem a szegényebb régiókban is nő, vannak olyan régiók, ahol komoly felzárkózás látható.
  • A szociális juttatások tekintetében azonban a két alföldi régió egyre jobban leszakad.
  • A munkából származó egy főre eső jövedelem a községekben is nő.
  • A szociális juttatások tekintetében azonban a községek egyre jobban leszakadnak a nagyobb településektől, sőt a nagyvárosokon kívüli városoknál is leszakadás látszik.

Magyarországon hatalmas területi különbségek vannak abban, hogy a lakosság mekkora hányada él szegénységben. A számok mögé nézve ráadásul az látszik, hogy a Fidesz a szociális hálót nem használja a különbségek mérséklésére.

2016-ban a lakosság 25,6 százaléka, összesen 2 millió 465 ezer ember volt szegény vagy társadalmi kirekesztődésnek kitett

– derül ki a KSH A háztartások életszínvonala című felméréséből. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya összetett mutató, a jövedelemhiány mellett a javak és szolgáltatások piacáról, valamint a munkaerőpiacról kiszorultakat is számba veszi. A statisztikusok szegénynek vagy a társadalmi kirekesztődés által veszélyeztetettnek tekintik azokat, akik a fenti három dimenzió legalább egyikében érintettek.

A területi különbségek nagyon nagyok

A 2009-es válság óta a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 2012-ben volt a legmagasabb (3 millió 398 ezer fő), azóta folyamatosan csökken. Azonban még mindig hatalmas területi különbségek vannak Magyarországon:

Forrás: KSH

A KSH magyarázata szerint „a lakóhely általános fejlettsége és társadalmi összetétele sok tekintetben meghatározza a háztartások életminőségének alakulását”. A földrajzi különbségek nem csak régiók, de településtípusok szerinti bontásban is nagyok. 2016-ban Budapesten a népesség 19,6, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 21 százaléka volt kitéve a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, ugyanez az arány az egyéb városokban pedig 25,0, a községekben 32,3 százaléka volt. A KSH a községekben tapasztalt magas arányhoz azt a magyarázatot fűzte, hogy

„a községekben a kevesebb munkalehetőség növeli a háztartások szegénységi kockázatát,

az inaktív lakosság részaránya több mint másfélszerese a városokban élő inaktív népesség arányának (9,9 és 6 százalék).

A másik irányból megközelítve a kérdést a földrajzi különbségek az egy főre eső átlagos jövedelem szintjében is megvannak, ahol magasabb az egy főre eső jövedelem, ott jellemzően kevesebb a szegény:

Forrás: KSH

Geográfiai méretű lyukak vannak a szociális hálón

A szegények és társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya csökken egy területen, ha többen dolgoznak a háztartásokból, jobban keresnek, és/vagy szociális juttatások révén jutnak több jövedelemhez. A kormánynak (bármely kormánynak) természetesen számtalan eszköze van arra, hogy előmozdítsa a munkahelyteremtést és a bérek emelkedését, a legközvetlenebb módszere a szegények arányának csökkentésére azonban a szociális háló erősítése. Vagyis az, hogy a rászorulóknak szociális transzfereket (társadalmi jövedelmeket) juttat.

Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, régiók szerinti bontásban hogyan változott az egy főre eső társadalmi jövedelmek mértéke a háztartásokban. A második grafikonon pedig a munkajövedelmek változása látható:

Az első grafikonon látványos a két alföldi régió háztartásai tagjainak leszakadása a társadalmi jövedelmek tekintetében. 2010-ben a két régióban még közel akkora volt az egy főre eső társadalmi jövedelem mértéke, mint az országos átlag, illetve két dunántúli régiótól sem sokkal maradt el.

2016-ban a két alföldi régióban már jóval kevesebb szociális juttatás esett egy főre, mint a többiben.

Hasonló tendencia bontakozik ki, ha az egy főre eső szociális juttatásokat településtípusok szerinti bontásban ábrázoljuk:

A községekben az egy főre eső társadalmi jövedelem alig nőtt 2010 óta, az olló egyre nagyobbra nyílik a nagyvárosokhoz és az országos átlaghoz képest. Sőt a nagyvárosokon kívüli városokban is lassabban nő az egy főre eső szociális jövedelem, mint a nagyvárosokban, így ebből a szempontból ezek a települések is leszakadnak.

A keresetek nőnek, a szociális juttatások hiányoznak

Ami a munkajövedelmeket illeti, a nehezebb helyzetben lévő régiók és településtípusok tekintetében is látható felzárkózás, természetesen ez sem független a kormány gazdaságpolitikájától. Ugyanakkor a grafikonok alapján látszik, hogy a legkézenfekvőbb és legdirektebb kormányzati eszköz, a szociális transzferek nemhogy nem járulnak hozzá a különbségek csökkenéséhez, de egyes régiók és településtípusok esetében lassítják a különbségek mérséklődését.