Czeglédy bűnös – mondta ki a bíróság helyett a Fidesz

Czeglédy bűnös – mondta ki a bíróság helyett a Fidesz

Ez jogi értelemben véve prejudikálás, ami rendkívül káros – kommentálta a Zoom.hu kérdésére Magyar György ügyvéd, hogy hétfőn a Fidesz-KDNP javaslatára az Országgyűlés határozatot fogadott el a Czeglédy-ügyben a károsultak állami forrásból történő kártalanítására, ám, ami a határozat szövegében a legmegdöbbentőbb: kimondják benne a DK-nak és az MSZP-nek is dolgozó ügyvéd, Czeglédy Csaba bűnösségét, miközben az ügy nemhogy jogerős ítéletnél, de még a vádemelésnél sem tart.

Büntetőügy – kampánycélra

A Zoom.hu is beszámolt a határozati javaslat benyújtásakor arról: nem szokatlan, hogy a Fidesz és a kormány kampánycélokra használ folyamatban lévő büntetőügyeket, ám még így is ritkán teszik meg, hogy egy még folyamatban lévő ügyben terjesztenek be kampányízű határozati javaslatot az Országgyűlésnek. A diákmunka-szervező cége, a Human Operator Zrt. tevékenységével összefüggésben mintegy hárommilliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba ügyében most éppen ez történt.

Mi ez az egész Czeglédy-ügy?

A Zoom.hu is megírta, ezer diákszövetkezeti tagnak mintegy 100 millió forinttal tartozik a Czeglédyhez köthető Human Operator Zrt., ám mivel a cég számláit zárolták, nem tudnak fizetni a diákoknak. Az MSZP koncepciós eljárásnak tartja Czeglédy letartóztatását, ahogy a DK is, amelynek elnökéről, Gyurcsány Ferencről pedig kiderült, hogy cége mintegy negyedmillió eurós kölcsönt nyújtott Czeglédy pénzügyi gondokkal küzdő cégének.

„A Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről” szóló, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető és két párttársa által jegyezett határozati javaslat felkérte a kormányt, hogy „tegyen lépéseket a kárt szenvedett fiatalok számára az őket megillető, ki nem fizetett jövedelmek rendkívüli és méltányosságon alapuló, lehető leggyorsabb, a károkozó által ki nem fizetett összeggel megegyező mértékű kárrendezés érdekében”.

A civilben jogász Gulyás Gergelyt nem zavarta a hatalmi ágak függetlenségének elve MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Néhány nappal később ezt egészítette ki két szintén fideszes honatya – Boldog István és Pócs János – a saját módosító indítványukkal. Két új passzust javasoltak: az egyik szerint a kormánynak be kellene hajtani az általa kifizetett kártérítési összeget a Czeglédy-cégen. A másik kiegészítő pont szerint ha Czeglédy cége nem fizetne, és közben bebizonyosodik, hogy “a bűncselekménnyel szerzett vagyon pártfinanszírozási célt szolgát”, akkor a pénzt hajtsák be úgy, hogy levonják a DK és az MSZP állami támogatásából.

A fideszes javaslatával több probléma is akadt:

  • nincs jogerős döntés, még csak vádemelés sem történt a Czeglédy-ügyben, tehát fogalmunk nincs, hogy bűncselekménnyel szerzett vagyonról lehet-e egyáltalán beszélni
  • a pártfinanszírozási célok emlegetése ködszurkálás, hiszen egyelőre nem az látszik, hogy Czeglédy cégétől dőlt a pénz bármely baloldali párt kasszájába, hanem ellenkezőleg: még Gyurcsányék adtak kölcsön Czeglédynek
  • az állam által, törvény szerint, kötelezően utalt, a választási eredmény alapján járó párttámogatást utólag bármilyen indokkal megvágni jogilag aggályos, bár hasonló kormányzati próbálkozásra a Jobbik esetében is látni jeleket

Végül néhány napja egy harmadik módosítót is benyújtottak a kormánypártok, ebben és a diákmunkások mellett a kárt szenvedett nyugdíjasok kártalanítását is javasolták a kormánynak, mondván: több, munkára kiközvetített nyugdíjas is megkereste a honvédelmi minisztert, hogy nem fizették ki őket sem.

Czeglédy Csaba jelenleg előzetes letartóztatásban van, de még csak gyanúsított, ítélet nincs MTI Fotó: Bugány János

A módosítások száma a lényegen nem változtatott: a végül elfogadott határozati javaslat tényként említi Czeglédy bűnösségét, amikor úgy fogalmaz: a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy és társai “tudatosan megkárosítottak”.

Hol van az ártatlanság vélelme?

Ezt találta aggályosnak Magyar György ügyvéd is, aki szerint az ártatlanság vélelme a jogállamiság eszméjének, demokratikus követelményének egyik alappillére, alkotmányos alapelv, alapvető emberi jog. Úgy fogalmazott: már az Alaptörvény megalkotása “sem keltett aggályokat a jogalkotói hatalom gyakorlóiban, ezért nem meglepő, hogy ezúttal is figyelmen kívül hagynak olyan jogelveket, amely gyakorlati alkalmazása egy felvilágosult, modern társadalom megfelelő, tagjai számára kiszámítható működéséhez szükséges.”

Magyar György ügyvéd szerint a hatalom presszionálni igyekszik az igazságszolgáltatást MTI Fotó: Oláh Tibor

Úgy tűnik – folytatta -, hogy a jogalkotói hatalom ezúttal sem bízza ezen ügy elbírálását a jogalkalmazás hatalmi ágára, a bírói hatalomra, hanem előzetes „ideológiai” ráhatással igyekszik presszionálni a már folyamatban lévő és esetlegesen a jövőben folyamatba teendő büntetőjogilag releváns eljárásokat.

Az ügyvéd szerint többször is tetten érhető volt az a jogalkotói szándék, hogy – visszaélve hatalmával – megpróbálja elvonni a bírói hatalom hatáskörét

azzal, hogy a jogszabályi környezet előzetes és gyors – valós társadalmi igény nélküli – módosításával korlátozza a későbbi eljárásokban az eljáró bíróságok döntési lehetőségeit, megzavarva a bírói függetlenséget, mintegy elvárásokat fogalmazva meg.

Bajnai, vörösiszap-per, Rezesova

Nem példa nélküli az ilyen és ehhez hasonló teljesen jogsértő politikai beavatkozás az igazságszolgáltatásba. Magyar György szerint ilyen volt, amikor Bajnai Gordont, mint az ellenzék potenciális egyik közös jelöltjét támadta a hatalmon lévő politikai erő a Hajdú-Bét ügyben és a 2014-es választási év előtt meg is született az erre a helyzetre szabott jogszabály az adótörvény módosításával. Másik példaként említette, hogy 2010-ben a vörösiszap-katasztrófánál a miniszterelnök és stábja a tragédia másnapján a bűnösök méltó büntetéséről beszélt, majd amikor évekkel később 15 vádlott felmentéséről döntött a bíróság, a politikusok harsányan tiltakoztak, “szinte követelték a bűnösségük megállapítását és elmarasztalásukat”.

“Rossz vért szül, ha a politikusok, politikai érdekből, saját maguk népszerűsítése céljából nyilvánosan kritikákat és elvárásokat fogalmaznak meg az igazságszolgáltatás felé,

hiszen a bírák szuverenitásának durva megsértése a politikai érdekből történő befolyásolási szándék” – mondta Magyar György. Emlékeztetett továbbá a gázoló szlovák milliomosnő, Rezesova ügyére, amikor a fideszes Rogán Antal kijelentette, hogy “luxus-házi őrizet” nem fogadható el és börtön-körülmények között kell a gyanúsítottat tartani.

Politikai, lejárató szándékú döntés

A most meghozott legújabb „torzszülött”, a Czeglédy-direktíva, mint határozati javaslat nem jogszabály, így kötelező erővel sem bír, a választási évhez közeledve megalkotása Magyar György szerint “kizárólag politikai indíttatású, az ellenzék lejáratására lehet alkalmas”.

Magyar György úgy véli, a fideszes határozat politikai lejárató szándékkal készült MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az ügyvéd szerint “megbotránkoztató, a demokratikus közösség és a jogállami működés szempontjából rendkívül veszélyes, hogy jogállami alapelvek negligálásával és nyílt megsértésével lehet ma Magyarországon politikai tőkét kovácsolni.”

Emlékeztetett, hogy a “Czeglédy-ügy” még nyomozati szakban tart: megalapozott gyanú és gyanúsítottak vannak, bűncselekmény és elkövetők még nincsenek meghatározva. Vagyis – hívta fel a figyelmet – nincsen még olyan bűncselekménnyel okozott kár sem, amelyet jelen pillanatban kompenzálni indokolt.

Véletlenül szavaztak Czeglédy bűnösségére az ellenzékiek

A Czeglédy-kártalanítási határozat elfogadásánál kisebb meglepetést okozott, hogy azt megszavazta három MSZP-s képviselő – Kiss László, Molnár Zsolt és Tukacs István -, valamint a Liberálisok elnöke, Fodor Gábor is. A szocialisták utóbb közölték: tévedésből nyomta meg az igen gombot, elnézést is kértek. Úgy tudjuk, Fodor is tévedésből szavazta meg a határozati javaslatot.