Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Betehet a pesti szuperkórháznak a belgrádi vasút?

Betehet a pesti szuperkórháznak a belgrádi vasút?

Az oktatás és az egészségügy az új budapesti szuperkórház húzhatja a rövidebbet Paks II. és a Budapest-Belgrád vasút miatt – ugyanis ennyi pénze nem lesz a magyar államnak.

A kínai miniszterelnök magyarországi látogatására időzítették a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt közbeszerzési eljárás megjelentetését. A fejlesztés leginkább a kínai cégek érdekét szolgálja. A költségeket mégis a magyar állam viseli, ugyanis egy lényegében soha meg nem térülő beruházásra a magyar állam garanciát vállal. A hivatalos becslések szerint a vasútvonal felújítása 550 milliárd forintra rúg ennek 85 százalékát hitelezi meg a kínai fél 20 évre 2,5 százalékos kamattal. Így 1,8 milliárd dolláros (1,5 milliárd eurós) hitelfelvételt jelent az állam számára.

A Budapest-Belgrád vasútvonal hitelénél jóval nagyobb falat a Paks II. kölcsöne: a 12 milliárd eurós (3600 milliárd forintos) atomerőművi beruházáshoz az orosz állam 10 milliárd eurós hitel nyújt a fennmaradó 2 milliárd eurót a magyar államnak kell előteremteni, ami szintén hitelfelvételt jelent. Így a következő nyolc-tíz évben 13,5 milliárd euró hitelfelvétel kapcsolódik a két projekthez.

Nem lesz piaci hitel?

Az orosz és a kínai állami hitelek felvétele nem jelent plusz forrást a magyar állam számára, hanem arról van szó, hogy az állam a rendes tevékenységére nem vagy lényegesen kevesebb hitelt vesz fel a piaci hitelezőktől, ez viszont azzal jár, hogy más költségvetési kiadásokat kell csökkentenie – magyarázta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója. A kormány vállalta, hogy Paks II. költségvetési beruházásként kezeli, vagyis az erőmű építéséhez kapcsolódó mindegy egyes kiadás költségvetési kiadásként viselkedik, így az nem boríthatja fel az államháztartás egyenlegét – vagyis másutt spórolni kell.

A kormány az idei konvergencia programban azt vállalta, hogy az államháztartás folyó hiányát az idei 2,4 százalékról 2021-re a bruttó hazai termék (GDP ) 1,2 százalékára csökkenti vagyis megfelezi, ami azért érdekes, mert mind az erőmű beruházás érdemi része, mind a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása 2020-után kezdődhet. Ha a kormánynak sikerül érdemben csökkenteni 2020-ig a kiadásokat és a hiányt, akkor jelentős mozgástere marad a két beruházás finanszírozására, hisz az uniós szabályok szerint, akár a GDP 3 százalékáig is emelkedhetnek anélkül, hogy az szankciókat vonna maga után. A probléma viszont az, hogy a magyar kormányok már jó párszor megígérték az államháztartási hiány jelentős mérséklését, ám ezt eddig soha nem sikerült megvalósítani.

Nem jut mindenre pénz

A paksi bővítés elvileg már szerepel a konvergencia program kormányzati beruházásai között, ám a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújítása még nem, így költségvetésben annak még helyett kell teremteni – magyarázta Romhányi Balázs.

Egy biztos a magyar gazdaság jelenlegi fejlettségéből kiindulva 2020 után sem lehet egyszerre budapesti szuperkórházakat, autópályákat, az oktatást, az egészségügyet fejleszteni és mindemellett még fut a kormány Modern Városok programja is, valamelyiket el kell hagyni.

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása csak ezek kárára valósítható meg – tette hozzá a szakértő. Lenne még egy megoldás a költségvetési bevételek növelésére a privatizáció vagyis az állami vagyon csökkentése – ám nem valószínű, hogy a jelenlegi kormány ezt a megoldást választaná – vélekedett Romhányi Balázs. Ez ugyanis teljesen ellentétes lenne eddigi retorikájával.