Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Garancsi üzlettársa szerint javul a korrupciós helyzet az építőiparban

Garancsi üzlettársa szerint javul a korrupciós helyzet az építőiparban

A Market soha nem vett részt korrupciós ügyletben, az ilyenektől mindig a lehető legtávolabb tartotta magát – mondta el a Zoom.hu kérdésére Scheer Sándor, a cég társtulajdonosa (Garancsi István mellett) és vezérigazgatója a Market Építő Zrt. és az építőipar helyzetéről tartott sajtóbeszélgetésen. Scheer szerint az építőipart is érinti a korrupció, de amennyire látja, a helyzet javul, az állami megbízások egyre inkább szakmai alapon dőlnek el. Ennek elsősorban az az oka, hogy se a politika, se a vállalkozók oldaláról nem éri meg kockáztatni, illetve vállalni az esetlegesen gyenge minőségben elvégzett munka utáni következményeket.

Egyébként a Transparency International Korrupcióérzékelési Indexén (amely cégvezetők és szakértők megkérdezésével készül) Magyarország 2016-ban az EU 28 tagállama közül a 24. helyen végzett, a magyarországi korrupciós helyzet megítélése évek óta folyamatosan romlik.

A megrendelők rosszul árazzák a projekteket

A közbeszerzések menetrendszerű drágulását nem a korrupció vagy a vállalkozások kapzsisága okozza, hanem a tervezés hiányosságai – mondta Scheer. Az állami megrendelők általában alapból konzervatívan kalkulálnak árat, azzal pedig gyakran egyáltalán nem számolnak, hogy az építőipari árak évről-évre emelkednek. Például 2015-ben megterveznek egy projektet 12 milliárdos kerettel, ami 2016-ban vagy 2017-ben kerül közbeszerzésre, a kivitelezés pedig eltart 2019-ig. A cégek nem fogják elvállalni 12 milliárdért, hiszen

2019-ben már nem annyiba fog kerülni, mint amennyit 2015-ben számolt rá a megrendelő,

így már a közbeszerzési pályázatot magasabb árral adják be, mint amennyi a kiírásban szerepel.

Ráadásul sokszor valóban csak a munka elkezdése után derülnek ki előre nem látható körülmények, amik az ár emelkedését okozzák. Ez történt a Duna Aréna esetében is, amire a Market 38,4 milliárdért szerződött, az ár aztán fölment 43,4 milliárdra, mert a Dagály strandot egyben kellett kezelni az úszóarénával.

Az árbevétel harmada közbeszerzésekből van

A Market eredményeiről Scheer Sándor elmondta, 2016-ban 87 milliárd volt az árbevétel, 81 projektjük volt, 2017-re 106,8 milliárdos árbevételt várnak 86 projekt után. A versenyszektorból származó és a közbeszerzéseken elnyert projektek arányát az alábbi grafikonok szemléltetik:

A grafikonokból látszik, hogy a Market árbevételének jóval nagyobb része származik közbeszerzésen elnyert projektekből, mint amekkora hányadot a közbeszerzési projektek darabszámra képviselnek az összes megbízás között. A Zoom kérdésére Scheer azt válaszolta, ez nem azért van, mert a közbeszerzési projekteken nagyobb árrést tudnak elérni, hanem azért, mert ezek a nagy megbízások gyakran plusz kompetenciákat igényelnek,

nagyobb az értékük, így magasabb az áruk.

Annyit még hozzátett, hogy nem akar szabadkozni a cég által elnyert közbeszerzések miatt, a Market végülis piacvezető cég, nem érdemtelenül jut az ilyen megbízásokhoz.

Kevés a munkaerő, túl sok a kis cég

A magyar építőipar két legnagyobb problémája jelenleg a munkaerőhiány és az egészségtelen céges szerkezet – véli Scheer Sándor. Az építőiparban 223 ezer ember dolgozik, emellett 12 ezren legálisan, 30 ezren illegálisan külföldön vállalnak munkát. A munkaerő öregszik, nincs utánpótlás.

Scheer Sándor, a kivitelező Market Építő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Diósgyőr labdarúgócsapatának stadionja bokrétaünnepén. MTI Fotó: Vajda János

A munkaerőhiány még nem érte el a kritikus szintet, de például bizonyos építkezéseken a Marketnek is drágább, de kevesebb munkaerőt igénylő technológiákat kell használnia. „Alkalmazkodni kell a munkaerőhiányhoz.” Scheer szerint

a külföldre vándorolt munkaerő körülbelül felét haza lehetne csábítani magasabb bérekkel

(havi 1 200 euró, vagyis 370 000 ezer forint lenne a minimum).

A béremelés fedezete, legalábbis részben, benne van a rendszerben, de nem csorog le a munkavállalókig. A beruházók már 10-20 százalékkal többet fizetnek a projektekért, ez a többletpénz azonban lefelé haladva az alvállalkozóként dolgozó, szakkivitelező kis- és közepes vállalkozásokban elakad, a munkavállalóikhoz már nem jut el. Scheer szerint ráadásul ezek a cégek nem is fektetik be a pénzt.

Jelenleg épp a kisvállalkozások túl nagy száma (az építőipari cégek 90 százaléka 3-4 fős cég) az egyik legfőbb oka az építőipar problémáinak. Ezek a cégek túl kicsik, nem tudnak fejlődni, nehéz őket ellenőrizni, ezért sok náluk a szabálytalanság, amik bizonyos esetekben veszélyesek lehetnek, ráadásul sok munkavállalót külföldre riasztanak. A kisvállalkozások az utánpótlásképzésben sem tudnak megfelelően részt venni, egy 3-4 fős cég nem tud külön embert felvenni, aki a gyakorlaton lévő fiatalokkal foglalkozik, egy ezerfős cégnél ez nem jelent gondot.