Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több mint 41 ezren használják majd a nemzeti K-vonalat

Több mint 41 ezren használják majd a nemzeti K-vonalat

A fél évszázados működés után, 1998-ban végleg kimúlt K-vonalat használó mintegy 3 ezer pártállami vezető, pártfunkcionárius, vállalatvezető és más kiváltságos, fontos ember helyett hamarosan ennél csaknem tizenötször többen,

41 ezren lesznek az Orbán-kormány által tervbe vett új, XXI. századi zártkörű kormányzati és közigazgatási telefonrendszer felhasználói.

A vörös telefonként vagy K-vonalként ismert rendszert két olyan, augusztus közepén kelt kormányhatározat éleszti újjá, amelyeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt alá, miközben Orbán Viktor kormányfő Horvátországban nyaralt. A határozatok megjelenése óta csaknem két hónap telt el, úgyhogy megkérdeztük a végrehajtásra kijelölt Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.-t, hogy állnak a munkával.

A NISZ válaszaiból kevés konkrétum derül ki a projektről, amit viszont tudni lehet, az egy sor újabb, megválaszolatlan kérdést vet fel. Érdemi, új információ mindenesetre, hogy már tudjuk, hány íróasztalon csöröghet majd az új K-telefon: pontosan 41428-on.

Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Mit tudunk eddig a nemzeti K-vonalról?

  • Kormányzati célú vezetékes telefonhálózattal kötnek össze minden államigazgatási és rendvédelmi szervet, kormányhivatalt, állami kórházat, kormányzati fenntartású közigazgatási szervet, az Országos Bírósági Hivatalt, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot
  • Az érintett állami és kormányzati szervek 2018. június elsejéig fel kell mondják a meglévő előfizetéseiket, és ettől kezdve kötelező a nemzeti hálózatot használniuk
  • Az internet-alapú távközlési hálózat nem lesz titkosított, vagyis nem lesz lehallgatásbiztos, viszont zárt rendszerként működik, ami nagyobb fokú biztonságot nyújthat a piaci megoldásokkal szemben
  • A rendszer kiépítésének költsége legalább 307 millió forint lesz, a későbbi üzemeltetés költségei nem ismertek, de a kormány célja, hogy a jelenlegi költségekhez képest megtakarítást érjen el
  • A helyhez kötött kormányzati vonalat idővel egy zárt mobilhálózat is követheti, erre 2018 novemberéig kell előterjesztést készíteni a kormány számára
  • A K-mobilhálózat kiépítése a Magyar Telekomnak fog fájni, hiszen még két és fél évig élő szerződése van az állammal flottás mobilszolgáltatásra a kormányzati szektor 200 ezer SIM-kártyájához

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Telekom Nyrt. 58 ezer négyzetméteres új székházának alapkőletételén Budapesten 2016. november 15-én. A Telekom nagyot bukhat, ha bevezetik a K-vonalat.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nem nyilvános a hatástanulmány

A „kormányzati célú” vezetékes telefonhálózatról rendelkező nyári kormányhatározatokból még csak becsülni sem lehet a rendszer kiépítésének és fenntartásának költségeit, mindössze annyi derül ki belőlük, hogy az állami és kormányzati szerveknek jelenleg is infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtó állami tulajdonú NISZ Zrt. az idén 307 millió forintot kap a feladatra, de a fejlesztés összege ennél több is lehet.

Ezen felül értendő a 2018 nyarától működő, minden államigazgatási és rendvédelmi szervet, kormányhivatalt, állami kórházat, kormányzati fenntartású közigazgatási szervet és néhány más hivatalt összekötő, kötelezően és kizárólagosan használandó rendszer üzemeltetésének költsége. Ehhez összehasonlítási alap lehet, hogy

az eredeti K-hálózatot azért kapcsolták le 1998-ban, mert fenntartása évi 400 millió forintba került – most 14-szer több felhasználót kell majd kiszolgálnia a rendszernek.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kérdésünkre a NISZ készséggel elismerte, hogy a beruházásról részletes hatástanulmány és költségkalkuláció készült. Ám ezek olyan, a kormánydöntést megalapozó előkészítő anyagok, amelyek nem nyilvánosak. Az anyagok például olyan, nem nyilvános, piaci szolgáltatókkal kapcsolatos információkat is tartalmaznak (havi-, és percdíjak), amely miatt üzleti titoknak minősülnek. A NISZ azért annyit elárult, hogy a cél a költséghatékonyság, így az érintett 41428 kapcsolási szám rendszerbe bevonása után

a vezetékes hangszolgáltatás összkormányzati költsége – intézményenként változóan ugyan, de – legalább 50 százalékkal csökkenhet,

ami a hálózaton belüli díjmentes hívásoknak, a kimenő hálózatba irányuló hívások alacsony (nagykereskedelmi) percdíjainak, illetve az így már feleslegessé vált és felmondható, eddig piaci szolgáltatóktól igénybe vett csatlakozások lemondásából keletkező megtakarításokból adódik össze. Konkrét számok említése nélkül a NISZ annyit elárult, hogy fentiek alapján a beruházás megtérülési ideje az elkészített hatástanulmány és költségkalkuláció szerint kevesebb, mint egy év.

Nemzeti és kormányzati gerinchálózatok

A NISZ válaszaiból arra is következtetni lehet, hogy az új K-telefonok hálózata nem egy teljesen új beruházás, hanem a már ma is létező, internet-alapú állami-kormányzati telefonhálózat bővítése. Azt írták ugyanis, hogy a beruházásra elkülönített 307 millió forint „az intézmények meglévő alközpontjainak az IP alapon működő NTG hálózathoz való illesztését (hálózati eszközök beszerzése, és telepítése) fedezi.” Az NTG pedig a második Orbán-kormány által 2010-ben elhatározott Nemzeti Távközlési Gerinchálózat rövidítése.

Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezérigazgatója beszél a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatról tartott sajtótájékoztatón a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) budapesti szákházában 2013. január 24-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, az NTG pedig a még az első Orbán-kormány által – a mostani esethez hasonlóan ugyancsak a választás előtt egy évvel – elhatározott Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) továbbfejlesztése. Az addig a német Telekom magyar leánycége által üzemeltetett EKG fenntartását az állam „mindenes” cége, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. leánycége, az MVM NET Zrt. vette át, egyúttal az akkori kormányzati hóbortnak megfelelve az elnevezést is „nemzetiesítették” NTG-re. Az NTG-t néhány évvel később javarészt uniós támogatásból korszerűsítették: a 3,2 milliárd forint költség – ebből fektettek le például 150 kilométernyi optikai kábelt és szereztek be 6 ezer IP-telefont a kormányhivataloknak – 85 százalékát állta az EU.

Mentességet még nem kértek

Megkérdeztük a NISZ Zrt.-t arról is, hogy kezdeményezték-e a projekt bármely elemének vagy egészének mentesítését a közbeszerzési törvény előírásai alól. Azt a választ kaptuk, hogy ilyen kezdeményezés eddig nem történt. Ennek persze az is lehet az oka, hogy a NISZ egy másik válaszából kiderült: a tervezés és a megvalósítás jelen szakaszában még nem volt szükség pályázatra vagy közbeszerzési eljárásra. A kérdés azért lényeges, mert

a közbeszerzési törvény lehetőséget ad biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekből a nyilvános közbeszerzés mellőzésére

bizonyos beruházásoknál, szolgáltatás-megrendeléseknél. Ez sok esetben – például a rendőrségi rádiók beszerzésénél – indokolt lehet, ám visszaélésekre is lehetőséget ad.

Az egykori Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) volt székházának helye Budapesten, a Kossuth téren. A helyén épülő irodaház is mentesül a közbeszerzési szabályok alól. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A közbeszerzési törvény jogszerű megkerülésére a parlament illetékes bizottsága (honvédelmi, nemzetbiztonsági bizottság) adhat engedélyt, ám több példa volt arra az elmúlt években, hogy az egyszerű többséget igénylő döntéseknél a testületekben többségben lévő kormánypártok akkor is felmentést adtak az általuk irányított költségvetési szerveknek a közbeszerzési eljárás alól, ha ez nem tűnt indokoltnak. Ilyen eset volt, amikor közintézmények takarítására szóló megrendelést hagytak jóvá, vagy a Margit körúti, volt ipari minisztérium bontási munkálatairól döntöttek. Ha már bontás és építés: a Kossuth téri MTESZ-irodaház bontása és a képviselők céljait szolgáló új irodaépület építése szintén mentesült a közbeszerzési szabályok alól. Éppúgy, ahogy Orbán Viktor és a Miniszterelnökség céljára átépített Karmelita kolostor munkái is a budai Várban.

MTI Fotó: Burger Barna

 

A NISZ közlése szerint ezeket a szerveket érhetjük majd el K-vonalon:

  1. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
  2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  3. Büntetés- Végrehajtás Országos Parancsnoksága
  4. Központi Statisztikai Hivatal
  5. Belügyminisztérium
  6. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
  7. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
  8. Országos Mentőszolgálat
  9. Földművelésügyi Minisztérium
  10. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  11. Külgazdasági és Külügyminisztérium
  12. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
  13. Országos Meteorológiai Szolgálat
  14. Miniszterelnökség (exMAG Zrt.)*
  15. Nemzetgazdasági Minisztérium
  16. Országos Bírósági Hivatal
  17. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
  18. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
  19. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  20. Miniszterelnökség
  21. Megyei Kormányhivatalok

*2014 április 15-ével a Miniszterelnökségbe integrálták az európai uniós és nemzeti támogatások addigi közreműködő szervezeteit, ezzel megszűnt a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

Medgyessy Péter és Gyurcsány anyósa is benne volt

Az államszocializmus éveiben több , a párt- és államigazgatást kiszolgáló, különcélú zárt telefonhálózat is működött Magyarországon. A legszűkebb hálózat a lehallgatás ellen biztosított, titkosított, hő- és vízálló VCS-vonalaké volt, ezek kezelését 1969-től a Parlament épületében létrehozott nemzetközi kormány-összeköttetési központ látta el. A PB-hálózat az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait szolgálta ki, de létezett a miniszteri külön (MK), és a leginkább ismert K-hálózat is. A K-hálózat, teljes nevén Közigazgatási Távbeszélő Hálózat 70 éves múltra tekint vissza. Miután a II. világháborút követő években az ország nem rendelkezett megbízható minőségű távbeszélő-hálózattal, Gerő Ernő utasítására 1947-ben a Magyar Posta létesítette egy K-hálózatot a legfelsőbb párt és állami vezetés részére. Ez kezdetben valóban a párt és az állami vezetés legfontosabb távközlési rendszere volt, de később bővült a felhasználók köre és ’70-es évek végétől egyre szélesebb körben vált státuszszimbólummá. A hálózat használóit tartalmazó telefonkönyvek titkos minősítésűek voltak ugyan 1987-ig, de a teljes hálózat, a hálózaton folytatott beszélgetéseket nem titkosították, lehallgathatók voltak. Az MSZMP Központi Bizottsága még 1973-ban hozzájárult, hogy a K-távbeszélő állomások használóit kategorizálják. Az első kategóriába kerültek a párt és állami szervek, a másodikba a társadalmi és országos intézkedési joggal rendelkező szervek, a harmadikba az egyéb vállalatok és intézetek. A rendszerváltás előtti egyik utolsó, 1986-os kiadású „K. Távbeszélő Névsor”- ban természetesen az első volt Kádár János száma az MSZMP-s blokkban: ő a 111-61-es számon volt elérhető hivatalában, de neki – a kevés kivételek egyikeként – otthoni K-vonala is volt: 114-44. A Pénzügyminisztérium fejezetnél az ötödik név volt a listában Medgyessy Péter későbbi miniszterelnöké, akit akkoriban a 114-99-es K-vonalon lehetett felhívni. A Magyar Munkáspárt mai elnökét még egy másik párt neve alatt lehetett megtalálni az 1986-os kötetben: Thürmer Gyula száma 130-17 volt. Az Állami Tervbizottságtól Kunos Pétert, a későbbi bankárt a 117-13-as számon lehetett hívni. A későbbi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska a 130-49-es számot vette fel a Külkereskedelmi Minisztériumban. Az akkor még a Külügyminisztériumban dolgozó Horn Gyula későbbi kormányfő a 114-48-at vette fel az irodában, ha csörgött, de neki is volt otthoni, méghozzá a 112-63. A telefonkönyv „Tudnivalók” rovata egyébként arra is figyelmeztetett, hogy “Új névsorkönyv kiadása után a régit saját hatáskörben meg kell semmisíteni, az ügykezelési szabályzat szerint.” A K-hálózat a rendszerváltás után még jó ideig működött, bár az Antall-kormány 1990-ben újraosztotta a vonalakat, és mintegy felére csökkentette a használók számát. Az utolsó K-telefonkönyvet 1995-ben adták ki. Ebben az első a köztársasági elnök Göncz Árpád neve és száma volt, de a „Közigazgatási Távbeszélő Hálózat Távbeszélő Névsorában” több ismerős névvel is találkozhatunk: elérhető volt például K-vonalon az akkor még országos rendőr-főkapitány Pintér Sándor és Szájer József akkori Fidesz frakcióvezető is.