Szja 1 százalék – Újabb sallert kapnak a civilek a kormánytól

Szja 1 százalék – Újabb sallert kapnak a civilek a kormánytól

Első pillantásra meglepő adójogi javaslattal állt el Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. A fideszes képviselő egyéni képviselői indítványban írná át a személyi jövedelemadó egy százalékáról szóló javaslatot. Az ügy előzménye, hogy a kormány és a református egyház október elején átfogó megállapodást kötött az együttműködésről, ennek részeként vállalta a kormány, hogy modernizálja az egyházaknak felajánlható szja egy százalékok elosztását. A megállapodást a kormány részéról Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, ám azon a fél kormány jelen volt, ennek ellenére kerül most egyéni képviselői indítványként a javaslat a parlament elé.

Nehezen indult, sikertörténet lett

Az szja 1+1 százalék egy magyar adójogi sikertörténet, ma már külföldön is követendő példa, pedig a kezdettek nehezek voltak. Minden a ma kormány által támadott civil szervezetek támogatásával indult: már közvetlenül a rendszerváltás után felmerült az akkor épp csak újrainduló civil szervezetek támogatásának reformja, ám a szükséges szabályozás csak 1996-ra készült el. Ekkor vezették be, hogy az adózók rendelkezhettek adójuk egy százalékáról – így sikerült olyan megoldást találni, hogy közpénzekből úgy részesülhetnek civil szervezetek, hogy a pénz elosztása a kormánytól független.

Budapest, 2016. május 20.
Adóbevallásokat rendez egy dolgozó a Magyar Posta 62-es hivatalában a fővárosi Teréz körúton 2016. május 20-án. Ezen a napon lejár az szja-bevallások leadásának hivatalos határideje.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy év múlva, 1997-ben már fel is merült a bővítés az egyházakkal, azóta 1+1 százalékról rendelkezhet minden adózó. A rendszer több kevesebb sikerrel működött. Megjelentek olyan civil szervezetek, amelyek az egy százalékra gyúrva milliárdos bevételekre tettek szert – miközben nem minden fillér a kedvezményezett célra, hanem a civil szervezet működtetésre ment el, ennek ellenére az szja 1+1 százalék a maga nemében sikertörténet volt.

Évi hatmilliárd megy az egyházaknak, 19 lehetne

Az utóbbi években a személyi jövedelemadó kulcsa látványosan csökkent. A bevételek azonban szinten maradtak, sőt nőttek is, az idén az adók egy százalékából 19-19 milliárd forint juthatna a kedvezményezettekhez – ám ettől elméleti összegtől fényévekre van a valóság. A 25 ezer civil szervezet tavaly 6,6 milliárd forintot kapott 1,3 millió adózótól, míg a 31 bejegyzett egyház 6 milliárd forinton osztozhatott, ami 1,46 millió adózó ajánlott fel – vagyis az adózók bő negyede élt tavaly a felállással.

Mindeddig a civil szervezetekre és az egyházakra vonatkozó 1 százalékos vonatkozó szabályok megegyeztek, minden adóévben külön-külön kellett rendelkezni a támogatni kíván civil szervezetről, illetve egyházról.

Na, ezzel szakítana a jelentős kormányzati hátszéllel most beterjesztetett Balog Zoltán adójavaslat.

A javaslat szerint a civileknél minden maradna a régiben, miközben az egyházak támogatását megkönnyítenék: a törvénytervezet szerint az adózónak elég lenne egyszer nyilatkozni a támogatandó egyházról, azt az adóhatóság minden évben prolongálná – mindaddig míg az adózó vissza nem vonja a rendelkező nyilatkozatot. Új szabály, hogy ha egy egyház elveszti jogosultságát az szja egy százalékára, akkor arra felhívja a figyelmet a NAV – így szeretnék csökkenteni az érvénytelen felajánlásokat.

Szakmailag nem indokolható a különbségtétel

Javaslat egyházakra vonatkozó része üdvözlendő, egyszerűbbé teszi az adózók és egyházak életét, igaz némi többlet informatikai kapacitást igényel mindez a NAV-nál – mondta a Zoom.hu-nak Vámosi Nagy Szabolcs, az EY igazgatója. A szakértő szerint adószakmailag nem indokolható, az egyházak és a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szétválasztása, ez már politikai kérdés:

a kormány jobban bízik a történelmi egyházakban, mint a civilekben.

Balog Zoltán arról is javaslatot terjeszt be, hogy az egyházak – településenként – megismerhessék 1 százalékos támogatóikat, vagyis arról kaphatnak információkat, hogy az adott településen hányan ajánlották fel az adott egyház számára az adójukat. Ezen túl az egyházak megkaphatják azon adományozóik nevét, akik ehhez hozzájárultak. A javaslatok célja – olvasható a törvénytervezet indoklásában, hogy az egyházak által igénybe vehető összeg növekedjen. Vámosi Nagy Szabolcs szerint amíg a személyes adatok megismerhetőségét az adózók nyilatkozatához kötik, akkor ez a javaslat is támogatható, a területi adatokból pedig tudhatják az érintett egyházak, hogy mely településen érdemes a tájékoztató munkájukat fokozni. Az adószakértő szerint adószakmai szempontból semmi akadálya nem lenne a most beterjesztet egyszerűsítéseket kiterjeszteni a civil szervezetekre – mondta Vámosi Nagy Szabolcs.

A javaslatot a parlament ezt követően tárgyalja, így elvileg születhet olyan módosító javaslat, amely ezeket a kedvezményeket megadja a civileknek is. Ismerve azonban a kormány civil ellenes retorikáját, támadásait egy ilyen szabály elfogadásnak alig van esélye, annak ellenére, hogy ez lenne a logikus döntés.