Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újra a kétmilliós Philip-szindrómában szenved a Fidesz

Újra a kétmilliós Philip-szindrómában szenved a Fidesz

Bemondásra higgyük el az adatokat – kéri a nagyobbik kormánypárt, amely szerint az ellenzék csak hitelteleníteni akarja a nemzeti konzultációt. A „Soros-tervről” szóló már a sokadik a drága és manipulatív kormányzati akciók sorában.

Tizenöt év után ismét felbukkant a Philip-szindróma a kormánypárti kommunikációban. Máig emlékezetes Rákay „Philip” Kálmán, a 2002-es választás előtti Fidesz-nagygyűlés szpíkerének bejelentése, miszerint kétmillióan vannak a kormánypárti hívek a Kossuth téren. Most pedig Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs vezetője jelentette be, hogy a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció kérdéseire levélben vagy az interneten válaszolók száma megközelítette a kétmilliót.

Azt mond a Fidesz, ami csak akar

Míg a Kossuth téri tömegről szóló bejelentés matematikai módszerekkel könnyen cáfolható volt – hiszen a valóságban félmillió embernél több a tér és a környező utcák zsúfolásig megtöltése mellett sem fér el a környéken –, a nemzeti konzultációról szóló sikerpropaganda valóságtartalmát nehéz ellenőrizni.

Független szerveknek eddig egy nemzeti konzultáció esetében sem volt módjuk ellenőrizni a válaszok számát és tartalmát,

ráadásul mióta az interneten is lehet válaszolni, megnőtt a visszaélés lehetősége. Noha már a 2015-ös bevándorlási konzultációnál is kiderült, hogy az online rendszer könnyen manipulálható, ezen nem javítottak, így most is lehet csalni.

Mindet a szemnek, semmit a kéznek

Miután az utóbbi időben a hivatalos tájékoztatás szerint valamennyi nemzeti konzultáció mindig egyre sikeresebb volt az azt megelőzőnél, az LMP két társelnöke bizonyítékot akart ígéret helyett.

Elöl az LMP társelnökei, Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a háttérben Ungár Péter elnökségi tag MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szél Bernadettet és Hadházy Ákost ugyan beengedték a nemzeti konzultáció gyűjtőhelyszíneire, de közlésük szerint „sehol sem tudtak egy összesítést adni arról, hogy mikor mennyi ív érkezett be”, és úgy vélték, “nyoma sincs 1,7 millió ívnek”, ráadásul a három helyszínen három különböző számot hallottak.

Reagálásában a kormány közölte, nyilvánosságra hozza a beérkező válaszok számát tartalmazó postai összesítéseket. Ez egyelőre nem történt meg, ráadásul ezek a számok csak sehol nem ellenőrizhető újabb bemondások lennének.

Szűk kétmillió – ebből 150 ezer netes

Hétfőn Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója újabb bejelentést tett a számokról – ez már megközelítette 2002-es, elhíresült kétmilliót.

Pénteki adatok szerint 1 millió 909 ezer 458 válasz érkezett vissza,

ebből 1 754 128 kérdőív a postán érkezett vissza, 155 330 esetben az interneten töltötték ki a konzultációt – mondta Hidvéghi. Akárhogy is, a Soros György személyére építő konzultáció megihlette a popszakmát is:

A Fidesz kommunikációjának lényege egyébként jól tetten érhető : bemondásra mindenki higgye el, hogy mennyire sikeres a konzultáció – majd annak végeredménye –, aki pedig ezeket az adatokat megkérdőjelezi, az rosszindulatú, ráadásul nem csak a kormánynak, az embereknek is az ellensége.

A politikus szerint Soros György támadást indított Magyarország ellen, “a külföldi elvárásokra mindig ugrásra kész ellenzék” – az LMP, az MSZP, a DK, az Együtt és a Jobbik – pedig beállt a sorba. „Hazudnak adatokról, folyamatról, tényekről, ezzel belerúgnak a közel kétmillió emberbe, aki kitöltötte az ívet” – mondta Hidvéghi.

Sikert sikerre halmoznak

A magát a nemzeti együttműködés kormányának nevező Orbán-kabinet 2010 óta valójában nem, vagy csak alig hajlandó együttműködni az emberek sorsát érdemben befolyásoló döntéseknél.

A jogalkotásban vagy a társadalmi párbeszéd fórumain „megspórolt” együttműködést a Fidesz látszategyeztetéssel helyettesíti.

Egymást érik a drága de haszontalan nemzeti konzultációk. Ezek egyik állatorvosi lova volt a 2015 nyarán bonyolított akció, ami durván összemosta a bevándorlás és a terrorizmus kérdését. Mégis igen népszerű volt: a 8 millió példányban postázott kérdőívet 1,25 millióan válaszolták meg.

A tavaszi, Állítsuk meg Brüsszelt! nemzeti konzultáció kérdőíve MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Idén ezt is sikerült felülmúlni: a tavaszi, szintén a bevándorlás témakörét feszegető „Állítsuk meg Brüsszelt!” szlogenű nemzeti konzultációban a hivatalos tájékoztatás szerint már 1,68 millió válasz érkezett. A legújabb, a kormány és a Fidesz fő ellenségeként megjelenő Soros Györgyre kihegyezett konzultációban ezt a számot „illett” túlszárnyalni.

Ez az 1,7 milliós addigi álomhatár átlépésével meg is történt november 22-én – itt a hivatalos bejelentés róla:

A még nagyobb siker érdekében már november közepén bevetették Szijjártó Péter minisztert is, aki azóta automata telefonhívásokkal igyekszik rávenni az embereket arra, hogy töltsék ki és küldjék vissza az ívet, valamint a konzultáció tétjére, fontosságára hívja fel a figyelmet.

Soros György maga cáfolta

A Zoom.hu is írt róla, hogy az RTL Klub Híradójának megszólalt a kormány legutóbbi riogatókampányának főszereplője, Soros György. Azután, hogy tételesen cáfolta a róla szóló nemzeti konzultáció állításait, fontosnak tartotta elmondani pár szóban a véleményét. „Azért nyilatkozom most, mert most fog megjelenni a konzultáció eredménye. Ez egy nagyon jó alkalom tisztázni, hogy mit mondtam én, és mit mondanak ők” – mondta a híradónak Soros György. Azt is mondta, tragédiának tartja, hogy a magyar kormány megfélemlítéssel akar hatalmon maradni. A Soros György honlapján is elérhető cáfolatok mellett a milliárdos magyarországi alapítványa is igyekszik rendet tenni a fejekben, noha nem indít klasszikus ellenkampányt a Fidesz „sorosozására” válaszul. A Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője a Zoom.hu-nak azt mondta, a maguk eszközeivel igyekeznek felhívni a figyelmet arra, mekkora különbség van a kormány közpénz-milliárdokba kerülő, lejárató, hazug kampánya és aközött, hogy Soros György a saját vagyonából jó és nemes célokra adományozott Magyarországnak százmilliárd forintnál is több pénzt az elmúlt 30 évben.

Tét nélkül, törvényen kívül

Hiába döntenek sorra rekordokat a nemzeti konzultációk, ezek a törvényes véleménynyilvánítási formák szerint még mindig semmit sem érnének. Ha azt vesszük, hogy a nyolcmillió állampolgárnak kiküldött levelek közül csak 1,75 millió érkezett vissza, az alig 22 százalék, de ha még hozzávesszük a könnyen átverhető, hamisítható 155 ezer netes választ is, az arány még akkor is csak 23,8 százalékos válaszadási arányt kapunk.

Ilyen, 25 százalék alatti részvételi aránnyal egy valódi téttel bíró népszavazás csúfos kudarc lenne,

hiszen ott az érvényességi küszöb 50 százalék. Sőt, a legsikeresebb nemzeti konzultáció válaszadási aránya még ahhoz is kevés lenne, hogy a korábbi, 25 százalékos érvényességi küszöböt megugorja, amit a Fidesz emelt fel a duplájára.

Orbán Viktor gyakran kéri ki levélben “honfitársai” véleményét MTI Fotó: Kovács Attila

Az eredményességgel az irányított kérdések miatt ugyanakkor aligha lenne baj, hiszen a válaszadók közül legalább 50 százalék plusz egynek kell azonosan válaszolni a kérdés(ek)re. Ezért is mondhatta a Fidesz 2016 őszén a kvótareferendumnál, hogy érvénytelensége ellenére – 43,3 százalékos részvétellel – eredményes volt, hiszen a válaszadók 98 százaléka nemmel szavazott.

Régóta csiszolják a technikát

A nemzeti konzultáció nem új találmánya a Fidesznek, hiszen még ellenzékből, 2005-ben indított egyfajta aláírásgyűjtő akciót először Nemzeti Konzultáció néven: akkor 1,5 millió szignó gyűlt össze. Az aláírásgyűjtéses akciózás a Fidesznél ráadásul még régebbi keletű: 2002-ben kezdtek szignógyűjtésbe, akkor a 2012-es budapesti olimpiáért.

A legsikeresebbnél is van sikeresebb MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kormányon az első nemzeti konzultációt alig fél évvel hivatalba lépése után, 2010 őszén meghirdette Orbán Viktor: 1,7 millió nyugdíjasnak küldtek ki olyan levelet, melyben a miniszterelnök arra kérte az időseket, hogy osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében.

Ezt még néhány további – egyenként pár százmillió forintba kerülő – levelezgetés követte, mígnem 2011-ben szintet lépett a kormány egy egymilliárd forintos költségvetésű akcióval: ez volt az új alaptörvényt előkészítő nemzeti konzultáció. Ekkor a nyolcmillió levélben megszólított alig több mint tizedük küldte viszont vissza válaszát: mintegy 900 ezren.

Néhány hónappal később, 2011 nyár elején startolt a harmadik, szociális témájú konzultáció, amikor is a kiküldött szintén 8 millió levélből már valamivel több, mint egymillióra kapott is választ a kabinet. A sokat bírált, irányított, leegyszerűsített kérdések többségére leginkább egyetlen válasz volt adható.

A következő nemzeti konzultációra a közteherviseléssel foglalkozott 2012 nyarán. Majd 2012 szeptemberében küldték szét a gazdasági konzultáció kérdőíveit, de kevés, csak 700 ezer válasz jött vissza. Hosszú szünet után 2015 nyarán az említett bevándorlásügyi nemzeti konzultáció ismét jó számokat hozott, ahogy idén tavasszal a Brüsszel-ellenes is.