Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.
Az Európai Unió beveti az „atombombát” Lengyelország ellen

A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. Ezt a cikket szereti a sajtó „atombombaként” emlegetni.

Lengyelországban súlyosan aláássák a demokráciát

A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen. A jóváhagyott határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, amely alapján a plénum szavazhat egy indoklással ellátott javaslatról, és így kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.

A képviselőtestület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig „súlyosan aláássa a demokráciát”. A dokumentumban ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették.

A recept ott is ugyanaz, mint itt

Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.

Állásfoglalásukban a képviselők arra is felszólították Varsót, hogy azonnali hatállyal függessze fel a nagyszabású fakitermelést a bialowiezai erdőben, valamint tartsa tiszteletben a gyülekezési szabadságot, és vizsgálja ki azokat a jelentéseket, amelyek szerint a rendőrség megfigyeli az ellenzéki vezetőket. A lengyel kormánypártot is a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek frakció saját határozati javaslatot terjesztett a plénum elé, a képviselők azonban az ötpárti tervezetet fogadták el.

Ezt mondják a magyarok

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nem támogatta a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy „Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra”, és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is.

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa pedig kiemelte, egyre nő azon országok száma, amelyek kapcsán vitát kell folytatni a jogállamiságról. Aláhúzta: Magyarországon és Lengyelországban például „kormányzatilag monopolizálják a médiapiacot, szimpla propagandaeszközzé degradálva a sajtó meghatározó részét”.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit ebben az esetben szinte kizártnak tartanak.
Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az „atomfegyverként” is emlegetett uniós eljárás megindítását.

Egyébként pontosan ugyanezt a határozatot fogadta el Magyarországgal szemben is.

(via MTI)