Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.
16 éveseknek is adna szavazati jogot az LMP

Alaptörvény-módosítással kiterjesztené a választói jogot az LMP: az ellenzéki párt már 16 éves kortól biztosítaná a szavazati jogot. A párt a változtatást a jövő tavaszi parlamenti választásra még nem vezetné be, azt először csak majd a 2019-es önkormányzati, majd az EP-választásokra terjesztenék ki.

A kezdeményezés a passzív választójogon nem módosítana, vagyis továbbra is tizennyolc éves kortól válhatna valaki jelöltté. Apostol Klaudia, az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő társelnöke szerint a változtatás aktivizálná a fiatalokat a közügyek iránt, a kormányokat pedig arra kötelezné, hogy ezt a korosztályt is képviseljék.

Ausztriában 16 év, Japánban viszont 20

Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, így ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el. A tagállamok többségében az aktív választójog (az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év. Ausztriát kivéve minden tagállamban a 18. életévüket betöltők szavazhatnak, ott az aktív választójog alsó korhatára 16 év. A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is, de például a görögöknél és az olaszoknál 25 év. Az EU-n kívül már nagyobb a szórás a választójogi korhatárban: Japánban például 20 évesen lehet először voksolni.

Nem először vetődik fel

A jelenlegi, 18 éves választójogi korhatár leszállítása nem először merül fel Magyarországon. A jobbikos Dúró Dóra már két évvel ezelőtt kiállt azzal, hogy kapjanak választójogot már a 16 éves magyar fiatalok is, ám egyúttal bedobta a műveltségi cenzust is, amikor hozzátette:

csak az szavazhatna, akinek megvan a nyolc általános iskolai végzettsége.

Idén augusztusban aztán Dúró Dóra újra felvetette, hogy a párt alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójogosultságot, de ezúttal a korhatár-leszállításról már nem beszélt. Korábban az MDF is kacérkodott hasonló ötlettel.

2 szülő, 3 gyerek, 5 szavazat

Merőben más, a jelenlegi általános választójogi rendszert alapjaiban átíró javaslattal korábban a Fidesz is előrukkolt. Még 2011 februárjában vetette fel a Fidesz a választójogi törvényt módosító javaslatát, amely a 18 év alatti gyermeket nevelő családok felnőtt tagjait juttatná gyermekenként egy plusz szavazathoz. Sőt, már korábban, 2007-ben felvetette a fideszes Révész Máriusz a szülőknek járó szavazati jog kérdését.