Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nem kedvelik Donald Trumpot a közép-európaiak

Nem kedvelik Donald Trumpot a közép-európaiak

Már most meglátszik az eredménye a Soros György elleni médiakampánynak Magyarországon. A Nézőpont Intézet 11 országban végzett közvélemény-kutatásából kiderült: Közép-Európában nálunk vannak a legtöbben negatív véleménnyel az amerikai milliárdosról. Ugyanakkor Donald Trump és az Egyesült Államok megítélésével is vannak problémák a térségben.

Az Egyesült Államokról, a NATO-ról, Donald Trumpról és Soros Györgyről is megkérdezte 11 közép-európai ország lakóit a Nézőpont Intézet, amely átfogó közvélemény-kutatást készített a térségben. Magyarország mellett Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária kapott helyet a kutatásban, amely egy-két témában érdekes eredménnyel zárult.

A NATO-t szeretjük, Trumpot nem

A felmérés rámutatott például, hogy a vizsgált NATO tagországokban tízből közel hatan (56 százalék) előnyösnek vélik a NATO-tagságot. Ez az arány a lengyeleknél 92, a románoknál 86, a cseheknél 67, a németeknél 63, a magyaroknál 60, a horvátoknál 59, a szlovákoknál 56, a szlovéneknél 51, míg a bolgároknál 44 százalékos. Érdekesség, hogy a nem NATO-tag Szerbia és Ausztria lakosságának véleménye ehhez képest jelentős eltérést mutat. A szerbek mindössze 21 százaléka, míg az osztrákok 17 százaléka véli úgy, hogy előnyös lenne országa számára a NATO-tagság.

Az Egyesült Államok megítélése már negatívabb: a megkérdezettek közel fele (48 százalék) van inkább jó véleménnyel az Egyesült Államokról, de nem lebecsülhető arányban, tízből több mint négyen (43 százalék) negatív véleménnyel bírnak. Az Egyesült Államokról a románok 75, a lengyelek 66, a bolgárok 57, a csehek 56, a szlovákok 55, a horvátok 45, a szerbek 44, a magyarok 42, a németek 39, a szlovének 28, míg az osztrákok mindössze 26 százaléka van jó véleménnyel.

Forrás: Nézőpont Intézet

Hazánkban az Egyesült Államokat pozitívan megítélő 42 százalék relatív többséget jelent, az USA-t negatívan megítélők aránya 31 százalékos. Az Egyesült Államok megítélése leginkább az osztrákok (67 százalék), a szlovének (64 százalék) és a németek (55 százalék) körében negatív.

Magyarázat lehet az Egyesült Államok NATO-tagsághoz képest valamivel negatívabb megítélésére Donald Trump alacsony népszerűsége.

Az amerikai elnököt átlagban mindössze 24 százalék támogatja,

ennél valamivel jobb az arány Lengyelországban (41 százalék), Romániában (35 százalék), Csehországban (32 százalék), Szerbiában (31 százalék), valamint Magyarországon és Bulgáriában (28-28 százalék).

Érdekesség, hogy a többi vizsgált országhoz képest a legkevesebben Lengyelországban (37 százalék) és Magyarországon (42 százalék) bírnak negatív véleménnyel az amerikai elnök személyéről. Trump leginkább az osztrákok (90 százalék), a németek (82 százalék), a szlovének (78 százalék), a szlovákok (76 százalék), valamint a horvátok (70 százalék) körében számít népszerűtlennek.

Soros György? Ő ki?

A kutatás külön kitért Soros György személyére, akiről a korábbi 38 százalék helyett ma már 44 százalék tudott véleményt alkotni, de ez még mindig azt jelenti, hogy az összes megkérdezett 56 százaléka nem tudta, ki ő, vagy nem volt róla semmilyen véleménye. A kormányzati gyűlöletkampány és Soros György magyar származása miatt talán nem véletlen, hogy Soros ismertsége Magyarországon a legmagasabb, itt a megkérdezettek 74 százaléka tudott véleményt alkotni róla.

Forrás: Nézőpont Intézet

Ez az arány ugyancsak átlag feletti Romániában (69 százalék), Szerbiában (62 százalék) és Németországban (49 százalék), de Bulgáriában (43 százalék) és Horvátországban (41 százalék) is viszonylag magas.

Magyarországon az emberek 57 százaléka mondta azt, hogy nincs jó véleménye Sorosról.

A vizsgált országokban a relatív többség (43 százalék) szorosabbra fűzné országa Egyesült Államokkal való politikai kapcsolatait. A politikai kapcsolatok szintjén 29 százalék nem változtatna, és 21 százalék lazítaná azokat. A politikai kapcsolatok erősítését az átlagnál fontosabbnak tartják Romániában (74 százalék), Szerbiában (63 százalék), Lengyelországban (59 százalék), Horvátországban (50 százalék) és Szlovákiában (45 százalék). Magyarországon jóval többen vannak azok, akik erősítenék az USA-val való politikai kapcsolatokat (37 százalék), mint akik lazítanák azt (29 százalék).

A magyar kormány kampányának középpontjába Soros Györgyöt állította, nem véletlen az ismertsége. Forrás: Zoom

Érdekesség, hogy a politikai kapcsolatokat nézve a németek és az osztrákok a leginkább szkeptikusak. Németországban a politikai kapcsolat lazítását pártolók aránya 35 százalék, míg Ausztriában azok erősítését mindössze 10 százalék pártolja.

Fontos a gazdaság

Még pozitívabb a kép a gazdasági kapcsolatok megítélését nézve. A vizsgált országokban tízből közel hatan (57 százalék) még szorosabbra fűznék az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatot. A gazdasági kapcsolatok szintjén 22 százalék nem változtatna és mindössze 15 százalék lazítaná azokat.

A gazdasági kapcsolatok erősítését – a politikai kapcsolatokkal lényegében megegyezően – az átlagnál fontosabbnak tartják Romániában (80 százalék), Szerbiában (73 százalék), Lengyelországban (70 százalék), Horvátországban (69 százalék) és Szlovéniában (66 százalék). Magyarországon ebben az esetben két és félszer többen vannak azok, akik erősítenék az USA-val való kapcsolatot (54 százalék), mint akik lazítanák azt (21 százalék). Érdekesség, hogy a gazdasági kapcsolatok alakítása terén is a németek és az osztrákok a leginkább szkeptikusak. Bár a németek 41 százaléka erősítené az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, 32 százalékuk a lazítást szeretne. Ausztriában mindössze a megkérdezettek 22 százaléka erősítené az amerikai gazdasági kapcsolatokat.