Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Radikalizálódik a DK, Gyurcsány elvenné a határon túliak szavazati jogát

Radikalizálódik a DK, Gyurcsány elvenné a határon túliak szavazati jogát

Több lehet a haszna, mint a kára annak, ha Demokratikus Koalíció bedobja akcióját a határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati jogának megvonásáról – mondta a Zoom.hu kérdésére Mikecz Dániel politológus. A Republikon Intézet elemzője arra reagált, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök kedd esti, budapesti fórumán bejelenti: pártja aláírásgyűjtésbe kezd.

Új kampányszakaszt nyit a DK

A kőbányai fórumra szóló DK-meghívóból kiderül, hogy Gyurcsány „új kampányszakaszt nyit”, és a DK aláírásgyűjtésbe kezd, hogy „ne szavazhasson, aki soha nem élt Magyarországon”, mert az a párt szerint igazságtalan. Az Index.hu viszont azt is megtudta, hogy az alábbi kérdésre vár – igenlő – választ a DK:

Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?

Ugyan az aláírásgyűjtés nem népszavazás kiírására irányul, de mozgósíthatja a DK tagjait, szimpatizánsait. Sőt – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel – nem csak őket: Gyurcsány az MSZP radikálisabb szavazói közül is megnyerhet sokakat ezzel.

Magas labda, a Fidesz le is üti

Azzal persze a pártelnök is tisztában van, hogy egy ilyen akcióval a Fidesz, a kormány és a jobboldali sajtó számára hatalmas támadási felületet ad – állapította meg a politológus, emlékeztetve: Gyurcsányon és az MSZP-n a mai napig számon kéri a Fidesz, hogy 2004-ben a határon túliak kettős állampolgárságáról – akkor még szavazati jogról szó sem volt – szóló népszavazáson a „nem”-ekre buzdítottak, emiatt pedig az MSZP-re, Gyurcsányra, és a DK-ra is ráragasztotta a jobboldal a „magyarellenes” jelzőt.

Már itt is a Fidesz reakciója

Gyurcsány a migránsokat befogadná, de a magyarok ellen gyűlöletkampányt indít – reagált a hírekre Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. „Gyurcsány Ferenc vezetésével a magyar baloldal végre akarja hajtani a Soros tervet és be akarja telepíteni a migránsokat, de közben bármikor kész gyűlöletkampányt indítani a magyarok ellen. Erre már volt példa: Gyurcsány vezetésével az MSZP 2004-ben óriásplakátokon támadta a határon túli magyarságot” – zárul Hidvéghi közleménye.

Mivel ez régóta téma, ebben a kérdésben Gyurcsány már „edzett”, vélhetően elviseli az aláírásgyűjtés miatti újabb kritikákat is. Mikecz Dániel azt mondta: azzal, hogy Gyurcsány „még jobban beleáll” ebbe a kérdésbe, kijelöl a DK számára egy markáns utat, fontos és hosszú ideig fenntartható kampánytémát szolgáltatva pártjának. „A DK úgy érezheti, hogy mivel úgysincs esélyük nagy néppártként fellépni, inkább tudatosan radikalizálódnak egy-egy témában, felveszik a konfliktusos politizálást.”

A kétharmad múlhat rajta

Ráadásul – hívta fel a figyelmet a politológus – a DK kampányolhat azzal az aláírásgyűjtés mellett, hogy a határon túli magyarok több parlamenti mandátum sorsát is eldönthetik a szavazati jogukkal 2018-ban, vagyis újabb kétharmadhoz segíthetik a jobboldalt. Mikecz Dániel szerint ráadásul ebben még van is igazság, hiszen 2014-ben is látható volt: a szavazni hajlandó határon túli magyarok csaknem 100 százalékban a nekik e jogot megadó Fideszre voksoltak.

Orbán nem csak kettős állampolgárságot, szavazati jogot is adott a határon túli magyaroknak Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Az egyszerűsített honosítással állampolgárságot nyerteknek – heves politikai és közéleti viták közepette – az Orbán-kormány adott szavazati jogot. Az állampolgárságot igénylők nagy többsége, 65 százaléka pedig szavazókorú. Ha közülük nem is élt mindenki a szavazati jogával, ez már elég nagy szám volt ahhoz, hogy voksaikkal több képviselői helyet is eldöntsenek a 199 fős magyar Országgyűlésben.

A külhoni kettős magyar állampolgárok az egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra voksolhatnak, miután regisztráltak a választói adatbázisba.

Az előző, 2014-es választáson 130 ezer érvényes külhoni szavazat volt – 95,5 százalékuk a Fideszt támogatta.

Akkoriban 550 ezer kettős állampolgár volt, jövő áprilisra meglesz az egymillió.

Vagyis két-három mandátumot biztos, de többet is szállíthatnak a Fidesz–KDNP-nek 2018-ban a határon túliak – csak ösztönözni kell őket. Ezt a Fidesz és a kormány meg is teszi. Júliusban Orbán Viktor miniszterelnök levelet is írt nekik, nehogy elfelejtsenek szavazni. „A tét az, hogy tudjuk- e tovább javítani életkörülményeinket, meg tudjuk-e védeni a kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni a biztonságunkat. Erről szól a jövő évi országgyűlési választás. Döntsünk közösen!” – buzdított Orbán.

Biztos, ami biztos

Idén februárban még kormánybiztost is kineveztek a külügyi tárcán belül „a külképviseleti választások lebonyolítására” a marosvásárhelyi születésű András Pál személyében. Van a kormányzati apparátusban még egy biztos, aki a kettős állampolgárokra figyel: Wetzel Tamás az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos. Ezt a pozíciót egyébként az előző ciklusban is betöltötte, majd a mostani ciklus első felében a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt.

Meglesz tavaszra az egymillió

A Zoom.hu nemrég írt arról, hogy közel van a beteljesüléshez Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nagy vágya: az egymillió új magyar állampolgár. Az egymilliomodik kérelmet már a nyáron beadták, de a bürokratikus átfutás miatt még nem mindenki tehette le a kérelmezők közül az állampolgársági esküt. A Zoom.hu kikérte a Miniszterelnökségtől a pontos adatokat és abból kiderült: közel a cél.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes belovagolt az erdélyi Kézdivásárhelyre 2013. március 15-én MTI Fotó: Baranyi Ildikó

A határon túli magyarok egyszerűsített honosítására, a kettős állampolgárságra 2011 eleje óta van lehetőség, és az elmúlt szűk hét évben 860 ezren éltek ezzel. További 130 ezer nem egyszerűsített, hanem hagyományos módon szereztek magyar állampolgárságot a határon túli diaszpóra körében, így idén októberre már 990 ezerre nőtt az új magyar állampolgárok száma – derült ki a Miniszterelnökség által megküldött hivatalos adatokból.

A fenti adatokból látszik, hogy az egyszerűsített honosítási kérelmeket benyújtók száma folyamatos csökkentést mutat az elmúlt 7 évben. Kivételt jelentenek a parlamenti választást megelőző évek: kiugró számokat mutat a 2013-as év éppúgy, mint az első kilenc hónap adatai alapján az idei esztendő is. Mindez aligha független attól, hogy a honosított magyar állampolgárok szavazhatnak a választáson.

Gyurcsány valós igényre épít

Mint arról a Zoom.hu már beszámolt, a határon túli magyarok kettős állampolgárságával, szavazati és más jogaival nemrég részletes kutatásban foglalkozott a Publicus Intézet is, amely – többek között – megállapította, hogy az anyaországi magyarok többsége nem helyesli a határon túliak szavazati jogát: