Meglépte a Fidesz, amit öt éve folyamatosan tagad

Meglépte a Fidesz, amit öt éve folyamatosan tagad

Ellenzéki – jobbikos, szocialista, LMP-s és független – képviselők támogató szavazatait is begyűjtve szavazták meg a kormánypárti politikusok a Fidesz saját javaslatát, úgy módosítva ezzel a kampányfinanszírozási törvényt, hogy a 2018-as választás után azoknak a pártoknak, amelyek az országos listán nem érnek el 1 százalékot, vissza kell fizetniük a kampányköltségeikhez kapott állami támogatást.

Rossz szereplésnél visszajár a pénz

Ilyen visszafizetési korlátozás eddig nem volt a törvényben, csupán az egyéni jelöltek esetében tartalmazott szankciót a jogszabály “sikertelenség” esetén: az egyéni jelölteknek az állam által biztosított fejenkénti egymillió forint kampánypénzt abban az esetben kellett eddig visszafizetni, ha az adott jelölt a választókerületében nem érte el a leadott érvényes szavazatok 2 százalékát.

Gulyás Gergely javaslatát elfogadva visszajár a kampánypénz MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Most tehát egy ennél lényegesen alacsonyabb küszöbértékkel, de hasonló szankciót vezetnek be az országos listás szereplésre vonatkozóan is. A törvény indoklása szerint azért, mert “az ellenzéki pártok több alkalommal illették kritikával, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan <komolysági küszöb>,amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni.”

Valóban, a csupán a választásokra megalakuló, hosszabb távon érdemi tevékenységet nem végző “kamupártokra” vagy “bizniszpártokra” sok volt a panasz a 2014-es választás után,

hiszen függetlenül attól, hogy milyen listás eredményt értek el, járt nekik az akár több százmillió forintos állami kampánypénz, amit nem kellett visszafizetni, felhasználásának ellenőrzése pedig sokkal lazább volt, mint az egyéni jelölteknél.

Az nem változott, hogy a jelölő szervezetek minden megszerezhető mandátum után ötmillió forintot fordíthatnak a kampányra, ami 199 mandátummal számolva 995 millió forintot jelent. Ezen költségek egy részét továbbra is fizeti az állam: egy olyan párt, amely mind a 106 körzetben tud jelöltet állítani, az az összköltség 60 százalékát megkapja a költségvetésből, ami 597 millió forint. De ha csak az országos lista állításához minimálisan szükséges 27 egyéni jelöltje van, akkor is kap 149,25 millió forintot. Ez lesz az a pénz, amit 2018-ban vissza kell fizetni – adók módjára behajthatja az állam -, ha nincs meg az 1 százalék a listán. (A Fidesz eredeti javaslatában még 0,5 százalék szerepelt, ezt azonban – az MSZP-s Bárándy Gergely módosítóját elfogadva – felemelték 1 százalékra.)

Sokakat érintene a 2014-es indulók közül

A most elfogadott új kampányfinanszírozási szabályok alapján tucatnyi, a 2014-es parlamenti választáson elindult jelölő szervezetnek keletkezne visszafizetési kötelezettsége. Akkor a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a baloldali összefogás (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Rajtuk kívül ennél szerényebb, de még értékelhető eredményt a Munkáspárt ért el – 0,56 százalékot. Ezzel a Munkáspárt az új, 2018 tavaszán már érvényes küszöb alatt teljesített – éppúgy, mint a 0,5 százalék alatti eredményt elért Haza nem eladó mozgalom, Seres Mária szövetsége, a Zöldek Pártja, a Szociáldemokraták, az Együtt 2014, és az MDF-utód JESZ is.

Eddig hallani sem akart róla a Fidesz

A kampányfinanszírozási törvény most elfogadott kormánypárti módosítása azért érdekes, mert mielőtt azt a két fideszes képviselő – Gulyás Gergely alelnök-frakcióvezető és párttársa, Répássy Róbert – október 24-én benyújtotta, a Fidesz hallani sem akart a “bizniszpártok” megregulázásáról, holott csak az év eleje óta többször is adódott lehetősége rá.

Idén tavasszal, március elején például maga a Fidesz állt elő ugyanezzel a “kamupártokat” büntető javaslattal, amelyben akkor ötpárti egyeztetést is kezdeményezett. Ám amikor az egyeztetéseken részt vevő, a “bizniszpártok” visszaszorítását már akkor is támogató ellenzéki pártok komolyan vették, hogy többpárti konszenzusos javaslaton dolgoznak, és ezért módosításokat javasoltak, a Fidesz elzárkózott ezek elől.

Kósa Lajos tavasszal azt ígérte, nem nyúlnak már a választási szabályokhoz MTI Fotó: Bruzák Noémi

Így végül elhalt a javaslatcsomag, Kósa Lajos akkori Fidesz-frakcióvezető pedig azt közölte, hogy “a Fidesz az országgyűlési választásokig már nem kezdeményezi a választási törvények módosítását”. Ehhez képest fél évvel később benyújtották saját módosítójukat, holott időközben elfogadhatták volna a Gulyás Márton szervezte Közös Ország Mozgalomba (KOM) tömörült nyolc ellenzéki párt által javasolt választási törvénymódosító csomagot is.

Öt éve ígérgetik, most is megszegték

Ám az nem csak azt javasolta, hogy 1 százalékos listás eredmény alatt legyen kötelező visszafizetni az állami támogatást, hanem egy sor más, a jelenlegi – még a Fidesz által még a 2014-es választás előtt alapjaiban átírt – rendszer aránytalanságait is megszüntette volna. Ez kihatott volna a Fidesz-KDNP esélyeire is a 2018-as választáson. Magyarán: a Fidesz nem tudna kétharmados többséget szerezni a voksok egyharmadával.

Tényleg igazságos lett volna

A választási rendszert alapjaiban megváltoztató KOM-reformjavaslatot – amit a Zoom.hu is elemezte. Lényege és legfontosabb eleme, hogy arányossá tette volna a jelenleg meglehetősen aránytalan mandátumszámítási rendszert és egy párt tényleg csak annyi parlamenti helyhez jutott volna így egy választáson, amennyit megérdemel, vagyis amennyi a listán elért eredménye alapján jár neki. Arányosították volna továbbá a választási körzethatárokat, amelyek most mesterségesen úgy torzítottak, hogy kedvezzenek a Fidesznek. A javaslat szerint minden, a választás napján külföldön tartózkodó, dolgozó vagy nyaraló állampolgár szavazhatott volna levélben függetlenül attól, hogy van-e magyarországi lakcíme, vagy nincs.

Nem csoda, hogy hétfőn a kormánypárti képviselők még a KOM-javaslatcsomag parlamenti tárgysorozatba vételét sem támogatták. A Fidesz szerint az ellenzék csak a saját reménytelensége miatt akart új választási rendszert, az ellenzék szerint viszont a Fidesz azért nem támogatja a javaslatot, mert gyáva. Kormánypárti politikusok azt is mondták: azért nem támogatják a KOM javaslatát, mert nem elegáns mindössze fél évvel a választás előtt módosítani a szabályokon.

Ehhez képest egy nappal később megtették a kampányfinanszírozási törvény módosításával. Igaz, megtették ezt korábban is. Bár Orbán Viktor 2012 júliusában még azt mondta: “úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen”, 2014-ben az új választási eljárási törvényt tavaly tavasszal, a kampányfinanszírozási javaslatot pedig csak júniusban fogadta el az Országgyűlés, de a választási szabályok még szeptemberben, novemberben és decemberben is módosultak.