Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Viszlát, kétharmad? Az egyik legkiszámíthatatlanabb választás előtt állunk.

Viszlát, kétharmad? Az egyik legkiszámíthatatlanabb választás előtt állunk.

Van-e esély rá, hogy az eddig passzív, de elégedetlen tömegek úgy döntenek, hogy 2018-ban élnek alkotmányos jogukkal és elmennek szavazni? – sok más mellett ezt a kérdést is feltették a Viszlát, kétharmad! civil szerveződés aktivistái politikai elemzőknek szerdán este egy budapesti kocsmában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Mint azt a szervezők is jelezték az esemény FB-oldalán, „Bár pontos válaszaink még nem lehetnek, az időközi választások eredményéből és a legújabb kutatási adatok alapján számos következtetés levonható.” Ebben vannak a résztvevők segítségére az est politikai elemző vendégei: Böcskei Balázs (IDEA Intézet), Ember Zoltán Levente (Iránytű Intézet) és Tóth Csaba (Republikon Intézet). A moderátor Pápay György publicista volt.

Fotó: Veres Viktor

Az ember úgy érzi magát, mint valami filozófus konferencián, ahol annyira sok szempontból világítanak meg bizonyos kérdéseket, hogy a végén úgy gondolja, a kérdéseire adott válaszoknak adott esetben már az ellenkezője sem igaz.

Itt van mindjárt a Viszlát, kétharmad! (Ez volt egyébként az első rendezvényük.) Még rá sem fordulunk a témában jelzett kérdésekre, máris előbújik egy újabb. Hogy tudniillik szabad-e egyáltalán ragaszkodni a kétharmadhoz egy demokráciában? Vagy más megvilágításban: mi a cél? A jelenlegi kormány leváltása, vagy a kétharmad megszűntetése? Mert mi van akkor, ha a Fidesz-KDNP megy a levesbe, de mondjuk a Magyar Gyapotszedők Pártja kétharmadot szerez?

Nagyon szűk a hely, a kocsma különterme zsúfolt az összegyűlt körülbelül 25 embertől. Itt van Gulyás Márton is, ha ez jelent valamit. Mindenesetre nem szól hozzá a beszélgetéshez.

Elhangzik, amit már nagyon sokszor hallottunk, de ettől még igaz: sokan keresik a választ arra az egyenletre, ami egyismeretlenesre szűkült. Ha így folytatjuk tovább, újrajátszuk 2014-et. Felaprózzák egymást a kis pártok. Összefogásra van szükség, de ha az olyan lesz, mint amilyen eddig volt, akkor megismétlődik a 2014-es választási eredmény.

A közvélemény-kutatók egyértelmű Fidesz-többséget mérnek, de a konkrét számokat illetően nagy a szórás. Ember Zoltán szerint ez nem tesz jót a szakmának. Hiányoznak a 90-es évek közepi módszertani viták. Elsőként tehát a módszertant kéne megbeszélni, valamint azt, hogy mi a jobb, nyers adatokat közölni, vagy szakértői becsléseket?

Ezt tekinthetjük költői kérdésnek, mindenesetre a jelenlévők abban egyetértenek, hogy a kutatásokban megkérdezettek válaszadási hajlandóság drámaian romlott az elmúlt években.

Fotó: Veres Viktor

Tóth Csaba szerint a Fidesz-KDNP jelenleg körülbelül ott áll, mint 2014 előtt. Úgy véli, most vasárnap nagyjából megismétlődne az akkori választási eredmény. Ezzel együtt megmondhatatlan, hogy milyen eredmény lesz 2018-ban – teszi hozzá. Mert annyi tényező van a dologban. Mint mondja, mindent összevetve érdemes nem lefutottnak tekinteni a dolgot.

Böcskei Balázs azt mondja, új módszerekkel dolgozva fognak hamarosan közvélemény-kutatási eredményekkel előrukkolni, de ezek sem mutatnak nagyon mást, mint a többieké. A zűrzavarban az is benne van, hogy nem jól értelmezzük az eredményeket. Például a pártok kutatásokat rendelnek, de csak bizonyos adatokat tesznek közzé, ez is az eredmények interpretációjának félrecsúszását jelentheti. Böcskei szerint – és erre a többiek is bólogatnak – a választók bölcsebbek, mint a politikai pártok. Már csak az a kérdés, milyen értelemben – jegyzem fel – hiszen ha annyira bölcsek volnánk, akkor most miről szól ez a beszélgetés? Nincs megoldás, mert nincsen probléma? Csak egy biztos, baromi kényelmetlen a fotel, amiben ülök.

Pápay György ekkor új témát vet fel: Botka László lemondása a miniszterelnök-jelöltségről mérföldkőnek számít, milyen folyamatokat indított ez el?

Böcskei Balázs szerint nincsen változás az év eleje óta. Botka stratégiája már az induló pozícióban beragadt. Rajta kívül mindenki külön listában gondolkodott. És hogy mi változott az ellenzéki oldalon a bukás óta? Semmi. Úgy véli, Gyurcsány Ferenc racionálisan jár el, amikor a határon túliak kérdését hozza be. A történetből nem az LMP jött ki a legjobban, egy politikai állítások nélküli szervezetről beszélünk – mondja.

Ember Zoltán Levente szerint egy éve többen is azt mondták, Botka nem fogja 2017 végét megélni miniszterelnök-jelöltként, ebben igazuk volt. Az MSZP kommunikációja összeomlóban van, amitől vérszemet kaptak többen is, mint pl. Gyurcsány. Úgy véli, az év elejéhez képest nincsen jobb helyzetben a baloldal. Az MSZP amortizálódik, már 10 százalék alatt van, ebből profitált a DK és megindult a szavazók áramlása a Jobbik felé is. Ha külön listán indul az MSZP, lehet, hogy az 5 százalékot sem érik el jövő tavasszal – teszi hozzá. És még egy Sándor György idézettel is megtoldja:

„Ha az unalmas ember kimegy a szobából, az olyan érzés, mintha bejönne valaki.”

Abban teljes az egyetértés, hogy az egyik legkiszámíthatatlanabb választás előtt állunk. Nem merném megjósolni, mi történik – mondja az egyik szakember, a többi bólogat.

Azt is megtudom, hogy a magyar választó együttműködés-párti. És azt is, hogy ha valaki azon gondolkodik, milyen stratégiával lehet elindulni a választásokon: nincsenek biztos receptek. Tulajdonképpen minden lehet – írom én. Magyarul fogalmunk sincs semmiről – mondja az egyik politikai elemző.

A Viszlát, kétharmad! – a blogja szerint – alulról építkező kezdeményezés, elindítója Pápay György publicista (az egykori Politikafüggő blog szerzője, 2015 áprilisa és 2017 júniusa között a Magyar Nemzet szerkesztője és véleményszerzője).

A kezdeményezés szerint a 2018-as választás alapképlete meglehetősen egyszerű. Ha az ellenzék megosztott, akkor a Fidesz nemcsak a pártlistán fog az első helyen befutni, hanem az egyéni választókerületek többségét is el fogja vinni. Ebben az esetben az egyetlen nyitott kérdés a győzelmének mértéke lesz: az, hogy egyszerű többséggel fog-e nyerni, vagy ismét kétharmadot tud szerezni.

A Viszlát úgy véli, az ellenzéki összefogásnak több változata is elképzelhető. Ilyenek többek közt az ellenzéki pártok összefogása, egy ellenzéki „összefogás” (egy technikai koalíció) indulása az ellenzéki pártok helyett, vagy – és ez az ők javaslata – a választók összefogása. Ennek lényege, hogy listán mindenki szavazzon arra a pártra, amelyik számára a legszimpatikusabb – vagy a legkevésbé taszító –, egyéniben viszont voksoljon a legerősebb, legesélyesebb ellenzéki jelöltre. Szerintük ez a stratégia vezetne a választók összefogásához: minél többen írják felül a pártok érdekeit azzal, hogy a helyi fideszes jelölt legyőzése érdekében a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaznak, annál több körzetet vehetnek vissza a Fidesztől, ezzel érdemben korlátozva annak hatalmát.