Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Indulása óta 150 milliót kapott a Magyar Krónika. Megírom.

Indulása óta 150 milliót kapott a Magyar Krónika. Megírom.

A parasztlázadás azért tört ki, mert egyáltalán létrejött egy ilyen kezdeményezés. Az volt a céljuk, hogy megtörjék a másik oldal szellemi próbálkozását – mondta a Magyar Krónika körüli kezdeti sajtóvisszhangról a Zoom.hu-nak Kerényi Imre. – Mi nem törődtünk vele és lett lap, amelynek ereje abban áll, hogy létezik. Akinek ez nem tetszik, annak, sorry – tette hozzá a miniszterelnöki megbízott.

Több mint három év telt el az első lapszám megjelenése óta, és Kerényi szerint a „botrány” után mindent megvalósítottak, amit az induláskor írt 17 oldalas tanulmányában lefektetett.

Ez kulturális innováció, nem üzletpolitika. Nagy erő van abban, hogy könyvtárakban, hivatalokban kint van a Magyar Krónika és az emberek forgatják az újságot – mondta a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok elvégzésével foglalkozó miniszterelnöki megbízott. Kerényi határozottan el is helyezte a lapot a piacon. – Nekem ez a folyóirat tetszik, de azt kell mondanom, hogy csak a második legszebb képes folyóirat a Hamu és Gyémánt mögött. De a második helyért erősen küzdünk.

A havilap impresszuma szerint Kerényi a szerkesztőbizottság elnöke, ő viszont részletesebben is beszélt a szerepéről:

„Én mondom ki a végső igeneket és nemeket. Olyan vagyok, mint a tulajdonos: arra figyelek, mi ne legyen benne az újságban. Ez pedig az alpáriság és a köpködés. Tilos köpködni az ellenfelet, és főleg a saját oldalt. Akik közülünk kötekedni akarnak, kötekedjenek máshol. Ez a lap még soha senkiről rosszat nem mondott. Kijelenthetik egyesek, hogy nem fognak ebbe a lapba írni: mi meg sem kérjük őket, hogy írjanak. Azok, akik nem így gondolkodnak, menjenek más helyekre, publikáljanak ballib lapokban.”

Fotó: Halász Nóra

A főszerkesztő, Bencsik Gábor is a kormánypárti lap pozitív hangvételt emelte ki. – „Az a célunk, hogy korrekt újságot csináljunk, hogy korrektül bemutassuk, hogyan működik ez az ország. Olvasmányt nyújtani az olvasóknak, úgy, hogy egy sikeres Magyarországot ábrázolunk. De nem szeretnénk direkt politizálni, azzal együtt sem, hogy Orbán Viktornak több írása is megjelent már a Magyar Krónikában.”

A lap készítői a Zoom.hu kérdésére beszéltek példányszámról, és a fennmaradását biztosító anyagi háttérről is.

„Jelenleg is 10 ezer példányban nyomjuk a lapot. Ebből kétezer példányt értékesítünk összesen az újságosstandokon, illetve előfizetőknek. Hétezer darabot juttatunk el közintézményekhez, polgármesteri hivatalokba, állami hivatalokba, középiskolai és közkönyvtárakba és ezer körül alakul a remittenda” – részletezte Bencsik Gábor.

A havonta megjelenő, vaskos lap 130 oldalas, végig színes, 980 forintba kerül – tehát biztosan nem az eladásokból tartja el magát. A lapot kiadó Magyar Krónika Lapkiadó Kft. 2016-ban 40 millió forintos árbevétel mellett 24 millió forint adózás utáni veszteséggel zárt. A kiadócég egyedüli tulajdonosa Bencsik Gábor, vagyis hivatalosan nem egy állami szerv, vagy intézmény adja ki a havilapot. Azonban az az induláskor is egyértelmű volt, és a főszerkesztő-kiadó most is elismerte, hogy közpénzből finanszírozzák a lapot.

„Ez egy kormányt támogató lap és ez visszafelé is igaz” – szögezte le Bencsik Gábor.

Fotó: Halász Nóra

 

Az elmúlt bő három évben a korábbi sajtóhírek és a főszerkesztőtől kapott adatok alapján 151 millió forint támogatáshoz jutott állami forrásból, valamint jegybanktól és állami cégektől. A támogatók az MNB PAGEO alapítványa, az MVM Zrt., a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Posta voltak, valamint a tavaly létrehozott a vidéki sajtó támogatására szánt alap.

Az a korábbi híradásokból is kiderült, hogy a 2014-es indulást követő első három lapszámot a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta 30 millió forinttal. Azóta felbukkant támogatóként az MNB PAGEO alapítványa, amely 2015-ben 30 milliót, 2016-ban 10 millió forintot juttatott a lapnak. Az MVM-től 2016-ban 10 millió forintot kapott a Magyar Krónika. A Szerencsejáték Zrt. tavalyi támogatotti listáján is felbukkant a kiadócég, egy 11 milliós tétellel. A Magyar Posta pedig egy postatörténeti cikksorozatot szponzorált 10 millió forinttal, szintén az elmúlt évben.

Bencsik Gábor azt mondta, mivel közpénzeket használnak fel, átláthatónak kell lennie a finanszírozásnak, és jelenleg nincs jegybanki, vagy állami vállalti támogatójuk. Egyedül az MNB neve szerepel a legutóbbi, augusztusi lapszámban, de a főszerkesztő szerint csak a nevét adja a PAGEO az egyik rovatukhoz. A Magyar Krónika jelenlegi legnagyobb forrása a vidéki sajtó támogatására szánt alap, amelyet a kormány még tavaly decemberben hozott létre, és amely a Lakitelek Alapítványon keresztül finaszíroz több lapot. Bencsik Gábor azt mondta, a – szerinte megtévesztő című – alapból 50 milliót kapott a Magyar Krónika idén, és egy ígéretet hasonló összegre 2018-ban.

A lapkiadó-főszerkesztő azt is elismerte, hogy a tavalyi veszteség tartozásokat jelentett, azonban a szerzőket kifizették, nyomdai kintlevőségeik voltak, ezeket azóta kiegyenlítették.

Bencsik Gábor a folyóirat első számával 2014 júniusában, fotó: MTI/Máthé Zoltán

A kormány nemcsak az anyagiak kapcsán került képbe, hiszen az indulás körül Orbán Viktor szerepe is a közérdeklődés fókuszába került. Azt Kerényi Imre is deklarálja, hogy a miniszterelnök kérésére indította a lapot, aki ott is volt az alakuló ülésen.

„Azóta nem szól bele a lap munkájába. Írt bele többször, volt olyan írása, amelyik csak nálunk jelent meg” – jelezte a kormányfő szerepét a miniszterelnöki megbízott.

Az induláskor egy hosszú, veretes listával álltak elő Kerényiék a szerzőgárdát illetően, ezen nemcsak újságírók, hanem a Fidesz szellemi holdudvarához tartozók is szerepeltek.

Bencsik Gábor azt mondta, kialakult mostanra a stabil szerzőgárda. Ennek felét alkotják a profi újságírók, akik honoráriumot kapnak; státuszban egyedül a főszerkesztő van, mellette pedig hárman dolgoznak szerződéssel. A cikkek másik fele jön a külsős – „rendszeresen vagy rendszeresen nem” – publikáló szerzőktől. Bencsik szerint ugyanis nehéz rávenni a nem újságíró szerzőket a visszatérő írásra. Kerényi Imre büszke a külsős szerzőkre, „hála Istennek, hogy vannak és már több mint kétszázan publikáltak nálunk.”