Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyarok többsége eutanázia- és abortuszpárti, de a halálbüntetést elutasítja

A magyarok többsége eutanázia- és abortuszpárti, de a halálbüntetést elutasítja

Az eutanázia, az abortusz és a halálbüntetés egyaránt komoly erkölcsi vitát vált ki a magyar társadalomban – ebben a három témában kérte ki az emberek véleményét a Závecz Research az Index-szel együttműködve.

Nincs, de igény sincs rá

Noha Magyarországon a rendszerváltás óta nem létezik halálbüntetés, újbóli bevezetéséhez pedig nemzetközi egyezményeket kellene egyoldalúan felrúgni,

a megkérdezettek 24 százaléka feltétel nélkül helyeselné ezen legszigorúbb büntetés lehetőségét,

további 52 százalékuk csak súlyos, életellenes bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazná, míg 21 százalék semmi esetre sem akar halálbüntetést (a maradék 3 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt).

Orbán napirenden tartaná, Lázár pártolná

Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert úgy néz ki, hogy a három csapásnak és a tényleges életfogytiglannak nincs elég visszatartó ereje – mondta Orbán Viktor még 2015-ben. De egy évvel korábban is beszélt arról, hogy szerinte a halálbüntetésnek igenis van visszatartó ereje, ugyanakkor az Európai Unió tiltja, “pedig ez is megérne egy misét.” A Miniszterelnökséget vezető Lázár János miniszter is többször beszélt már arról, hogy ő halálbüntetés-párti, a bíróságoknak pedig “fogalmuk sincs a magyar valóságról”.

A halálbüntetés kérdése egyébként a rendszerváltás óta felmerül, holott utoljára 1988-ban hajtottak végre ilyet Magyarországon. Abban az évben július 14-én hajnalban az emberölésért elítélt 28 éves Vadász Ernőt kísérték a bitófa alá. Az Alkotmánybíróság aztán 1990-ben egy beadvány nyomán 8:1 arányban döntött úgy, hogy a halálbüntetés ellentétes az alkotmánnyal. Emiatt az elmúlt 27 évben több, a halálbüntetés visszaállítását célzó népszavazási kezdeményezés el sem juthatott az aláírásgyűjtésig.

Aktív eutanázia: 71% helyesli

Jóval egységesebb a felmérés szerint a magyar társadalom az eutanázia, vagyis a kegyes halál – amikor a gyógyíthatatlan beteget a saját kérésére halálba segítik – kérdésében. Magyarországon ilyen, aktív eutanázia a halálbüntetéshez hasonlóan nem létezik. A megkérdezettek 71 százaléka viszont támogatná, hogy legyen, és csak 21 százalék ellenzi (míg 6 százalék nem formált véleményt).

Fotó: BSIP/UIG via Getty Images

Az abortusz, vagyis a művi terhességmegszakítás társadalmi megítélése még ennél is egyértelműbb: 78 százalék szerint erről egy nőnek a saját elhatározása alapján joga van dönteni. Az ezt elutasítók 19 százalékos tábora magát vallásosnak, az egyháza tanítását követőnek vallja (3 százalék nem tudja vagy nem válaszolt a kérdésre.)

Ma Magyarországon egyébként egyedül az abortuszra van törvényes lehetőség, de csak korlátozásokkal:

ehhez egy nőnek két kötelező védőnői tanácsadás után, állami engedély birtokában van csak lehetősége, az engedélyt pedig akkor kaphatja meg, ha a terhesség az anya életét vagy egészségét veszélyezteti, ha a magzatnak genetikai vagy egyéb károsodása van, továbbá, ha a terhesség bűncselekmény következménye, vagy ha a terhes nő súlyos válsághelyzetben van.