Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„Van még időnk” – Ráérősen kezeli a nők jogait a kormány

„Van még időnk” – Ráérősen kezeli a nők jogait a kormány

Ebben a parlamenti ciklusban már nem ratifikálja a magyar Országgyűlés az Isztambuli Egyezményt – tudta meg a Zoom.hu kormányzati forrásból.

A nemzetközi szerződés törvénybe iktatásának elmaradását Völner Pál lapunk megkeresésére azzal indokolta, hogy november 7-ig be kellett nyújtani azokat a törvénymódosításokat és egyéb javaslatokat, amelyek még a jövő évi országgyűlési választások előtt a parlament elé kerülnek. Erre pedig nem került sor. A tavaszi ülésszak pedig olyan rövid lesz, hogy érdemi vitára akkor már nem igazán lesz lehetőség – tette hozzá az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

A kormány 2014. március 14-én írta alá az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét. (Ennek részleteiről keretes írásunkban olvashat.) Ahhoz , hogy a dokumentum jogerőre emelkedhessen, a parlamentnek is ratifikálnia kell, erre viszont az eltelt három és fél évben még nem került sor.

Völner Pál szerint, van még idő. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ellenzéki képviselők időről-időre felvetik a témát, de nem sok sikerrel. 2015 márciusában Szelényi Zsuzsa – akkor még az Együtt képviselőjeként – 35 képviselőtársával együtt a ratifikációt sürgető határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, de a Fidesz és a KDNP tagjai leszavazták azt. Hasonló volt a helyzet idén februárban, amikor a kormánypárt tagjai még azt is megakadályozták, hogy a kérdés egyáltalán a parlament elé kerülhessen.

Völner Pál viszont úgy érzi, egyáltalán nem sürgeti a kormányt semmi a kérdésben.

„Van még időnk” – fogalmazott a Zoom.hu kérdésére az IM államtitkára, aki szerint a magyar jog jelenleg is teljes körűen biztosítja a nők jogait és az erőszak elleni fellépést.

Megelőzni és elítélni

Ellenzéki képviselők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyezmény, amely megszületésekor teljes konszenzuson alapult, nemcsak a szankciókat tartalmazza – melyeket a magyar jog valóban szabályoz – hanem a megelőzésre is hangsúlyt fektet. Leírja például, mire érdemes odafigyelnie egy tanárnak, egy óvónőnek vagy egy szociális dolgozónak, ha gyanús jeleket lát, és azt is lefekteti, ilyenkor kinek kell szólni.

Ez azért is lényeges, mert Magyarországon rendkívül magas a nők elleni erőszak aránya: 2015-ben 324, 2016-ban 391 kapcsolati erőszak típusú bűncselekményt regisztráltak, azaz minden napra jut egy ilyen eset.

Februárban nőjogi szervezetek tüntettek az egyezmény ratifikációja mellett. MTI Fotó: Marjai János

Az Isztambuli Egyezményt egyébként már olyan országok is ratifikálták, melyek nem éppen a női jogok betartásáról híresek. Köztük van például Törökország, de idén az Európai Unió is az aláírás mellett döntött, még ha egyelőre nem is iktatta mindenki törvénybe.

Az utóbbi hetekben előkerült szexuális zaklatási ügyek miatt ismét össztűz alá vették a kormányt. Az MSZP, az LMP, valamint a függetlenek padsoraiban ülő országgyűlési képviselők október végén közös sajtótájékoztatót tartottak, majd a pártok egyenként is felszólították a kormányt, hogy tegyen lépéseket a ratifikálásért. Erre viszont egyre kevesebb az esély – ezt erősíti az az írásbeli válasz, amelyet nemrég Szél Bernadett, az LMP társelnöke kapott Völner Páltól.

Az IM államtitkára szerint több oka is van annak, hogy miért csúszik az egyezményt parlamenti jóváhagyása. Lapunknak ezek között említette azt, hogy

  • önkormányzati együttműködésre volt szükség
  • vizsgálni kellett a ratifikációhoz szükséges jogalkotási és kormányzati intézkedéseket
  • fel kellett mérni a szükséges költségvetési forrásokat
  • valamint a társadalmi és közigazgatási egyeztetés során további vizsgálandó kérdések is felmerültek.

Völner ezzel kapcsolatban azt mondta: a költségvetési források okozzák a legkisebb problémát, hiszen azok már rendelkezésre állnak. Pontos összegről ugyan nem beszélt, de korábbi hírekből már kiderült, hogy körülbelül

8 milliárd forintról van szó.

Igaz, az még nem teljesen világos, hogy az összeget pontosan mire kellene költeni. Szerdán az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának is feltettük kérdéseinket arról, milyen további vizsgálandó kérdések merültek fel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Nem kedvelik a gendert

Nagyobb problémát okoz a költségvetési forrásnál a ratifikáláshoz szükséges társadalmi egyeztetés folyamata. Völner Pál a Zoom.hu-nak elismerte, voltak olyan szervezetek, akik jelezték kifogásaikat, de neveket nem mondott. Annyi biztos, hogy a problémák egy része abból fakad, hogy több szervezet szerint az Isztambuli Egyezmény ellentmond a magyar Alaptörvénybe foglalt család fogalmának. (A dokumentum szövegét magyarul itt lehet elolvasni, ebben a családot nem, csak a társadalmi nemet határozzák meg.)

MTI Fotó: Kovács Tamás

Ugyanakkor még az sem kizárt, hogy soha nem kerül majd szignó a dokumentumra, de nem annyira jogalkotási, hanem ideológiai okokból. Erre utalt Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, aki az ATV műsorában a múlt héten úgy fogalmazott:

„amíg Fidesz-többségű parlament van, addig az Isztambuli Egyezmény nem fog átmenni”.

A nagyobbik kormánypárt alelnöke úgy vélte, annak az egyezménynek nemcsak ahhoz nincs ereje, hogy a zaklatókat kordában tartsa, hanem egyenesen „támadja a hagyományos családmodellt” és törvénybe próbálja iktatni a „genderfilozófiát”.

Szelényi Zsuzsa független parlamenti képviselő szerint alapvetően a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy a kormány végre az Országgyűlés elé terjessze a ratifikálásról szóló javaslatot.

“Az aláírás óta eltelt három és fél évnek már elég kellett volna lennie, ezért is tartok tőle, hogy ideológiai alapja van a késlekedésnek” – mondta a Zoom.hu-nak Szelényi Zsuzsa.

Pedig a politikus szerint az egyezmény jogszabályba ültetése azért is lenne rendkívül fontos, mert rendszerszinten szabályozná az erőszak megelőzését és az áldozatok védelmét, ami Magyarországon egyelőre hiányzik.

 

Több, mint egy egyezmény

Az Európa Tanács 2011-ben fogadta el az Isztambuli Egyezményt, amely a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Maga az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe. 2017 júniusáig 44 ország és az Európai Unió írta alá, és eddig 27-en ratifikálták, ami ahhoz szükséges, hogy jogerőre emelkedjen egy adott országban.

Azon kívül, hogy ez az első nemzetközi egyezmény, amely tartalmazza a nemek definícióját, figyelembe véve a biológiai nemen kívül a társadalmi nem kategóriáját is, úttörő módon megállapít egy sor bűncselekményt is, Az egyezmény úttörő módon megállapít egy sor bűncselekményt, a nők nemi szervének megcsonkítását, a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást. Sürgeti az összes illetékes állami szerv és szolgálat bevonását annak érdekében, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak ellen összehangolt módon lépjenek fel.

Azt az üzenetet közvetíti, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak nem magánügy. Éppen ellenkezőleg: a családon belül elkövetett bűncselekmények különösen traumatizáló hatásának a kiemelése érdekében súlyosabb büntetést lehet kiszabni az elkövetőre akkor, ha az áldozat házastárs, élettárs vagy családtag. Fontos az egyezmény azért is, mert a szankcionáláson kívül a megelőzésre is hangsúlyt fektet.