Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A cégek többsége valóban lenyúlta a tb-járulék csökkentés hasznát

A cégek többsége valóban lenyúlta a tb-járulék csökkentés hasznát

Beigazolódtak a szakszervezetek félelmei, amelyek szerint az év elejétől végrehajtott munkáltatói járulékcsökkentést javarészt nem arra fordították a vállalatok, amire a kormány szerette volna, vagyis bérek emelésére. Az öröm az lehet az ürömben, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) által elvégzett friss felmérés azt mutatja: az arányok azért nem annyira rosszak, mint amennyire várták. “Ez csak a látszat, ha a felmérés teljes mélységében vizsgáljuk, akkor egyáltalán nincs ok az örömre” – fogalmazott a Zoom.hu-nak László Zoltán, a szervezet alelnöke.

Mint emlékezetes az Orbán-kormány tavaly egy hat évre szóló, a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatosan közterheinek mérséklését célzó programról döntött. Ennek megfelelően számos törvénymódosítás történt, amelynek keretében többi között 2017. január 1-től csökkent a szocho mértéke a korábbi 27 százalékról 22 százalékra. (Ezzel összefüggésben egyébként a szochóból érvényesíthető különféle foglalkoztatási kedvezmények maximális mértéke is 22 százalékra csökkent.) A tervek szerint ez 2018 január 1-től tovább süllyedt volna 20 százalékra. A bruttó béremelés mértéke azonban 11 százalék fölötti volt az első kilenc hónapban, így a kabinet a tervezetten felül további 0,5 százalékot vág még a járulék mértékéből.

Mint korábban beszámoltunk róla az érdekvédelmi szervezeteknek komoly félelmeik voltak azzal kapcsolatban, hogy az említett év elejei járulékcsökkenés lényegében eltűnt, vagyis a munkavállalók ebből szinte semmit sem láttak.

A Vasas kutatásában összesen 162 munkahelyi szervezet vett részt. Válaszaikból kalkulált eredményekből kiderült, hogy a megkérdezettek alig 23 százalékánál fordították teljes mértékben béremelésre a járulékcsökkentésből megnyert forintokat. Ez nem túl nagy arány, ám legalább nem elhanyagolható mértékű körről van szó.

Számos helyen úgy nyilatkoztak: ha teljes „megmaradt” összeg nem is, de a járulékmérséklés valamennyit hozzátett a fizetések növeléséhez, sőt e nélkül alacsonyabb lett volna a bérfejlesztés. Ezt összesen a válaszadók 27 százaléka jelentette ki. Ez jónak hangzik ugyan, ám akad egy bökkenő. Utóbbi válaszokat ugyanis jellemzően olyan vállalatok munkavállalói jelezték, ahol a minimálbér, vagy annak közelében foglalkoztatták a dolgozókat.

MTI Fotó: Kovács Attila

Így valójában a mérsékléstől függetlenül is kellett a fizetéseket emelni. E szerint a kötelező emelésben ezek a tételek is benne voltak – magyarázta László Zoltán.

Hasonló az elv egy másik, 25 százaléknyi kör esetében is. Itt az előző esetekhez hasonlóan az állami elvonás csökkentéséből fennmaradt tételek egy részét a fizetésekre fordították. A különbség az, hogy már nem minimálbéres foglalkoztatottakról van szó, így esetükben legalább az eredetileg szánt tétel feletti, valóban pluszról bérkiegészítésről lehet beszélni.

A cégek negyedénél – ráadásul ezek alapvetően a tehetősebb vállalatok közé sorolhatóak – azonban a központi intézkedések egyáltalán nem befolyásolták a bérek alakulását. Sőt, a válaszadók 20 százalékánál ez azt jelentette, hogy a cég teljes egészében lenyelte az így megnyert „forrásokat”. Ha utóbbit, valamint a minimálbérek közelében tapasztalható ügyeskedést vesszük figyelembe, akkor egyáltalán nincs minek örülni, s nem mondható pozitívnak a kép – fogalmazott László Zoltán. Az szűrhető ugyanis le, hogy a munkáltatók döntő része továbbra sem szívesen költ a dolgozóikra, s a lojalitás és a elégedett munkaerő változatlanul nem cél számukra.