Trump nem kért belőle, sínen van az Ocean’s Eleven

Trump nem kért belőle, sínen van az Ocean’s Eleven

Tizenegy Csendes-óceáni ország bejelentette, hogy sikerült megállapodniuk egy szabadkereskedelmi egyezmény alapjaiban. Az egyezmény TPP (Trans-Pacific Partnership, Csendes-óceáni partnerség) néven futott, amíg Donald Trump elnök egyik első intézkedéseként kivonta belőle az Egyesült Államokat. A TPP USA-n kívüli tizenegy tagja CPTPP néven éleszti újjá az egyezményt (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership, Teljes körű és előre mutató Csendes-óceáni partnerség), a résztvevő országok:

  • Japán,
  • Ausztrália,
  • Kanada,
  • Mexikó,
  • Szingapúr,
  • Malajzia,
  • Vietnam,
  • Chile,
  • Peru,
  • Új-Zéland,
  • Brunei.

A csoportot Abe Sinzó miniszterelnök Ocean’s Elevennek nevezte utalva a George Clooney főszereplésével készült filmre, illetve arra, hogy tizenegyen vesznek benne részt egy óceán partjairól. A felek közt vannak még ellentétek, amiket ki kell dolgozniuk, de az optimistább forgatókönyvek szerint 2018 elején aláírhatják a megállapodást. Az egyelőre nem látszik, mikor fog életbe lépni.

Van visszaút

Donald Trump arra hivatkozva léptette ki az Egyesült Államokat az eredeti TPP-ből, hogy az USA rosszul járna vele. Trump a jelek szerint azóta sem gondolta meg magát, az új TPP bejelentése előtt épp a térségben járt (többek közt a Csendes-óceáni országok csúcstalálkozóján), többször elmondta, hogy az USA nem kíván részt venni semmiféle szabadkereskedelmi egyezményben, külön-külön akar kereskedelmi megállapodásokat kötni az ázsiai országokkal.

Mindenesetre az új TPP-t igyekszenek úgy kialakítani, hogy az USA bármikor csatlakozhasson hozzá, ha mégis úgy dönt, illetve arra számítanak, hogy idővel gazdasági kényszerűségből az USA-nak is be kell majd lépnie. „Haladunk előre, megcsináljuk, és üdvözölni fogjuk az USA-t, ha úgy dönt, visszatér. A megállapodás megkötése növeli annak esélyét, hogy az USA visszatér” – mondta Fudzsiszaki Icsiró, Japán volt amerikai nagykövete.

Az viszont valószínűtlen, hogy erre a közeljövőben sor kerüljön.

„A Trump-kormánynak nehéz lesz hátraarcot csinálnia”

– véli Wendy Cutler, aki az USA részéről részt vett a TPP-tárgyalásokon. De más országok, például Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és Thaiföld várhatóan csatlakozni fognak az egyezményhez.

Hasonlóan látja Matthew Goodman, aki több korábbi elnök mellett volt ázsiai gazdasági ügyekben illetékes tanácsadó: „Meghagyja az utat az USA-nak, hogy visszatérjen a szélesebb regionális gazdasági integrációba. Nem hiszem, hogy rövid távon el fogunk indulni ezen az úton, de legalább az út megvan.”

Az amerikai cégek versenyhátrányba kerülnek

Az amerikai kis- és közepes vállalkozásokat különösen az agrárcégeket várhatóan versenyhátrányba fogja hozni, hogy az USA kimarad a TPP-ből – véli Steve Ocun, nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó tanácsadó. Ha a TPP életbe lép, a résztvevő országok cégei egyszerűbben, és a legtöbb áru és szolgáltatás tekintetében vámmentesen tudnak majd kereskedni egymással. Mivel az USA kimarad, az amerikai cégek hátrányban lesznek ezekben az országokban, márpedig sok amerikai kkv exportál a térségbe.

Az új TPP tagországaiban összesen fél milliárd ember él, az országok összesített GDP-je nagyságrendileg 10 billió dollár, vagyis hatalmas piacról van szó.

Az USA lassan elszigetelődik

A TPP-ből való kimaradással ráadásul az Egyesült Államok komoly fegyvert enged ki a kezéből. Barack Obama azért akarta nyélbe ütni a TPP-t, hogy azáltal erősítse az Egyesült Államok gazdasági jelenlétét a Kelet- és Délkelet-Ázsiában. A szorosabb kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokon keresztül az USA (amely a világ legnagyobb gazdasága) könnyebben tudott volna politikai nyomást gyakorolni például Kínára Észak-Korea ügyében. Az USA gazdasági elszigetelésével

Washingtonnak sokkal nehezebb lesz nyomást gyakorolnia a térség országaira.

A TPP feltámasztásáért egyébként Japán lobbizott a legerősebben, Kína növekvő gazdasági ereje és befolyása miatt.

Közben Kína szeretne nyélbe ütni egy másik kereskedelmi egyezményt a Csendes-óceáni térség 16 országával (köztük Japánnal, Indiával és Dél-Koreával). Japán és az Európai Unió 2017 közepén jelentették be, hogy négy évnyi tárgyalás után sikerült megállapodniuk a saját szabadkereskedelmi egyezményükről.

Donald Trump ugyanakkor kezdeményezte a Kanadával és Mexikóval 1994 óta működő Észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) újratárgyalását, ugyanazzal az indokkal, amivel a TPP-ből kivonult: az amerikai gazdaság nem jár jól vele, az amerikai külkereskedelmi mérleg negatív (vagyis az USA többet importál, mint amennyit exportál).

(CNBC, Financial Times, New York Times, Politico, CNN)