Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Senki sem tudja, mi jön ezután Spanyolországban

Senki sem tudja, mi jön ezután Spanyolországban

A katalán parlament péntek délután kijelentette Katalónia függetlenségét, de az öröm nem tartott sokáig, alig egy órán belül a spanyol szenátus már be is jelentette: alkalmazni fogják az alkotmány 155-ös cikkelyét, amire csak atombombaként szokás hivatkozni. Ez a biztonsági klauzúra azért került bele anno az alkotmányba, hogy ha egy tartomány a spanyol egységet veszélyezteti, akkor annak a tartománynak el lehet venni az összes autonómiáját. Még sosem léptették életbe a cikkelyt, így most nem tudni, mi fog történni a jövőben, de a lépések nem tekinthetőek váratlannak. Péntek estére pedig hivatalos is lett: menesztik a katalán kormányt.

https://zoom.hu/2017/10/27/a-katalan-parlament-megszavazta-a-fuggetlenseget

„Ezt tudni lehetett, hogy ez lesz, a spanyol kormány nem árult zsákbamacskát. Ha valaki ismeri Rajoy miniszterelnököt, akkor tudja, hogy egy nagyon merev politikus, aki egyáltalán nem hajlandó a kompromisszumokra. Megmondta, hogy ha a katalánok kijelentik a függetlenséget, akkor életbe léptetik a cikkelyt” – mondta a Zoom.hu-nak Inotai Edit, a CEID (Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy, Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ) külpolitikai szakértője.

Ilyen még sosem volt

Más kérdés, hogy mivel még sosem léptették életbe a cikkelyt, pontosan senki sem tudja, hogy ez mivel jár majd. „Eléggé aggasztó a helyzet. A katalán kormány, a teljes adminisztráció és a rendőrség lefejezése jön, amire a reakció, hogy már a jövő hétre általános sztrájkot hirdettek Katalóniában” – mondta Inotai.

„Erre a helyzetre még nem volt példa, de ahogy a politikában mindenben, valószínűleg ebben is van rugalmasság. Nem gondolom például, hogy a spanyol kormány beküldi a hadsereget, de az például érdekes kérdés, hogy a vezetők nélkül maradó katalán rendőrség kihez lesz lojális? Honnan tervezik irányítani Katalóniát? Madridból? Egyelőre nagyon sok a kérdőjel” – mondta a szakértő.

Fotó: MTI/AP/Manu Fernandez

A teljes bizonytalanságra jó példa, hogy péntek estig nem érkeztek hírek arról, hogy például zavargások lennének Katalóniában, pedig az október 1-jén tartott függetlenségi népszavazás sem volt már erőszakmentes, illetve a feloszlatott katalán kormány tagjai sem nyilatkoztak azóta, hogy a spanyol szenátus bejelentette a tartományi parlament feloszlatását.

Lassan egy hónap telt el a népszavazás óta, de például az EU tagországai, illetve maga az EU és a NATO csak most reagáltak először konkrétan a helyzetre, természetesen azt, hogy nem ismerik el Katalónia függetlenségét, a spanyol egységet támogatják.

Közel volt a megállapodás

„Egészen tegnapig úgy tűnt, hogy sikerül megállapodnia a katalán és a spanyol kormánynak. A megállapodás arról szólt volna, hogy a spanyol kormány nem lépteti életbe a 155-ös cikkelyt, cserébe Katalóniában előrehozott választásokat tartanak, már arról is szó volt, hogy december 20-án tartják ezt a választást” – mondta Inotai.

Ahhoz hogy megértsük, miért lehetett mégis törés a dolog vége, érdemes felidézni, hogy a katalán függetlenségi népszavazás nem volt olyan magától értetődő, ahogy úgy általában a katalán függetlenség sem az. A szavazásra jogosultak 43 %-a ment el a népszavazásra, és ugyan több mint 90 %-uk támogatta a függetlenséget, nem lehet azt mondani, hogy ez igazán perdöntő lett volna. Ráadásul a katalán nagyvárosokban kifejezetten nem támogatják a teljes elszakadást.

Carles Puigdemont valószínűleg azt mérlegelte, hogy egy előrehozott választás nem érné meg a pártjának, hiszen közel sem egyértelmű az, hogy az előrehozott választások után hatalmon tudna maradni. Ráadásul egy előrehozott választás eredménye a katalán függetlenség szempontjából semmit sem jelentene. Nem nagyon maradt tehát más választása, bejelentette a függetlenséget, amire megkapta válaszul, hogy most már akkor is előrehozott választások lesznek, ha éppen ezt akarta esetleg elkerülni.

Kell az EU segítsége

A katalán függetlenség kérdése ráadásul nem annyira fekete-fehér, mint amilyennek Puigdemont beállítja. A teljes elszakadást nem támogatják annyian, a nagyobb autonómiát persze igen. „A katalánok a baszkokhoz hasonló adószedési jogokat akartak eleinte. Aztán ez eszkalálódott nagyjából 15 év alatt, 2011 óta pedig, amióta a kompromisszumokat nem tűrő Rajoy-kormány van hatalmon, azóta igazán elmérgesedett” – mondta Inotai Edit.

Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti

A szakértő szerint abban, hogy a helyzet ennyire elmérgesedett leginkább Katalónia sáros, de Spanyolország és az Európai Unió felelőssége sem kicsi. Egyik fél sem reklámozta ugyanis túlságosan, hogy pontosan mivel járna Katalónia függetlenedése.

„Valószínűleg korábban lépnie kellett volna az EU-nak. A katalán vezetés egy nem megvalósítható illúziót kerget. Ha ugyanis függetlenednek, akkor újból kell kezdeniük az uniós csatlakozási eljárásokat, és ahhoz, hogy felvegyék őket, minden államnak rá kell bólintani. Spanyolország ezt sosem tette volna meg, vagyis ezt a meccset a katalánok sosem tudták volna megnyerni” – mondta a szakértő.

Inotai szerint ezt a tényt, hogy az elszakadás egyben súlyos elszigetelődést is jelentene a katalán vezetők leginkább elhallgatták, a saját szemszögükből érthető módon. A spanyol kormány, vagy akár az EU viszont az évek alatt jelezhette volna konkrétabban, hogy a függetlenedés nemcsak játék és mese. Inotai szerint sok függetlenedéspárti katalán konkrétan nem tudott arról, hogy az egyoldalú meccsüket képtelenség megnyerni.

„Innentől kezdve nagyon nehéz lesz normalizálni a helyzetet. Valószínűleg külső közvetítő segítsége nélkül nem is fog menni a dolog. Akármennyire nem akarja, az EU-nak be kell lépnie ebbe a játszmába, nélküle nem fog menni a párbeszéd” – mondta Inotai.

Jelenleg viszont az a legnagyobb kérdés, hogy mennyire sikerül megtartani a most még békés állapotokat addig, amíg megkezdődhet bármiféle érdemi párbeszéd.

„A spanyol kormánynak most némi erőt kell demonstrálnia, de nehéz kérdés, hogy ebben hol a határ” – mondta.