Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„Akik közel állnak Putyinhoz vagy az orosz szolgálatokhoz, megbízhatatlannak tűnnek”

„Akik közel állnak Putyinhoz vagy az orosz szolgálatokhoz, megbízhatatlannak tűnnek”

Nem fest túl jó képet Donald Trump népszerűségéről a közép-európai térségben a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása. Ugyanakkor az erről tartott konferencián az ön panelbeszélgetésén az is elhangzott, hogy az amerikai elnök rossz megítéléséért a média is felelős. Valóban csak ennyin múlna?

A sajtó mindig a szenzációt keresi, a jó vagy semleges hírekről nem fog beszámolni. Trump egy szórakoztató művész, szerepelt a The Apprentice vagy az Access Hollywood című műsorokban. Tévésztárnak látja magát és nagyon érdekli, mit mondanak róla, hogy mennyire népszerű. Ez viszont sebezhetővé teszi a média kritikája számára, amely általában akkor foglalkozik vele, ha szerintük ellentmondásos kijelentést tett, vagy nem mond igazat.

Ez a szórakoztató szerep a kampányban tökéletes, de az Egyesült Államok elnöke esetében is működhet?

Nem gondolom, hogy Donald Trump különbséget tud tenni a kettő között. Sokak szerint majd belenő a szerepébe, „elnökösebb” lesz, de én nem hiszem, hogy valaki ilyen drasztikusan megváltozik, amikor egyik pozícióból a másikba kerül. Még most is úgy viselkedik, mintha folyamatos kampány lenne, gyűléseket is tart.

Egy ilyen szerep az Egyesült Államokban is visszatetszést kelt?

Attól függ, kiket nézünk. Trump népszerűsége valószínűleg alacsonyabb, mint bármelyik amerikai elnöké ebben az időszakban, viszont van egy 35-40 százalékos stabil támogatói bázisa. Mindemellett rengeteg független és bizonytalan szavazó kezd tőle távolodni, úgyhogy veszélyben van. Ha idén lennének a választások, Trump valószínűleg nem nyerne. De azt se feledjük, hogy három év alatt rengeteg minden változhat, George W. Bush a szeptember 11-ei merényletek után 80 százalékon állt, majd ennek körülbelül a felére esett vissza.

Fotó: Veres Viktor

Ha már a népszerűségről beszélünk: sok magyar gondolja azt, hogy nagyon rossz a megítélésünk külföldön. Ha az Egyesült Államokat nézzük, ennek van valóságtartalma?

Mindenki nevében nem beszélhetek, de általánosságban azt mondanám, hogy a washingtoni politikai vezetés, ha nem is gondolkodik negatívan a magyar kormányról, de megtartja tőle a távolságot. Persze azért fontos leszögezni, hogy Magyarország nem nagyhatalom, az amerikaiak megítélésében leginkább azt játszik szerepet, hogy az ország csökkentette a védelmi kiadásait, és akármilyen okból, de a NATO-ban vállalt kötelezettségeit sem teljesítette száz százalékban. Ez pedig nemcsak a demokraták, hanem főleg a republikánusok körében is negatívan csapódott le.

A demokrata pártiak ezen kívül sokszor a jogállamiság és a sajtószabadság terén történt változásokat is úgy értékelik, hogy Magyarország visszalépett a demokrácia útján. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy rosszat akarnának az országnak, inkább erősen elkötelezettek a szabad és demokratikus társadalom irányába, és ebből következik az, hogy jobbnak látják megtartani a távolságot Magyarországtól.

Magyarországon az amerikai nagykövetség is gyakran felemeli a hangját ezekben az ügyekben.

Ugyanúgy, mint Lengyelországban, bár ott csak kisebb mértékben, és tudja miért? A védelmi kiadások, a NATO-vállalások és a szomszédos országok miatt.

Fotó: Veres Viktor

Nem először említi meg a védelmi kiadások fontosságát. Valóban ennyire számít a kétoldalú kapcsolatokban?

Igen, segítene, de a magyar kormány jelenlegi 10 éves ütemterve nem megfelelő, azt fel kell gyorsítani, és vállalni kell a kötelezettségeket. Ez nemcsak a kiadásokról szól, hanem arról is, hogy azok jó helyre menjenek, például megfelelő felszerelésekre. Na és persze az is segít, ha ezt az Egyesült Államoktól szerzi be az ország, mint például a lengyelek az F16-osokat vagy a Patriot rakétákat. Washington nézőpontjából rendkívül fontos látni, hogy egy adott ország a szövetségesük.

Gyakran elhangzik, hogy a Vlagyimir Putyinnal ápolt szoros kapcsolatok sok ajtót bezárhatnak Washingtonban. Ezt ön is így látja?

Igen, ráadásul ez az FBI-nyomozások miatt a jövőben még inkább így lesz. Azok, akik közel állnak Putyinhoz, a GRU-hoz, vagy az FSZB-hez, megbízhatatlannak tűnnek, akik lehetségesen elárulják az amerikai nemzeti érdekeket.

Magyarország ilyen szempontból megbízhatatlannak számít?

Megint csak azt tudom mondani, hogy az gyanút kelt Washingtonban, Magyarország miért nem olyan kritikus Oroszországgal szemben, mint sokan mások. Ezért gondolom úgy, hogy a magyar kormánynak – még ha diplomáciai szinten nem is tesz meg mindent, – mindenképpen erősebb hangnemet kellene használnia.

Orbán Viktor az első európai uniós vezető volt, aki már az elnökválasztási kampány alatt kiállt Donald Trump mellett, ennek ellenére a két ország között Trump első évében még nem került sor magas szintű találkozóra. Erre lát esélyt a jövőben?

Nem tudom, Donald Trump egyáltalán tud-e a magyar miniszterelnök támogatásáról, de a szerb nacionalisták is kiálltak mellette, és nyilván nekik sem fog ezért köszönetet mondani. Egy dolog valaki mellett kiállni, és megint más következetesen megmutatni, hogy egy ország az Egyesült Államok mellett áll.

Fotó: Veres Viktor

Nemrég Wes Mitchellt nevezték ki az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárának, így ő felelős a magyar ügyekért is. Hozhat ez változást Washington és Közép-Európa kapcsolatában?

Szerintem igen. Wes Mitchellnek nincs kormányzati tapasztalata, de van kapcsolata civil és tudományos körökben, és nagyon sok mindenkit ismer a térségben. A változáshoz azonban idő kell, ráadásul a portfóliója hatalmas: Európa és Eurázsia nem csak Közép-Európát jelenti.

Végleg elmúltak – hogy Öntől idézzek – a boldog kilencvenes évek, amikor a térség sokkal nagyobb szerepet játszott az amerikai külpolitikában?

Közép-Európa a kezdetekben a kommunizmus összeomlása miatt volt fontos: meg kellett teremteni a demokratikus átmenetet, a többpárti berendezkedést, elő kellett segíteni a nemzeti függetlenséget és a NATO-csatlakozást. Ezek nagyon lényeges eredmények, de azt se felejtsük el, hogy a térség George W. Bush adminisztrációja alatt is fontos volt az úgynevezett „Új Európa miatt”. Miközben Franciaország, Németország és más államok ellenezték az Egyesült Államok iraki szerepvállalását, a közép-európai országok hozzájárultak. A térség tehát továbbra is fontos volt, csak másképp. Az Obama-adminisztráció alatt viszont sokan csalódtak az egész régióban a rakétavédelmi programok, a biztonság elhanyagolása és a gazdasági kérdések miatt. Azt az időszakot stratégiai stagnálásnak hívnám. Hogy őszinte legyek, most itt az esély a NATO újbóli megerősítésére, ehhez viszont meg kell találni a célkitűzéseket.

A magyar kormány jelenleg főleg a politikai kapcsolatokat erőlteti, de vajon többet érhetne el, ha a kereskedelmi szektorban próbálkozna erőteljesebben?

A kapcsolatokba természetesen a kereskedelem is beletartozik. Törekedjenek jó kapcsolatokra a Pentagonnal, az adminisztrációval, a kormány minden ágával és a kongresszus is rendkívül fontos, mert amikor Magyarország negatív megítéléséről beszélünk, az ott a legerősebb. Dolgozzanak együtt kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal, biztos vagyok benne, hogy ők nyitottak lesznek minden új ötletre.

Hazajár a kongresszusba

A lengyel gyökerekkel rendelkező Janusz Bugajski a kelet-közép-európai régióval foglalkozó Center for European Policy Analysis (CEPA) vezető kutatója. A CEPA-nak magyar vonatkozása is van: jelenlegi ügyvezető alelnöke Szemerkényi Réka, Magyarország volt washingtoni nagykövete. Bugajski befolyásos külpolitikai szakértő, több amerikai adminisztráció kérte álláspontját kelet-közép-európai ügyekről. Rendszeresen ad véleményt kongresszusi meghallgatásokon is. „New Bugajski Hour” néven saját műsort is vezet, amelyet a Balkán országaiban sugároznak. Több mint 20 könyvet írt Európáról, Oroszországról és a transzatlanti kapcsolatokról. Több amerikai újságban jelennek meg publikációi, és a BBC-ben is gyakran szerepel.