Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az ellenzék is keresné a nyugdíjasok kegyeit

Az ellenzék is keresné a nyugdíjasok kegyeit

A választási kampány osztogatási része még igazán el sem kezdődött, de az már látszik, hogy ennek egyik legfontosabb eleme az lehet, ki-mit ajánl a legkisebb nyugdíjak ügyében. Az ellenzéki pártok ígéretei 1 és 4,5 milliárd forint közötti összegben növelnék a nyugdíjkassza kiadási oldalát. Amennyiben a kormány megfogadná azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a minimálbér nettó értékét kössék a legkisebb nyugdíj összegét is, az akár 90 milliárdba is kerülhetne a költségvetésnek – derül ki a Policy Agenda elemzéséből, amelyet a Zoom.hu számára készítettek.

Ellenzéki ígéretek

Az MSZP és az LMP is többször felvetette már az emelés kérdését: az utolsó ígéretük szerint 50 ezer forintnál húznák meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ha ez a meglévő nyugdíjakat is érintené – ez egyébként nem szerepel a javaslatban –, akkor az a költségvetésnek a Policy Agenda számításai alapján körülbelül 4,5 milliárd forint többletkiadást jelentene évente. Ha csak az új nyugdíjakra vonatkozna ez az összeg, akkor az eddigi adatok alapján becsülve évente maximum 3-4 ezer új nyugdíjast érintene.

A Momentumnál és az Együttnél jóval óvatosabb tervek készültek. Előbbi abban különbözik, hogy megígérte a „régi” nyugdíjak felzárkóztatását az emelt nyugdíjminimumhoz. Ez 26 ezer embernek jelentene a régiek közül valamilyen emelést, amely maximum 1,3 milliárd forintba kerülne évente. Ehhez járulna az új belépők emelt nyugdíja, ami ezer embernél is kevesebbet érintene évente.Enne kaz ígéretnek összességében nem lenne jelentős a nyugdíjasokra és a költségvetésre gyakorolt hatása.

Érdekes módon sem a Demokratikus Koalíció, sem a Jobbik nem ment bele konkrét számokba, így az ígéreteik nem számszerűsíthetőek. Míg a PM egy teljesen más koncepcióban, az alapjövedelemben gondolkodik, amely csak látszólag hasonlít a nyugdíjminimum kérdéséhez.

Szakszervezet és 90 milliárd

Szakszervezeti felvetés, hogy ne csak a minimálbér nettó értékét kössék az aktív dolgozók létminimum értékéhez, hanem a legkisebb nyugdíjak is ehhez a logikához kapcsolódjanak. A Policy Agenda által számított nyugdíjas létminimum 2016-ban körülbelül 80 ezer forint volt. Jelenleg mintegy 70 ezer öregségi nyugdíjas van, akinek 50 ezer forint alatt van a nyugdíja. 80 ezer forintnál kevesebből pedig mintegy 575 ezren élnek.

Ha a kormány varázsütésre megemel ezeknek az embereknek a nyugdíját (csak öregségi nyugdíjról van szó), a Policy Agenda számításai szerint körülbelül 90 milliárd forinttal kellene emelni a nyugdíjkassza kiadási oldalát.

Ez a cég szerint elsőre hatalmas összegnek tűnik, de ha hozzávesszük, hogy év végén közel ennyit költött el tavaly a kormány a tartalékokból, akkor politikai akarattal megoldható ez a kérdés.

Miért nem lépi meg a kormány?

Egy parlamenti vita során Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy a kormány kész a legkisebb nyugdíjat meghatározó rendszer újragondolására – emlékeztet a Policy Agenda. Ebből akár az is következhetne, hogy még a kampány előtt megemelik a 28.500 forintos összeget. Az elemzők szerint két problémával kell egyszerre szembenéznie a kormánynak, és meglepő módon egyik sem pénzügyi.

Az egyik nehézség, hogy ha kicsi emelést mondanak, akkor azt könnyen licitversennyé válna az ellenzéki pártokkal. A másik nehézség, hogy egy jelentősebb emelés azonnal felerősítené azokat a hangokat, amelyek arról szólnak, hogy igazságos -e, ha valaki 20 év szolgálati idő után is annyit kap, mint aki akár 35 évet dolgozott, csak alacsony jövedelemért. Ez pedig elvi kérdés a kormány számára, hiszen láthatólag minden olyan elemet kiiktatott a szociális rendszerből, amely valamilyen szolidaritási alapon egy társadalmi csoportot, például a kisnyugdíjasokat előnyökben részesítene a többiekkel szemben.

 

Nincs is nyugdíjminimum? A Policy szerint, ha szigorúan nézzük, akkor nyugdíjminimum a magyar jogrendszerben nem is létezik. Valójában egy kormányrendelet határozza meg, mekkora az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez 2008 óta változatlanul 28.500 forint. Azaz, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, az ennél kisebb nyugdíjat nem kaphat. Ennek ellenére jelenleg is van mintegy 20 ezer olyan öregségi nyugdíjas, akinek a havi pénze nem éri el ezt az összeget. Ez két okból lehetséges. Egyrészt nincsen meg a 20 év szolgálati ideje csak 15-öt tudott összeszedni, már csak résznyugdíjra jogosult, azaz már nem vonatkozik rá a minimális szabály. A másik lehetőség, hogy régen ment el nyugdíjba, és az évenkénti emelések hatására sem került a nyugdíja a mostani minimum fölé. Fontos megjegyezni, hogy több szociális ellátás is a nyugdíjminimumhoz kapcsolódik. Ha valakinek a vagyoni helyzetét vizsgálják rászorultság szempontjából, akkor azt tekintik rászorultnak, akinek az összes vagyoneleme (ebbe nem számít bele az az ingatlan), nem haladja meg a nyugdíjminimum 80-szorosát. Ugyanígy a nyugdíjminimumhoz kötődik például a közgyógyellátás, aktív korúak szociális ellátása és még további szociális elemek. Természetesen a legalacsonyabb öregségi nyugdíjak és az egyéb szociális ellátások ténylegesen szétválaszthatóak egymástól, valójában csak számítási alapot jelent a nyugdíjminimum. Ezért sem fontos a legkisebb nyugdíjak rendezésének a kérdését összekapcsolni a korábban említett szociális kérdésekkel.