Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Hova teszik a magyarok a pénzüket? – Ezt tennék a profik

Hova teszik a magyarok a pénzüket? – Ezt tennék a profik

Tovább tart a betéti kamatok mélyrepülése, ezen a területen sok jóra a következő hónapokban sem lehet számítani, ezért egyre nagyobb gond, hogy akinek futná megtakarításokra az, mibe is fektesse azt. Termesztésen ez még a kellemesebb probléma, hisz több százezer háztartás mind a mai napig megélhetései gondokkal küzd, nem azzal, hogy mibe is tartsa “szabad” forrásait.

Az MNB most nyilvánosságra hozott adatai szerint szeptemberben az új betétek kamatai alig 0,37 százalékra rúgtak – mármint éves szinten. Ezzel szemben a hiteloldalon a lakáshitelekért átlagosan 4,7 százalékot kell fizetni, míg a személyi hitelek kamata 14,85 százalék volt. Ilyen alacsony betétei kamatok mellett is nőtt kismértékben a betétállomány, jobb híján, hisz a többletbevétel először folyószámlakra kerül.

A jegybank adatai szerint ilyen kamatok mellett már az első félévben sem erőltette a lakosság a befektetéseket.

Az emberek egyre nagyobb mértékben tartják pénzüket látra szóló betétekben és folyószámlán. Augusztusban már 4479 milliárd forint volt ezeken a számlákon, ami ezer milliárd forintos növekedés az előző évhez képest.

Hasonló bővülést mutat a készpénzállomány, amiből arra lehet következtetni, hogy klasszikus megtakarítások helyett akinek van a könnyen elköthető folyószámlákra vagy épp a készpénzbe kerül a vagyona.

Népszerű az államkötvény – okkal

A lakosság egyik menekülőútvonala az állampapír, ugyanis azokat a lakosságnak az állam felárral értékesíti. Piaci alapon az éves hozam 0,01 százalék, de a hároméves lejáratú kötvények is csak 0,5 százalékos hozamot biztosítanak. A lakossági értékesítésben infláció felett indexálta papírokat értékesítenek: a hároméves papírok esetében a reálhozam 1,25 százalék, míg az öt éves lakosságig államkötvények 1,5 százalékot fizetnek az infláció felett, így nem meglepő, hogy az egyik államkötvény a legnépszerűbb befektetés.

Ennek fényében nem meglepő, hogy csak december óta alakosság kezében lévő államkötvények értéke – az ÁKK adatai szerint – a 2017 szeptemberéig 1445 milliárd forinttal 6645 milliárd forintra emelkedtek.

A döntés érhető, hisz az államkötvények biztonságos befektetésnek számítanak – ha szükséges, akkor gyorsan értékesíthetőek, vagyis megfelelően rugalmasak. A másik oldalról az államnak is megéri az üzlet, hisz minimális kamatfelárért az államadósságot hazai forrásból, forintból tudja finanszírozni a kockázatosabb külföldi befektetők helyett.

Részvényalapokkal jártunk volna a legjobban

A befektetési alapok 2016 júliusában 6105 milliárd forintot kezeltek – igaz ennek csak egy részét teszik ki a lakossági megtakarítások, hisz cégek is vásárolhatnak befektetési jegyeket. A kockázatkedvelőbb befektetők már a befektetési alapokkal próbálkozhatnak, ahol a évi 1,5 százaléknál lényegesen nagyobb hozamokat lehet elérni – ám, de ezen a pályán már bukni is lehet. A befektetési alapok előre meghatározott elvek mentén szigorú befektetési politikát folytatnak: kis hozamú pénzpiaci alapok betétekbe teszik a befektetők pénzét, nagyobb kockázatot jelentenek a kötvény-, illetve a részvény és ingatlanalapok. A befektetési alapok által kezel vagyon 2017 második felének végén 6225 milliárd forintra rúgott – igaz ezen alapokba nem csak a lakosság, de a cégek is fektethették a pénzüket.

 

Az elmúlt egy év hozamait nézve, azok jártak jól, akik mertek kockáztatni, hisz az általános tőzsdei emelkedést kihasználva a részvényalapok éves hozama átlagosan 15 százalék volt, ám volt olyan alapkezelő, amely ennek a dupláját is összehozták. A skála másik végén a pénzpiaci alapok kullognak – nulla százalékos hozammal, míg a kötvényalapok 2-4 százalékos hozamot hoztak össze átlagban – persze nagy a szórás az alapkezelők között. Hasonló hozamot produkálnak az ingatlanalapom is, ami az elmúlt hónapok ingatlanpiaci fejleményeinek tükrében meglepő lehet – ám ezen alapok elsősorban nem a lakáspiacon, hanem az irodai és ipari ingatlanok piacán tevékenykednek.

Ezt ajánlja a profi – felejtse el a kötvényeket!

A következő hónapokra előretekintve érdemes lenne még beszállni a részvénypiacok szárnyalásba.

Még fennmaradhat a tőzsdei rally az USA-ban, közben pedig Európában is elkezdődött a gazdasági fellendülés, de a legnagyobb hozamok a fejlődő piacokon – így Magyarországon várhatóak

– ezt Juscsák György, a JP Morgan igazgatója mondta az Aegon Befektetői Klub rendezvényén. A JP Morgan igazgatója szerint, ha hamarosan megindul a kamatemelés az USA-ban az recesszióhoz vezet, ám még 1-2 év van még az amerikai részvénypiacokban. Sokkal kedvezőbb a helyzet Európában.

Az öreg kontinens 6-7 évvel az USA mögött jár, de beindult a gazdasági növekedés és csökken a munkanélküliség is, ugyanakkor itt a politikai kockázatok okozhatnak kellemtelen meglepetéseket. A befektetési igazgató a legjobb hozamokra azonban mégsem Európában, hanem a fejlődő országokban, Kínában, Indiában, Oroszországban, vagy éppen Magyarországon számít. Ezekben a nyersanyagtermelésből élő vagy fogyasztásvezérelt országokban ugyanis nem állt le az urbanizáció és a motorizáció folyamata, ami további fogyasztásnövekedéshez, és ezáltal a gazdaság erősödéséhez vezethet. A következő 10-15 évben a fejlődő piaci részvényekben lehet a legnagyobb hozamra szert tenni, a legkisebbet pedig a kötvénybe fektetők könyvelhetik el – vélekedik Juscsák György.