Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A most talált új Föld ígéretes, de sok körülötte a kérdőjel

A most talált új Föld ígéretes, de sok körülötte a kérdőjel

A legújabb, a Földhöz hasonló exobolygó, a Ross 128 b felfedezői egyelőre nem biztosak benne, hogy az égitest alkalmas élet fenntartására. A csillag (Ross 128-nak hívják), ami körül kering, egy vörös törpe, a vörös törpék pedig ugyan hidegek például a Naphoz képest, de jellemzően gyakoriak rajtuk a kitörések, amik miatt a körülöttük keringő bolygókat sok ultraviola- és röntgensugárzás éri. A bolygó felfedezői szerint a Ross 128 vöröstörpe-mércével mérve nyugodt, ezért

a Ross 128b az eddig felfedezett exobolygók közül az egyik legesélyesebb rá, hogy élet lehessen rajta.

Az azonban további kutatást igényel, hogy kiderüljön, a bolygó a rendszer életre alkalmas övezetében kering-e, abban a sávban, ahol folyékony halmazállapotú víz lehet a bolygókon. Ami a Naprendszert illeti, ez a sáv körülbelül a Vénusz és a Mars között húzódik. A Vénusz a belső határán kering, ezért túl sok sugárzást kap, a Mars a külső határán, ezért túl keveset. A kettő között a Föld pályája pont az ideális tartományban van.

Tíz földi napig tart egy év

Mivel a Ross 128 sokkal hidegebb a Napnál, az életre alkalmas övezete sokkal közelebb van hozzá, mint a Naphoz a magáé. A Ross 128 b 20-szor közelebb kering a napjához, mint a Föld a Naphoz. Ebből az következik, hogy egy év a Ross 128 b-n mindössze 9,9 földi napig tart.

Az újonnan felfedezett égitest 11 fényévnyire található a Földtől (vagyis a fény 11 év alatt ér el a Ross 128-ról a Földre). Jelenleg, mivel folyamatosan közeledik a Naprendszerhez, nagyjából 79 ezer év múlva ér a közelbe (csillagászati értelemben). Akkor a ma ismert, élet hordozására esélyes exobolygók közül ez lesz a legközelebbi. Jelenleg ez a cím a Proxima Centauri bolygójáé, a Proxima b-é, ami 4 fényévnyire van a Földtől.

Sok a kérdőjel

A Ross 128 b-vel kapcsolatban egyelőre nagyon sok a kérdőjel, amik miatt azt is nehéz megmondani, alkalmas-e egyáltalán arra, hogy élet legyen rajta – mondta a Zoom.hu-nak Szabó Róbert csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese.

A bolygó keringési pályája alapján megbecsülhető, hogy körülbelül 40 százalékkal több besugárzás éri a központi csillagától, mint a Földet a Naptól. Ennek alapján akár kellemes hőmérséklet, vagy éppen folyékony víz is lehet a felszínén.

„A fentieken túl nagyon keveset tudunk a rendszerről:

valószínűsíthető, hogy kőzetbolygóról van szó, ezt a tömegéből tudjuk, amit viszonylag pontosan sikerült megmérni. A többi nagyon fontos jellemző esetében azonban egyelőre sötétben tapogatózunk” – közölte Szabó Róbert.

Ilyen, egyelőre bizonytalan jellemzők például:

  • Vannak-e kontinensek a bolygón?
  • Van-e rajta jelentős mennyiségben víz?
  • Van-e légköre, és ha igen, milyen az összetétele?
  • Vannak-e erős kitörések a központi csillagon, amik veszélyesek lehetnek egy esetleges életformára?
  • Van-e mágneses tere a bolygónak, ami megvédheti a veszélyes töltött részecskesugárzástól?

Lehet, hogy kötött a keringése

„A bolygó forgásáról nagyon keveset tudunk” – mondta Szabó Róbert. Lehetséges, hogy kötött forgása van, azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillag felé, ahogy a Föld Holdja mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. (Ez esetben az égitest pont annyi idő alatt fordul körbe a saját tengelye körül, amennyi idő alatt pályáján megkerüli azt az égitestet, ami körül kering.) De Szabó Róbert hangsúlyozta, hogy ez elég bizonytalan, és nehéz is lenne megmérni.

Ha a Ross 128 b mindig csak az egyik oldalát fordítja a napja felé, akkor az az oldala állandóan sugárzást kap, míg a sötét oldala soha. Vagyis a bolygó abban a helyzetben lenne, mint a tábortűz mellett ülő ember egy hideg éjszakán.

Életre utaló jelet még sehol sem találtak

A fenti kérdések miatt nem tudni pontosan, hogy mennyire alkalmas bármilyen életforma hordozására az égitest.

Ráadásul ha választ akarnánk adni arra a kérdésre, mennyire valószínű, hogy élet van a Ross 128 b-n, azt is tudnunk kellene, hogy egyébként milyen gyakori az élet máshol az univerzumban (más bolygókon). Mivel egyelőre csak egy bolygót ismerünk, ahol van élet (a Földet), erre a kérdésre nem tudunk válaszolni, „de folyamatosan kutatjuk” – mondta Szabó. „Egyelőre a Földhöz hasonlító, valószínűsíthetően szilárd felszínű, kellemes hőmérsékleti tartományban tartózkodó bolygójelöltjeink vannak, életre utaló jelet nem találtunk. Következő generációs műszerekre lesz szükség ennek az érdekes kérdésnek a megválaszolásához.”