Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Mégiscsak Oroszországból származott az októberi radioktív szennyezés?

Mégiscsak Oroszországból származott az októberi radioktív szennyezés?

Jávor Benedek szerint a majaki nukleáris komplexum igencsak gyanús.

Október elején francia kutatók hívták fel a figyelmet, hogy Európa felett ismeretlen forrásból származó, ruténium-106 izotópot tartalmazó felhő jelent meg. A radioaktív anyag pontos forrását azonban nem tudták azonosítani, ám Oroszország vagy Kazahsztán Uráltól délre levő területeit jelölték meg a szennyezés helyszíneként. Oroszország és a potenciálisan érintett Roszatom azóta is váltig tagad – írja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarország EP képviselője friss blogbejegyzésében.

Maga az orosz meteorológiai szolgálat jelezte a múlt héten, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópjának a megengedetthez képest ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött. Jávor Benedek rámutatott ezen a területen található a majaki nukleáris komplexum, és más szakértők is idővel felvetették a létesítményt, mint elképzelhető forrást. A komplexumot irányító Roszatom változatlanul azt állítja azonban, hogy a tőlük szivárgott volna ki a szennyeződés. Az orosz hatóság, a Roszgidromet adatai azonban épp a majakhoz legközelebbi két mérőhelyen mutattak a normál érték 440-szeresét, illetve közel 1000-szeresét elérő ruténium-szennyezést.

A lehetséges okokra egy orosz szakértő-aktivistával való együttműködésben úgy tűnik sikerült fényt deríteni – írja a Jávor Benedek. Nagyezsda Kutepova, a Majak közelében lévő városban, Ozerszkben aktív civil szervezet képviselője. Elemzése alapján a 235-ös újrafeldolgozó üzemből, vagy másnéven az RT1-es üzemből származhat a szivárgás. Ebben az üzemben nagyaktivitású radioaktív hulladékot vitrifikálnak (azaz magas hőmérsékleten üvegbe olvasztva stabilizálják a nagy aktivitású hulladékot, későbbi lerakás céljára, így elkerülik azok kiszivárgását a környezetbe). Az eljárás során a nagy aktivitású hulladék veszélyesebb komponensei a képződő üveg szerkezetében rögzülnek, azonban az illékonyabb összetevők, mindenekelőtt a ruténium-izotóp gázneművé válhat.

Jávor írása szerint ez a vitrifikáló kemence része a 235-ös üzemnek, ahol az erőművekből érkező besugárzott üzemanyag feldolgozása folyik. Egy új kemencét helyeztek üzembe 2016. december 27-én. Már az építés és a tesztelés során felléptek problémák, és az eredeti tervek szerint a kemencét már 2015 szeptemberében üzembe kellett volna helyezni, azonban meg nem nevezett források szerint az eredetileg megbízott cég nem végezte el a munkát és csődbe ment. Ezek után Majak gyorsan megbízott egy másik céget, mivel megnőtt magas aktivitású hulladékállomány melyet üvegesíteni kellett. A teszteléskor közepes és alacsony aktivitású hulladékot vitrifikáltak a kemencében és a fellépő apróbb problémákat sikerült megoldani.

Az eljárás során felszabaduló illékony komponensek, például a ruténium környezetbe jutását szűrőrendszerek akadályozzák meg. Valószínűsíthető, hogy a szellőztető és szűrő rendszer meghibásodása eredményezte a ruténium kiszabadulását. Erre a következtetésre jutott az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Kutató Intézet Laboratóriumának vezetője, Borizs Zsujkov. S feltűnő egy oxfordi fizikus, Simon Proud véleménye is, aki szerint idén augusztus és október között, műholdképek alapján látványos változások voltak az egyik létesítmény tetőszerkezetében. Ezt támasztja alá Jean-Claude Zerbib francia sugárzásvédelmi szakértő is, akinek számításai szerint a légkörbe került izotóp-mennyiség megfelel az üvegesítő kemence egyszeri feltöltésével lezajló eljárás során keletkező mennyiségnek.