Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nemzeti kisgömböc: egy nap alatt 323 ezer konzultációs válasz érkezett

Nemzeti kisgömböc: egy nap alatt 323 ezer konzultációs válasz érkezett

Hogy hitelt adjon a majd’ kétmillió nemzeti konzultációs válaszról szóló bejelentésének, a kormány napra lebontva közétette a visszaküldött válaszok számát. Volt olyan nap, amikor 323 ezernél is több válaszlevél érkezett, a netes kitöltéseknél viszont csak 7351 volt a napi rekord.

Bemondásra higgyük el az adatokat – továbbra is ezt kéri az Orbán-kormány most, hogy újabb, – szintén saját – adatokkal alátámasztott számsort közöltek arról, mennyi válasz érkezett vissza eddig a “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációban.

Egy nap késéssel, de még több

A Kormányzati Tájékoztatási Központ azután tette közzé a kormányzati honlapon az adatsort arról, eddig napi bontásban mennyi válaszküldeményt regisztráltak, hogy kedden a Zoom.hu a Fidesz kommunikációs igazgatójától Hidvéghi Balázstól a Magyar Postán át a KTK-ig bezárólag minden szereplőtől érdeklődött a visszaküldött levelek számáról. Ugyanis a KTK szombaton azt közölte, hogy “a kormány közérdekű adatigénylések alapján hétfőn nyilvánosságra hozza a postai összesítéseket.” Csakhogy hétfőn ez nem történt meg, csak kedden késő este.

A kormány által kedden nyilvánosságra hozott számok*:

A postán visszaküldött, a NISZ Zrt.-hez beérkezett levélválaszok száma összesen: 1 754 128

Az internetes kormányhonlapon a kérdővet kitöltők száma összesen: 157330

Mindösszesen: 1 911 458

(*A postai küldemények idősora október 11-től november 24-ig terjed, míg a netes kitöltéseké október 2-től november 25-ig)

Vagyis a fenti összesítés alapján a múlt hét végére már megközelítette a kétmilliós álomhatárt a válaszadók száma – beleértve az interneten válaszolókat is.

 

A levélválaszokat összesítő adatsorból jól látható, hogy a konzultáció kezdeti szakaszában csupán néhány ezer volt a napi beérkezpő válaszok száma, a rekord viszont november 14-e volt, amikor egy nap alatt 323 ezer 298 válaszlevél érkezett be. Az internetes kitöltések száma összesen és napi szinten is csak töredéke a levélküldeményekének:

a legjobb napon is csak 7351-en voltak a netes kitöltők – ez akár lehetett egy ember is,

mivel az internetes változatban semmilyen biztonsági elem nincs: ugyanaz az ember, ugyanarról az IP-címről akár nem létező emberek nem létező e-mail címeivel annyi választ küldhet be, amennyit nem szégyell.

Azt mond a Fidesz, ami csak akar

Mint arról kedden a Zoom.hu is beszámolt, tizenöt év után ismét felbukkant a Philip-szindróma a kormánypárti kommunikációban. Máig emlékezetes Rákay „Philip” Kálmán, a 2002-es választás előtti Fidesz-nagygyűlés szpíkerének bejelentése, miszerint kétmillióan vannak a kormánypárti hívek a Kossuth téren. Hétfőn pedig Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs vezetője jelentette be, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseire levélben vagy az interneten válaszolók száma megközelítette a kétmilliót.

Fotó: Bruzák Noémi

Míg a Kossuth téri tömegről szóló bejelentés matematikai módszerekkel könnyen cáfolható volt – hiszen a valóságban félmillió embernél több a tér és a környező utcák zsúfolásig megtöltése mellett sem fér el a környéken –, a nemzeti konzultációról szóló sikerpropaganda valóságtartalmát nehéz ellenőrizni.

Független szerveknek eddig egy nemzeti konzultáció esetében sem volt módjuk ellenőrizni a válaszok számát és tartalmát,

ráadásul mióta az interneten is lehet válaszolni, megnőtt a visszaélés lehetősége. Noha már a 2015-ös bevándorlási konzultációnál is kiderült, hogy az online rendszer könnyen manipulálható, ezen nem javítottak, így most is lehet csalni. A most, a Magyar Postára hivatkozva közölt számok valóságtartalmát sem könnyű ellenőrizni, így nehezen tekinthetők másnak, mint újabb bemondásnak.

Sikert sikerre halmoznak

A magát a nemzeti együttműködés kormányának nevező Orbán-kabinet 2010 óta valójában nem, vagy csak alig hajlandó együttműködni az emberek sorsát érdemben befolyásoló döntéseknél.

A jogalkotásban vagy a társadalmi párbeszéd fórumain „megspórolt” együttműködést a Fidesz látszategyeztetéssel helyettesíti.

Egymást érik a drága de haszontalan nemzeti konzultációk. Ezek egyik állatorvosi lova volt a 2015 nyarán bonyolított akció, ami durván összemosta a bevándorlás és a terrorizmus kérdését. Mégis igen népszerű volt: a 8 millió példányban postázott kérdőívet 1,25 millióan válaszolták meg.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Idén ezt is sikerült felülmúlni: a tavaszi, szintén a bevándorlás témakörét feszegető „Állítsuk meg Brüsszelt!” szlogenű nemzeti konzultációban a hivatalos tájékoztatás szerint már 1,68 millió válasz érkezett. A legújabb, a kormány és a Fidesz fő ellenségeként megjelenő Soros Györgyre kihegyezett konzultációban ezt a számot „illett” túlszárnyalni.

Tét nélkül, törvényen kívül

Hiába döntenek sorra rekordokat a nemzeti konzultációk, ezek a törvényes véleménynyilvánítási formák szerint még mindig semmit sem érnének. Ha azt vesszük, hogy a nyolcmillió állampolgárnak kiküldött levelek közül bár minden eddiginél több, csaknem kétmillió feletti válasz érkezett vissza eddig, az is csak 23,9 százalék körüli arányt jelent.

Ilyen részvételi aránnyal egy valódi téttel bíró népszavazás még mindig csúfos kudarc lenne,

hiszen ott az érvényességi küszöb 50 százalék. Sőt, a legsikeresebb nemzeti konzultáció válaszadási aránya még ahhoz is kevés lenne, hogy a korábbi, 25 százalékos érvényességi küszöböt megugorja, amit a Fidesz emelt fel a duplájára.

Az eredményességgel az irányított kérdések miatt ugyanakkor aligha lenne baj, hiszen a válaszadók közül legalább 50 százalék plusz egynek kell azonosan válaszolni a kérdés(ek)re. Ezért is mondhatta a Fidesz 2016 őszén a kvótareferendumnál, hogy érvénytelensége ellenére – 43,3 százalékos részvétellel – eredményes volt, hiszen a válaszadók 98 százaléka nemmel szavazott.