Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kína átfúrná Tibetet, hogy Kaliforniát csináljon a Takla-Makán sivatagból

Kína átfúrná Tibetet, hogy Kaliforniát csináljon a Takla-Makán sivatagból

Ezer kilométeres alagúton térítenék el a világ legmagasabban fekvő folyóját. Indiának és Bangladesnek nyilván lesznek kifogásai, de Kína még „csak” a hatszáz kilométeres főpróbán dolgozik.

A Yarlung Tsangpo folyó (amely Indiában Bahmaputra néven fut) virágoztathatná fel az Északnyugat-Kínában elterülő Takla-Makán sivatagot – írja a South China Morning Post. A grandiózus terv nem új keletű, már a 19. században, a Csing-dinasztia alatt felvetődött, és az évek során a kínai vezetés asztalára is több elképzelés került. Ugyanakkor a kommunista ország leghosszabb alagútja jelenleg egy 80 éves, „mindössze” 85 kilométer hosszú vízvezeték; összehasonlításképpen a világ leghosszabb ilyen jellegű létesítmény a New York alatt futó fővezeték, amely 137 kilométer.

Yarlung Tsangpo folyó. Fotó: Adrienne Mong/NBC NewsWire

A főpróba egy hatszáz kilométeres rendszer lesz

Ezzel együtt a kínaiak már augusztusban nekiláttak egy hatszáz kilométeres alagút kiépítésének, ami Jünnan tartományon keresztül szállít majd vizet. A hatvan szeletből álló rendszer olyan széles lesz, hogy két nagysebességű vonat is száguldhatna benne egyszerre. A több ezer méterrel a tengerszint felett, „bizonytalan geológiai körülmények” között épülő rendszerről a kutatók mint a Tibet-Hszincsiang építmény próbájára utalnak.

A földrengések jelentette kihívásra a megoldást a metrókocsik összekapcsolása ihlette. A törésvonalak felett húzódó részeken a betoncsöveket rugalmas és vízhatlan anyagokkal illesztik egybe. A jünnani vezeték tervezett költsége 11,7 milliárd dollárnyi jüant jelent, ami nagyjából Irán éves katonai kiadásainak felel meg, az építkezés pedig 3,4 millió munkahelyet teremt. Évente 3 milliárd tonnányi vizet szállít majd a tartomány száraz közepe felé a vezeték, amely közvetlenül 11 millió ember életét segíti majd, emellett a segítségével 30 ezer hektárnyi új művelésre alkalmas földterületet nyernek ki.

Fotó: China Photos/Getty Images

Kaliforniát varázsolni a Takla-Makán sivatagból

Az ezer kilométeres projekt alapvetően a fenti projekt grandiózusabb és nehezített változata. A legutóbbi tervezetet idén márciusban nyújtotta be tudósok egy csoportja a központi kormányzatnak. A Dél-Tibetben futó Yarlung Tsangpo folyót ennek értelmében Sangri megyében terelnék el, amely az Indiával vitatott területen fekszik. Egy fennsíkon a folyót egy mesterséges sziget segítségével tisztítanák meg az üledéktől, majd egy óriási kút segítségével adagolnák a vizet az alagútba. Az ezer kilométeres csőrendszer elvezetné a vizet a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen fekvő Takla-Makán sivatagba, amiből ezáltal Kalifornia lesz. A példát az 1933-as Central Valley Project adja, melynek köszönhetően a világ egyik legtermelékenyebb területévé tudták változtatni az USA nyugati partján fekvő állam szívét.

A jünnanihoz képest nagyobb magasság és a földrengések mellett itt évi 10-15 milliárd tonna víz nyomásának kell ellenállnia az építménynek, ami 3-4 ezer méterről „hull alá” (ez a vízmennyiség a Sárga-folyó éves vízhozamának a negyede). Az alagút megépítéséhez kutakat fúrnának, melyekbe 15 méter átmérőjű fúrófejeket eresztenének, amik „középen találkoznának”.

Fotó: Arterra/UIG via Getty Images

Természetvédelem és politika

A csőrendszer a gátakkal szemben „nem hagyna nyomot a felszínen, így a természetvédelmi csoportoknak és szomszéd országoknak nem lenne mire mutogatniuk” – mondta el a tanulmány egyik szerzője, Zhang Chuanqing. Kifejtette, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre a technológia, de 5-10 éven belül már elérhető lesz, így nehéz lesz ellenállni a hatalmas előnyöknek.

A fenti mérnöki bravúrok mellett politikai bravúrokat is végre kéne hajtani. Az Yarlung Tsangpo, azaz a Bahmaputra ugyanis Bangladesben ömlik bele az Indiaiak szent folyójába, a Gangeszbe. Ezenfelül kínai tudósok is arra figyelmeztetnek, hogy a gigászi projekt megváltoztatná az egész régiót, s jelenleg nem állnak rendelkezésre tanulmányok, melyek a természetre gyakorolt hatást taglalnák.

A Tibeti-fennsík, amelyet a világ harmadik pólusának is hívnak a hatalmas jégbe zárt vízkészletek miatt, keményen megszenvedi a klímaváltozás hatásait. Ázsia víztornya hamarosan kiszáradhat, ha a hőmérséklet tovább emelkedik – húzza alá az írás.