Szövetségesére találhat Orbán Viktor az új osztrák kancellárban

Szövetségesére találhat Orbán Viktor az új osztrák kancellárban

Nem hozott meglepetést a vasárnapi osztrák választás eredménye, arra viszont még várni kell, kivel lép koalícióra a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt. Ha a 31 éves pártelnök az előzetes forgatókönyvek szerint a szélsőjobboldallal szövetkezik, annak az Európai Unió nem, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont mindenképpen örülni fog.

Kurz már a kampányban sokszor utalt rá, hogy szigorítaná a migrációs politikát. Külügyminiszterként szerette a saját érdemének beállítani a balkáni útvonal lezárását, és nyilatkozataiban

többször is kiállt a magyar határkerítés mellett.

Egy május elején megjelent interjúban egyenesen azt állította, hogy Orbán Viktor vezető szerepet tölt be az uniós külső határok védelmének ügyében.

„Szakítani kell a világot jókra és gonoszokra felosztó hozzáállással, és fel kell hagyni az erkölcsi felsőbbrendűséggel” – mondta Kurz, kiemelve, hogy „a menekültkérdésben a Németország és sok osztrák és svéd politikus által kijelölt út teljes mértékben rossz volt, és nem felelt meg az európai jognak”. Mint mondta: a kezdettől fogva ellenezte a nyitott határok politikáját, és arra törekedett, hogy megszüntesse hazája totális túlterheltségét, utalva arra, hogy 2015-ben Németország mellett Ausztria fogadta be a legtöbb menekültet.

Nem csoda, hogy hétfőn Orbán Viktor is a jövőbeli együttműködésben reménykedve gratulált az új osztrák kancellárnak.

„A tegnapi eredmény egyértelműen megmutatta, hogy a választópolgárok többsége Ausztriában is a biztonságot és stabilitást garantáló, értékelvű politika mellett teszi le a voksát. Bízom benne, hogy az eredményes kormányalakítást követően közeli szövetségesként és az Ön által is következetesen képviselt keresztény-konzervatív értékek mentén tudjuk erősíteni az országaink közötti együttműködést” – írta a magyar kormányfő.

Azzal, hogy elemzők szerint Kurz várhatóan a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) fog koalíciót alkotni, nem kizárt, hogy az Európai Unión belül is a szigorúbb menekültügyi fellépést fogja támogatni.

Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője nem kételkedik abban, hogy az euroszkeptikus, EU-ellenes antiglobalista FPÖ-vel kiegészülve Kurz nem lesz könnyű tárgyalópartnere a Merkel-Macron párosnak. Egy OVP-FPÖ koalíció bevándorlási kérdésekben ráadásul a magyar, lengyel állásponthoz áll majd közelebb az uniós migrációs politika szigorítását illetően.

„Kurz és Strache személyében mindenképpen szövetségekre talált a magyar kormány” – tette hozzá az elemző, aki azt ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az új osztrák kormány összetétele olyan szélsőséges reakciókat váltana ki Brüsszelből, mint ahogy az 1999-ben történt.

Akkor a néppárti Wolfgang Schüssel alakított kormányt Ausztriában, ehhez pedig az Osztrák Szabadságpártot választotta koalíciós partnerének. Az FPÖ akkori vezetője, Jörg Haider nacionalista és bevándorlást ellenző nézetei miatt a szövetség óriási nemzetközi tiltakozást váltott ki. Az Európai Unió szankciókat alkalmazott Béccsel szemben, Izrael visszahívta osztrák nagykövetét, a fővárosban pedig minden csütörtökön kormányellenes tüntetők tiltakoztak a koalíció ellen.

Zgut Edit rámutatott, hogy a nacionalista populizmus megerősödése, amit Kurz és Strache összefogása is jelez, mára kivétel helyett főszabály lett az unióban, ráadásul a régióban a jelenleg kormányon lévő pártok (mint a Fidesz és a lengyel PiS) biztosítják is annak fenntarthatóságát.

Fej fej mellett

Így tehát most, amikor minden jel arra mutat, hogy Ausztria élére ismét a Néppárt és a Szabadságpárt vezette összefogás kerül, a felállás már korántsem okoz akkora meglepetést. Sőt, az események tulajdonképpen jól beleillenek az európai szélsőjobboldal előretörésébe, még ha Franciaországban Emmanuel Macron hatalomra kerülése, Németországban pedig Angela Merkel ismételt győzelme ellensúlyozni is tudta némileg ezt a trendet.

Sebastian Kurz mindenesetre vasárnapi győzelme után sietett leszögezni: minden lehetőséget figyelembe vesz, mielőtt eldönti, kit kér fel koalíciós tárgyalásokra. Az előzetes végeredmény szerint pártja a voksok 31,6 százalékával nyert, a második és a harmadik helyért pedig ádáz küzdelem folyt az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Osztrák Szabadságpárt között. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szociáldemokraták 26,9 százalékot szereztek, a Szabadságpárt pedig 26,3 százalékkal maradt le mögötte, viszont az eredmény csak akkor lesz biztos, ha megszámlálják a levélben érkezett voksokat. Ez csütörtökre várható, bár az osztrák hagyományoknak megfelelően az előzetes eredmény magába foglalja a levélszavazatokra vonatkozó becslést is.

Sebastian Kurz, Christian Kern és Heinz-Christian Strache: koalíciós lehetőségek. Fotó: Lisi Niesner/Bloomberg via Getty Images

Alexander van der Bellen köztársasági elnök már bejelentette, hogy várhatóan Kurznak ad megbízást a kormányalakításra, de a 31 éves új kancellár egyelőre óvatosan nyilatkozott. Annyit mondott: több koalíciós lehetőséget lát, és még ezek egyikét sem zárja ki. Abban viszont biztos, hogy „stabil kormányt” szeretne.

Elemzők ennek ellenére továbbra is a néppárti-szabadságpárti koalíciót látják a legvalószínűbbnek, már csak azért is, mert az előzetes választást éppen a nagykoalíció bukása miatt kellett megtartani. Így szinte kizárt, hogy a Christian Kern vezette Szociáldemokraták ismét kormányra kerüljenek. Mivel meglepetésre a Zöldek sem érték el a parlamentbe jutáshoz szükséges négy százalékot, az sem tűnik valószínűnek, hogy Kurz a kisebb pártokkal köt koalíciót.

Az osztrák választások előzetes eredménye

  1. Osztrák Néppárt (ÖVP):31,6 százalék (62 képviselő)
  2. Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ):26,9 százalék (52 képviselő)
  3. Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 26,3 százalék (51 képviselő)
  4. Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS): 5,1 százalék (10 képviselő)
  5. Pilz Listája: 4,3 százalék (8 képviselő)

A részvételi arány 79,5 százalék volt.

Migráció: csak szigorúan

A fő kérdés tehát az, mi várható egy jobboldali összefogástól, különösen annak fényében, hogy a Szabadságpárt a kampányban erősen iszlámellenes hangokat is megütött. A bevándorlás kérdése egyébként is fontos szerepet kapott a választás előtti időszakban, a többi közt ez volt az, ami meggyengítette a szociáldemokratákat, akik nem találtak megfelelő választ a válságra.

Sebastian Kurz viszont – már ami a választásokat illeti – jól reagált a menekültválságra, ehhez azonban számos elemet vett át a kampányba a szélsőjobboldaltól. Az ÖVP vezetője többször is migrációs politikai szigorítása mellett állt ki, viszont az idegengyűlölettől és a rasszizmustól mindig is elhatárolódott. Külügyminiszterként szerepet játszott annak a törvénynek az elfogadásában, amely betiltotta a teljes testet takaró burka viselését a közhivatalokban, az imámoktól pedig megkövetelte a német nyelvvizsgát, ugyanakkor jogszabályban engedélyezte az iszlám előírásoknak megfelelő halal ételekhez való hozzáférést az iskolákban, a közhivatalokban és a börtönökben.

Sebastian Kurz a kampányban sok elemet átvett a szélsőjobboldaltól, de a radikalizmusnak mindig nemet mondott. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Kemény tárgyalópartner

Egyelőre kérdéses az is, hogyan viszonyul majd Brüsszel az új osztrák kormányhoz. Sebastian Kurz azt már korábban leszögezte, hogy az uniós politikában nem mindenben ért egyet az Európai Bizottság jelenlegi álláspontjával. Zgut Edit azt hangsúlyozta, hogy az ÖVP elnöke nem támogatja Jean-Claude Juncker integratív megközelítését az EU mindenáron történő egyben tartásáról és az eurózóna, illetve Schengen kiterjesztéséről.

„Kurz differenciáltabb unióban gondolkozik, jelezte például azt is, hogy a Fehér könyvből is inkább a negyedik forgatókönyvet támogatja: eszerint a britek nélkül 27 tagú EU a jövőben arra összpontosítana, hogy meghatározott szakpolitikai területeken többet és gyorsabban valósítson meg, miközben kevesebbet tesz ott, ahol úgy érzi, hogy nem tud hozzáadott értéket biztosítani” – mondta az elemző.