Nem jön össze a kormány terve – elhúz mellettünk a régió

Nem jön össze a kormány terve – elhúz mellettünk a régió

Félig tele, félig üres a pohár így is lehet értékelne a KSH ma közölt harmadik negyedéves adatait: a pozitív narratíva szerint a III. negyedben gyorsult a növekedés, hisz 3,3 százalékról 3,6 százalékra – sőt a naptárhatás kiszűrésével 3,6 százalékról 3,8 százalékra. Az elemzők azért ennél nagyobb növekedést vártak, az előrejelzések a kiigazítatlan adatra 3,2-4 százalékos tartományban szóródtak, 3,6 százalékos átlaggal a Portfolio.hu konszenzusa szerint. Az már most látható, hogy hiába gyorsul a növekedés és ez a trend folytatódik az utolsó három hónapban is az éves GDP-bővülés nem éri el a 4 százalékot.

Ez már csak azért is szemet szúró, mert a kormány erre az évre 4,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt – ennek elérésért sok mindent meg is tett: keresleti oldalt támogatják a béremelések, míg a beruházási oldalról az uniós támogatások megélőgezése húzza a gazdaságot. A kifizetések ellenére ezek a beruházások még nem készültek el, így ennek a hatása inkább a 2018-as számokban lesz majd látható. Éppen ezért a kabinet inkább a gyorsuló trendet domborította ki az adat kommentálásakor: lendületesen bővült a hazai gazdaság a harmadik negyedévben, ami együtt járt a bérek töretlen emelkedésével, így a munkavállalók is egyre inkább részesednek a gazdasági fejlődésből – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás gazdaságösztönző hatásainak köszönhetően a foglalkoztatási helyzet további javulására, a belső kereslet élénkülésére és a versenyképesség erősödésére számítunk a következő időszakban – tette hozzá a tárcavezető.

NGM: gyorsul a felzárkózás

Varga Mihály a 3,6 százalékos harmadik negyedévi előzetes adatot értékelve elmondta, hogy az kedvezőbb, mint az előző három hónap eredménye volt. A részstatisztikák alapján ennél is jobb eredményre lehetett számítani, hiszen a bérek emelkedése vagy a rekord áfabevételek sokkal dinamikusabb gazdasági életet mutatnak, ezért a végleges adatok várhatóan 3,6 százaléknál gyorsabb GDP-bővülést mutatnak majd – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Mint mondta, az egyes gazdasági ágak növekedési hozzájárulását decemberben publikálja a statisztikai hivatal, de a rendelkezésünkre álló adatok alapján már most is elmondható, hogy a bővülés nagyrészt az iparnak, a lakásépítések miatt felfutó építőiparnak és a piaci szolgáltatásoknak köszönhető.

A harmadik negyedévben az Európai Unió gazdasága éves alapon átlagosan 2,5 százalékkal növekedett szezonálisan és a naptárhatással kiigazítva az Eurostat gyorsbecslése szerint. A magyar gazdaság – 3,8 százalékos szezonálisan és naptárhatással igazított – növekedése továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot, így töretlen hazánk felzárkózása a fejlettebb tagállamokhoz – értékelte a tárcavezető. Varga állítást némileg árnyalja, hogy a lengyel gazdaság eközben 5 százalékkal , ugyanezt a növekedést produkálta Csehország is, míg román GDP növekedése a sztratoszferikus 8,6 százalékos magasságba emelkedett.

Elemzők: a régió jobban teljesít

A kormány és az elemzők is úgy látják, hogy az utolsó hónapokban gyorsulhat a növekedés: Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idei utolsó negyedévben határozott gyorsulásra számít a fogyasztás további élénkülése, a továbbra is erős beruházások, a lakásátadások elindulása és az egyre kedvezőbb európai konjunktúra miatt. Várakozása szerint idén éves átlagban a GDP 4 százalékkal nőhet, jövőre 4,2 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme – írta az MTI. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint kedvezőnek mondható, hogy a harmadik negyedévben már gyorsulni tudott a magyar gazdaság növekedési üteme. Ugyanakkor régiós összehasonlításban az adat nem számít kiemelkedőnek, sőt a régiós statisztikák inkább azt sugallják, hogy a többi közép-kelet európai ország jobban tud profitálni az általános európai fellendülésből.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője már nem ennyire derűlátó. Úgy látja, hogy az idén 3,7 százalékkal növekedhet a GDP, amiben az uniós források mellett a háztartások fogyasztása és az ipari termelés játszhat főszerepet. Szerinte jövőre 3,5 százalékos GDP-bővülés, azaz némi lassulás várható.

https://zoom.hu/2017/11/14/a-magyar-gazdasag-36-szazalekot-nott