Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egyre nagyobb a baj a magyar kórházakban – újratermelődik az adósság

Egyre nagyobb a baj a magyar kórházakban – újratermelődik az adósság

Szeptemberben 5,3 milliárd forinttal nőtt a közintézmények tartozása, így az újra meghaladja az 50 milliárd forintot. Ebből 39,4 milliárd forint halmozódott fel a kórházaknál, rendelőintézeteknél, illetve a klinikai központtal is rendelkező egyetemeknél – derül ki a Magyar Államkincstár most nyilvánosságra hozott szeptember végi adataiból. Az egészségügyi intézmények adóssága az elmúlt hónapban 4, azt megelőzően 4,5 milliárd forinttal nőtt. A kórházak közel negyven milliárd forintos adóssága elvileg nem kellene, hogy gondot okozzon az egészségügyi ellátórendszernek, ám nem szabad arról megfeledkezni: tavaly év végén a költségvetési többletből a teljes egészségügyi-kórházi rendszer adósságát konszolidálták negyvenöt milliárd forint értékben. Az egészségügyi rendszer konszolidálása évtizedek óta visszatérő probléma és rendszerint vannak is ezt rendező akciók – már ha a költségvetés helyzete ezt megengedik.

Nagy kórházak és a klinikák az élen

A legnagyobb adósságot a Honvédkórház görgeti maga előtt, szeptember végén már 3,8 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak – vagyis a kórházi adósságok tizedét az ország egyik legmodernebb intézménye hozta össze. A kórház adóssága egyetlen hónap alatt 600 millió forinttal emelkedett. További nyolc kórház illetve klinika küzd egymilliárd forintot meghaladó adóssággal; ezek közül is kiemelkedik a 1,8 milliárd forintos tartozásával a Péterfy Utcai Kórház, 1,5-1,5 milliárddal tartozik a szolnoki Hetényi Géza Kórház, illetve a Békés Megyei Kórház is. A milliárdos adósok sorában található az egyesített Szent István és Szent László Kórház, a Szent János, illetve a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek – amelyek mind-mind klinikai oktatóhelyek.

A probléma a finanszírozással van. Az állami egészségbiztosítás évtizedek óta egy elavult struktúrába önti a kevés pénzt – miközben az ellátások színvonala hullámzó. Az elmúlt szűk tíz évben az uniós támogatásoknak köszönhetően a megyei súlyponti kórházak korszerűsítése megtörtént – ez a fővárosban elmaradt. A fővárosi régió gazdasági fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, ezért azt hazai költségvetési forrásokból kellett volna átszervezni, felújítani – ám ez teljesen elmaradt az utóbbi évtizedben – aminek eredményeként konzerválódott a szétaprózódott kórházi rendszer. Eközben az ellátások színvonala csökkent. Az új ellátási rendszer legalábbis papíron már körvonalazódik: Cserháti Péter, a budapesti kórházfejlesztések előkészítéséért felelős miniszteri biztos egy közelmúltban tartott konferencián az MTI tudósítása szerint alapvető célnak nevezte, hogy a sürgősségi ellátás terén világos struktúra alakuljon ki a fővárosban. E szerint mind a mai napig nem tisztázottak a szerepek. A tervezett három térség élén egy-egy a legsúlyosabb esetek ellátására képes centrum áll, ehhez csatlakoznak a társkórházak, valamint a speciális szaktudással vagy rehabilitációs kapacitással rendelkező intézmények.

Túlköltekezik az egészségbiztosító?

A kórházak halmozódó adóssága mellett másik figyelmeztető jel az állami Egészségbiztosítási Alap hiánya. Az NGM közlése szerint szeptember végén 34,5 milliárd forint hiányt mutatott az alap egyenlege, mindezt úgy hogy az alap bevételei némileg emelkedtek tavalyhoz mérten. A béremelések azonban elvitték a többletpénzt: az első kilenc hónapban az egészségbiztosító 87,1 milliárd forinttal többet költött mint 2016 első kilenc havában – így összesen 821,2 milliárd forintot a gyógyító megelőző kiadásokra – az adósság újra nőtt.

Ráadásul szeptember végéig az alap elköltött az egész évre szánt kiadások 79 százalékát – szemben az időarányosan elvárható 75 százalékkal. A túlköltést a kormány azzal magyarázza, hogy januárban az egészségügyi intézmények nem egyhavi, hanem kéthavi bértámogatásban részesültek. Ugyanakkor hasonló időarányos túlköltés látható gyógyszerkasszában: az első kilenc hónapban 251,1 milliárd forintot költöttek – ami egy milliárddal kisebb összeg a tavalyinál –, ám már így is elment az egész éves előirányzat 80,2 százaléka. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási számait és a kórházak adósságát nézve az év végén – ha a költségvetetés helyzete engedi – a kórházaknál újabb konszolidációra, illetve az alap kiadási előirányzatainak emelésére is sor kerülhet.