Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Magyarország négymilliárd forintért épít magának egy saját kis Erdélyt

Magyarország négymilliárd forintért épít magának egy saját kis Erdélyt

A szentendrei Skanzen (hivatalos nevén Szabadtéri Néprajzi Múzeum) négy milliárd forint értékben akar keretszerződést kötni korhű Erdély tájegység létrehozására – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.

2006 óta tervezik

A Skanzen 9. tájegységének tervezése, kutatása 2006-ban kezdődött, Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója 2015 nyarán még arra számított, az építkezés 2018-2019-ben fejeződik be. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2016 nyarán azt nyilatkozta, a fejlesztés 2021-re lehet készen, a Skanzen közbeszerzésében 2021. június 30-a szerepel záró dátumként, a kezdő dátum pedig 2017. december 1-e.

A kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre.

A Skanzen három OTKA- és több NKA-kutatási program keretein belül, továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja segítségével intenzív kutató- és terepmunkát, gyűjtést folytatott, és több száz millió forint értékben mentett át pusztuló épületeket, műtárgyakat Erdélyből Magyarországra. A főigazgató elmondása szerint a Skanzen 2015-ben és 2016-ban összesen 300 millió forintot kapott az MNB-től.

https://www.youtube.com/watch?v=ZU1WI_TRG9Y

A kormány elkötelezettségét a projekt mellett az is bizonyítja, hogy Cseri Miklóst 2015 tavaszán kinevezték a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért felelős miniszteri biztossá.

A pataktól a templomig lesz minden

A Skanzen közbeszerzése alapján az Erdély tájegység a következőképp fog festeni:

  • 130 épületből fog állni.
  • Lesz patak, amit szivattyú keringet majd, 5 építménnyel (malmokkal).
  • A területen körben aszfaltozott út lesz (1,4 kilométer), míg belül makadám jellegű útburkolatok kerülnek kialakításra (1,8 kilométer). Lesz 2,1 kilométer kerítés is.
  • Az épületek, hagyományos népi szerkezetek borona, zsilipelt borona, sövényfonás, tégla, tégla és kő vegyes, illetve kőfalazattal, jellemzően fa födémmel, egyszerű szarufás tetőszerkezettel, zsindely (több, mint 5 db épület), dránica, és cserép fedéssel (bontott erdélyi cserepek felhasználása kötelező) készülnek majd el. Az építkezés során szükség lesz zsúpfedés készítésére, vályogtéglafalak készítésére, boronafalak tapasztására, paticsfalak készítésére, höbörcsös vakolat javítására.

A tervek szerint az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.

MTI Fotó: Cseke Csilla

Meg kell menteni, amit a romániai magyarok kidobnának

A projekt indoklása szerint a tudományos szempontokon és „az egyre növekvő társadalmi igényen túl” a legfontosabb tényező az értékmentésre irányuló törekvés volt.

„Románia magyar lakosságának életkörülményei rohamos javulásnak indultak, ezért fokozott ütemben dobják ki, bontják le a régit,

modernre, kényelmesebbre cserélve, így rövid idő alatt is pótolhatatlan tárgyi örökségállomány semmisül meg. Az erdélyi magyar múzeum- és műemlékügy nem rendelkezik sem megfelelő forrással, sem megfelelő kultúrpolitikai támogatással egy, a teljes területet lefedő örökségvédelmi koncepció megvalósításához, a pusztulásra ítélt épületek és tárgyi anyag megmentésének kézenfekvő módja összegyűjtésük az új múzeumi tájegységben, Szentendrén.”