Közel a beteljesüléshez Semjén Zsolt nagy vágya

Közel a beteljesüléshez Semjén Zsolt nagy vágya

Ha az egymillió új munkahelyre tett orbáni választási ígéret nem is tartható, egy másik, első hallásra csupán szimbolikus jelentőségű, valójában politikai előnyt is hozó vállalással meglepően jól áll a kormány. A határon túli magyarok egyszerűsített honosítására,

a kettős állampolgárságra 2011 eleje óta van lehetőség, és az elmúlt szűk hét évben 860 ezren éltek ezzel.

További 130 ezer nem egyszerűsített, hanem hagyományos módon szereztek magyar állampolgárságot a határon túli diaszpóra körében, így idén októberre már 990 ezerre nőtt az új magyar állampolgárok száma – derült ki a Zoom.hu kérdésére a Miniszterelnökség által megküldött hivatalos adatokból.

Egymillió új állampolgár a cél

Ez a 990 ezer már esküt tett új magyar állampolgár pedig már nagyon közel van ahhoz, amit Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes fogalmazott meg célként. A KDNP elnöki posztját is betöltő politikus még 2014 májusában, a Fidesz-KDNP újabb parlamenti győzelme után tartott nagygyűlésen ígérte meg, hogy a következő országgyűlési választásokra már egymillió határon túli kettős magyar állampolgár lesz.

Semjén Zsolt itt, a Fidesz-KDNP 2014 májusi nagygyűlésén ígérte meg az egymillió új állampolgárt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Semjén Zsolt persze nem először ígérgetett. Ő maga idézte fel a 2014-es nagygyűlésen, hogy négy évvel korábban arra tett ígéretet, hogy a ciklus végére meglesz az ötszázezer új, esküt tett magyar állampolgár. Ezt bőven túlszárnyalták, ugyanis már

2013 decemberében letette az esküt a félmilliomodik külhoni magyar állampolgár a Parlamentben, a Szent Korona és Orbán Viktor miniszterelnök előtt.

Az ötszázezredik új állampolgár nem is volt akárki: az Erdélyben gyermekmentő hálózatot működtető ferences szerzetes, Böjte Csaba. Ahogy a személy, úgy az eskütétel időzítése is szimbolikus volt: a 2004-es, a kedvezményes honosítást, így a kettős állampolgárságot elutasító népszavazás 9. évfordulóján tartották. Akkor Semjén meg is jegyezte beszédében, hogy ez a lépés a 2004. december 5-ei „nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.

Meglesz, jól állnak a számok

A napokban adták be az egymillliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján július közepén. A kérelem azonban még csak egy dolog, hiszen akkor válik állampolgárrá valaki, ha leteszi az állampolgári esküt. Az adminisztratív procedúra átfutási ideje pedig több hónap is lehet.

A Zoom.hu kikérte a Miniszterelnökségtől a kettős állampolgárok részletes adatait. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a lehetőség 2011-es törvényi megnyílása óta havi bontásban hogy alakult az állampolgársági kérelmet benyújtók illetve az állampolgári esküt tettek száma. Végül nem kaptunk teljes körű választ a kérdéseinkre, mert csak a kérelmet benyújtók adatait küldték el, és azt is csak éves bontásban:

A fenti adatsorból jól látszik, hogy az egyszerűsített honosítási kérelmeket benyújtók száma folyamatos csökkentést mutat az elmúlt 7 évben. Kivételt jelentenek a parlamenti választást megelőző évek: kiugró számokat mutat a 2013-as év éppúgy, mint az első kilenc hónap adatai alapján az idei esztendő is. Mindez aligha független attól, hogy a honosított magyar állampolgárok szavazhatnak a választáson.

2in1: Több százezer új szavazó

Az egyszerűsített honosítással állampolgárságot nyerteknek – heves politikai és közéleti viták közepette – az Orbán-kormány adott szavazati jogot. Az állampolgárságot igénylők nagy többsége, 65 százaléka szavazókorú. Ha közülük nem is mindenki a szavazati jogával, ez már elég nagy szám ahhoz, hogy voksaikkal több képviselői helyet is eldöntsenek a 199 fős magyar Országgyűlésben.

A külhoni kettős magyar állampolgárok az egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra voksolhatnak, miután regisztráltak a választói adatbázisba.

Az előző, 2014-es választáson 130 ezer érvényes külhoni szavazat volt – 95,5 százalékuk a Fideszt támogatta.

Akkoriban még csak 550 ezer kettős állampolgár volt, jövő áprilisra meglesz az egymillió.

Vagyis két-három mandátumot biztos, de akár többet is szállíthatnak a Fidesz–KDNP-nek 2018-ban a határon túliak – csak ösztönözni kell őket. Ezt a Fidesz és a kormány meg is teszi. Júliusban Orbán Viktor miniszterelnök levelet is írt nekik, nehogy elfelejtsenek szavazni. „A tét az, hogy tudjuk- e tovább javítani életkörülményeinket, meg tudjuk-e védeni a kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni a biztonságunkat. Erről szól a jövő évi országgyűlési választás. Döntsünk közösen!” – buzdított Orbán.

Biztos, ami biztos

Idén februárban még kormánybiztost is kineveztek a külügyi tárcán belül „a külképviseleti választások lebonyolítására” a marosvásárhelyi születésű András Pál személyében. Van a kormányzati apparátusban még egy biztos, aki a kettős állampolgárokra figyel: Wetzel Tamás az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos. Ezt a pozíciót egyébként az előző ciklusban is betöltötte, majd a mostani ciklus első felében a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt.

Ötmillió új állampolgár, maradhat?

Hiába teljesül be hamarosan Semjén Zsolt nagy vágya, az egymillió új magyar állampolgár sehol nincs ahhoz, amiről 2006-ban a Fidesz egy vezető politikusa, Mikola István ábrándozott. A választási kampány kellős közepén – a 2006. március 19-i Fidesz-kongresszuson – tett meglepő kijelentést a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa, mikor azt mondta:

Mikola István még ötmillió új magyar állampolgárról ábrándozott MTI Fotó: Földi Imre

„Meg kell próbálnunk nyerni, de nemcsak négy évre nyerni, hanem húsz évre nyerni legalább. Nekem is van egy elképzelésem ezzel kapcsolatban.

Mert ha négy évre nyerni tudunk, és (…) utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának – húsz évre minden eldőlne.”

Nem mindig akart egyébként a Fidesz szavazatai jogot adni a külhoni magyaroknak, sőt még kettős állampolgárságot sem.

Orbán Viktor miniszterelnök sem volt mindig híve a kettős állampolgárságnak és a szavazati jognak MTI Fotó: Kollányi Péter

Még kormányon, 2001-ben javasolta Orbán Viktor az Országgyűlésnek az össznemzeti együvé tartozás szimbolikus deklarálását célzó státustörvény elfogadását, amiben a kettős állampolgárságról szó sem volt. Sőt, a törvényhez kapcsolódó, Martonyi János akkori külügyminiszter által jegyzett indoklás konkrétan az európai normákkal ellentétesnek, ezért elvetendőnek tartotta a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyarok számára: „A törvény, csakúgy mint a magyar jog egésze, elismeri a szomszédos államok területi integritását,

semmilyen módon nem ismeri viszont el a területi revízió gondolatát és a kettős állampolgárság fogalmát.”

Hasonló volt a helyzet az azóta megadott szavazati joggal is. 2010-ben még a fideszes Répássy Róbert arról beszélt, hogy „Bár elvileg lehetséges lenne, a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak.” Alig egy fél évvel később viszont párttársa, Kövér László már úgy fogalmazott: a választójogi törvény várható módosítása során arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.

A határon túli magyarok kettős állampolgárságával, szavazati és más jogaival nemrég részletes kutatásban foglalkozott a Publicus Intézet is. Megállapították többek között, hogy az anyaországi magyarok többsége nem helyesli a határon túliak szavazati jogát: