Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az oké, hogy a Trabant csak egy autó, de hát a kultúrát is telepöfögte

Az oké, hogy a Trabant csak egy autó, de hát a kultúrát is telepöfögte

Hol kezdhetnénk máshol, mint az életérzésnél. Mert a Trabant életérzés: az M7-esen, már a Balaton felé lerobbant 601-esek mellett napozó családok nyilván mind imádták a helyzetet. „Trabanton szállni élvezet” – jellemezte a szituációt Sipos F. Tamás még a szép emlékűnek talán kevésbé mondható Exotic együttesben. Az is lehet, hogy azóta az Exotic leghíresebb számának jogdíjaiból éldegél, és már a swingverzión is túl van, én pedig egész nap ezt fütyörészem, úgyhogy a fél szerkesztőségnek dallamtapadása van. Szerintem ők nem szeretnek most engem annyira, mint amennyire én azt szeretném.

https://www.youtube.com/watch?v=9wW2I2jMEDg

A zeneművészet oltárán feláldozott jármű természetesen a filmművészetben is otthagyta kerekeinek nyomát, méghozzá a Go, Trabi, go! című filmmel. A magyarul beszélő, 89 perces, 1990-es német vígjáték mi lehetne más, mint kultuszfilm, amiben még a nudizmus is kulcsfontosságú szerepet kap a négy után két keréken guruló Trabant mellet. A történet egyébként annyi, hogy a Struutz család George-val, a Trabanttal Lipcséből nekiindul Nápolynak. Csak oda 1500 kilométer. Trabanttal. Kell ennél több? Roadmovie a javából!

https://www.youtube.com/watch?v=F8IImO6b3L0

Történt a Trabanttal kapcsolatban olyan is, amire annyira azért én nem lennék büszke, de mivel ez az életünk volt, hát nem hallgathatjuk el ezt sem. Létezik ugyanis az ember, aki attól lett híres, hogy autók hangját tudja utánozni. Mindez annyira érdekesnek bizonyult egyébként, hogy Lorán „Trabarna” Barna stand upos a szebb napokat látott Fábry Show-t is megjárta vele, hogy onnan aztán egy-két keleti-blokkos országba is tovább terjedjen a felvétel, a nosztalgiázók legnagyobb örömére. Így lehet, hogy most én is egy cseh YouTube-linket használok a cikkhez. A videóban a Trabanton túl egyébként szinte az összes klasszikus szocialista jármű hangját utánozza a művész: van itt még Barkas, Wartburg, Rába és Polski is.

https://www.youtube.com/watch?v=4nC9BFTahV0

De hogy egy kis komolyságot is kölcsönözzünk ennek az összeállításnak: a költészetet sem kerülte el a kultikus járgány. Olyannyira nem, hogy Nagy Bandó András a kétszeres Kossuth-díjas Juhász Ferenc stílusában írt költeményt Trabant-vers címen. Csodálatos sorok vannak benne, én még most is füstölgök az irigységtől:

„Ó, te kétütemű,
lóherehártyaragyogással pöfékelő,
kristálymagzatvizet böfögő,
bűzkocsonyamagzatbűzárasztó levéltetű!…”

https://www.youtube.com/watch?v=GHkLT2U-WwI

Szintén kultikus emlék az underground Trabant zenekar. A működésük elválaszthatatlan a Balatontól, mármint az együttestől, az URH-tól, a Vágtázó Halottkémektől, a Bizottságtól, a Kontroll Csoporttól és az Európa Kiadótól is. A Trabant 1980-ban alakult, ami a kétütemű autó magyarországi virágkora is egyben, így a névválasztás egyszerűen tökéletes. A zenekar énekesnője és szövegírója, Méhes Marietta színészkedett is, így fordulhatott elő, hogy az egyik legismertebb számuk, az Itt van, pedig senki se hívta fontos szerepet kapott Xantus János első igazán sikeres filmjében, az 1983-as Eszkimó asszony fázik című alkotásban. A Trabant egészen 1987-ig működött, Méhes Marietta pedig két gyermekével New Yorkban él.

https://www.youtube.com/watch?v=6EwVLcraMe8

A festészet, háhá, a graffitiművészet is nyilván számtalan helyen értékelte a maga módján a Trabantot. Én most talán az egyik legismertebb és történelmileg is fontos ábrázolást hoznám példaként, méghozzá azt, amelyik a berlini falon látható, és amelyen (figyelem, szimbolizmus!) ez a csodálatos kis autó áttöri (mit töri, robbantja!) a keletet nyugattól elválasztó építményt. Valóban történelmi ábrázolás, a XXI. század ízével, s ma már ez az East Side Gallery része. Mondanám, mementó.

Fotó: Oskar Poss / Getty Images

Végezetül álljon itt a személyes kedvencem. A négylábú Trabant Prágából, vagyis a német nagykövetség udvaráról David Černý Quo Vadis? című szobra, ami mintegy négyszáz, nyugatra menekülő keletnémet disszidensnek állít emléket, akik 1989-ben kértek politikai menedékjogot. Ha valamiképpen érdemes hozzányúlni a Trabanthoz mint a szocializmus jelképéhez, akkor azt így kell tenni.

Frrás: Wikipedia/Wegmann