Mall.hu-ügy: a módszer adott lenne az áfacsalások ellen

Mall.hu-ügy: a módszer adott lenne az áfacsalások ellen

“Az, hogy miként lehet elkerülni ezeket a csalásokat, nem nagy titok, ott van az Európai Bizottságnál, a recept ismert mindenki számára. A lényeg, nem szabadna hagyni, hogy a határon adómentesen működjön a kereskedelem. Érthetetlen mire várnak a döntéshozók, szinte minden áfacsalás emiatt történik. A javaslatot már kidolgozták, az irányelv ismert. Az emberek csak kihasználják a kiskapukat, ezeket kellene bezárni és rendet teremteni”– mondta Mall.hu ügyével kapcsolatban Zoom.hu-nak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.

Áfacsalás egész Európában

Vadász Iván hozzátette, ez egész Európában probléma, minden uniós országban el kellene fogadni az az irányelvet. A különbség annyi, hogy más országokban általában zökkenőmentesen vissza tudják igényelni az áfát az emberek, amit meg is kapnak. Magyarországon azonban ezt az összeget az állam szinte soha sem téríti vissza. Ezért a trükközők inkább elcsalják az áfát.

Fotó: Zoom.hu

A szakértő szerint kétféle módon húzhatott hasznot a Mall.hu, ha valóban elkövette a csalásokat. Az első, hogy egy közbeeső cég szerezte meg az árut külföldön, méghozzá áfamentesen. A terméket leszámlázta Mall.hu-nak ez a bizonyos vállalkozás. A Mall.hu pedig kifizette az áfával terhelt árat, de a cég már nem fizette be az áfát. Vadász Iván szerint minden ilyen ügyletnél olyankor keletkezhet haszon, ha az első magyar adóalany által be nem fizetett áfát a szereplők felosztják egymás között. A másik lehetőség, hogy az első adóalany olcsóbban adja el másodiknak az áru. Mivel úgyis elcsalta az áfát, így árengedményt tud adni, erről azonban a vevőnek is tudnia kell. Hangsúlyozta,

az adóhatóság valójában egyik változatot sem tudja bizonyítani, de nincs is rá szükség. Mivel a bíróság nem érti az egész folyamatot, ezért általában egész egyszerűen elfogadja az adóhatóság álláspontját azzal kapcsolatban, hogy csalás történt.

Mindenki egyformán csinálja

„Az ilyen webáruházaknál, és általában minden határon átnyúló szolgáltatást nyújtó cégnél is hasonló a probléma. A Mall.hu csak egy domain, de a kérdés ilyenkor mindig az, hogy a szerver hol található. Ez azért fontos, mert a webáruház üzemeltetője szerint a szerveren zajlik a valódi üzletkötés, ott vannak elmentve az adatok. Tehát szerinte a cégnek valójában a szerver telephelyén kell az adókat megfizetnie. Ha rendelünk egy magyarnak hitt webáruházból, sokszor látjuk, hogy mégis külföldről érkezik a termék és a feladó is külföldi. A cégek úgy tesznek, mintha a vevő kiment volna külföldre, és ott vette volna meg a terméket. Tehát a hazai áfát nem fizeti be” – mondta a Zoom.hu-nak egy másik adószakértő.

Mint megírtuk, a Mall.hu magyarországi részlege veszteséges. A közgazdász szerint ezek a masszív veszteségek felvetik azt a gyanút, hogy az üzleti eredményt máshol realizálják, itthon pedig a vállalkozást körülvevő cégháló alkalmazásával nem valós költségeket számláznak, a valósakat pedig felnagyítják, valamint jogosulatlanul igénylik vissza a be sem fizetett áfát.

Fotó: MTVA/Bizományosi – Oláh Tibor

Hibás uniós adópolitika?

„Mindennek a fundamentális oka az Európai Unió tagállamain belüli óriási mértékű adó- és járulékeltérések. Nemcsak az áfa alacsonyabb Romániában, a közterhek esetében is jelentős különbségek vannak . Az adminisztráció, az előállítás, a munkaerő mind olcsóbb, mint nálunk, ezért éri meg onnan behozni ezeket a termékeket”- tette hozzá a közgazdász.

Szerinte ezeknek a cégeknek nincs vesztenivalójuk, gyakorlatilag költségmentesen működnek. A weblap létrehozása, ügyfélszolgálatok üzemeltetése, valójában minimális költséggel járnak. Ha bedőlnek, a cégvezetők hamarosan újraindítanak egy oldalt a környező országok valamelyikében, csak éppen más néven. A közgazdász kiemelte, a hosszú távú megoldást valójában az uniós adópolitika megváltoztatása jelentené. Az szerinte természetesen nem lehetséges, hogy mindenhol ugyanannyi legyen az adókulcs, de az arányokat lehetne közelíteni egymáshoz.

Az uniós támogatásokból pedig a NAV hatékonyabban fejleszthetné az ellenőrzési rendszerét. A szakértő szerint a NAV módszere alapvetően hibás: nem adóellenőrök ezreit, hanem olyan szoftvereket kellene alkalmazni, amelyek a szokásostól eltérő aktvitásra hívják fel a hivatal figyelmét.