Megkérdezte önt egy újságíró valamiről? Segítünk, hogy szépirodalmi idézettel válaszolhasson!

Megkérdezte önt egy újságíró valamiről? Segítünk, hogy szépirodalmi idézettel válaszolhasson!

Lassan tízéves klasszikus. Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes a négyes metró anomáliáinak a Fővárosi Közgyűlésben elhangzott egyik vitáján Petőfit idézett: „Foglalod a kurvanyádat, / De nem ám a mi hazánkat!…” (Mit nem beszél az a német…). Erre válaszul Tarlós István akkori ellenzéki frakcióvezető Rejtő Jenő stílusára hivatkozva azt mondta, hogy „a te kurva anyádat”.

Retorikai toposz, dakota közmondás

Azóta sem lepődünk meg, ha politikusok különféle szépirodalmi idézeteket szednek elő, tették ezt már korábban is, teszik ezt ma is, hiszen az idézés retorikai toposz, amit egyébként szerintem Orbán Viktor maxolt ki azzal, hogy dakota közmondásoknak látszó mondatokkal hekkelte meg Magyarországot. Sokszor persze rosszul választanak drága politikusaink, rosszul idéznek, és nem létező idézeteket is felhasználnak. Legutóbb Németh Szilárd futott bele egy hamis Szolzsenyicin-idézetbe, és ez még hagyján, mert előfordul az ilyen.

De azzal a tendenciával, ami ezen a héten vette kezdetét, nehezen lehet egyelőre mit kezdeni. Az történik ugyanis, hogy szépirodalmi művek címével vagy egysoros idézetével próbálnak frappánsnak látszani a kormányoldalon. Miután Simicska Lajos összefirkálta a saját hirdetőoszlopait azzal, hogy Orbán egy geci, két reakció is ezt erősítette.

Hajnali részegség, plakátmagány

Először Halász János fideszes képviselő (volt ő kultúráért felelős államtitkár is!) az RTL Klub kamerája előtt reagált úgy, hogy „Hajnali részegség” – vagyis a politikus frappánsnak gondolta Kosztolányi Dezső verscímét idézni válaszul, pedig az esetnek a vers tartalmához az ég egy adta világon semmi köze, még akkor sem, ha Simicska esetleg ivott is valamit cselekedete előtt, hiszen a címben rejlő részegség egyáltalán nem az alkoholmámorra utal.

Aztán tegnap tettük közkinccsé a kormánypárti Magyar Idők egyik publicistájának valamijét: Csontos János József Attila-díjas költő Pilinszky Jánost idézte teljesen indokolatlanul ugyanezzel az üggyel kapcsolatban. A Négysoros című vers második soráról van szó: „Plakátmagányban ázó éjjelek.” Itt sincs semmilyen összefüggés az idézett vers és az események között, ugyanúgy nincs, ahogyan Halász János esetében sem volt.

Azonnal előhúzható idézet-kisokos haladóknak

Ezért ma nekiálltam, és összeállítottam egy rövidke kis listát politikusok és publicisták számára, hogy bármikor, bármilyen helyzetben elő tudjanak rántani egy-egy olyan mondatot, vers- vagy prózarészletet, ami tökéletesen semmitmondó ahhoz, hogy napokig üldögéljen felette az, aki értelmet szeretne látni egy csillogó tekintetben. Az idézetek számos, közéletileg nagyon is központi kérdésekre adhatnak rendkívül frappáns választ. És akár még kártya formájában is kinyomtathatók, adott esetben a kérdés feltevőjének, teszem azt, éppen egy újságírónak csak szépen át kell adni, ha az véletlenül a munkáját végezné, és kérdéseket tenne fel. Vagyis kellemetlenkedne.

Ha a plakátkampány kerülne váratlanul szóba egy bokorból előugró újságírónak köszönhetően, mondjon csak ennyit:

„olcsó kéj, plakát, rajta démon”
(Szabó Lőrinc: Itt vagy itthon)

Ha pedig Soros Györgyről kérdeznék, választhat Csoóri Sándor és Esterházy Péter között:

„…az én tízdollárosom sem azonos Soros György úr tízdollárosával.”
(Csoóri Sándor: Határsértés, súlyos gondokkal)

„Most a feleségem a soros.”
(Esterházy Péter: Esti)

Na de mi történjen akkor, ha a jó demagógok előjönnek azzal, hogy a stadionok helyett a kórházakra kellene költeni a pénzt? Mondja ezt:

„harcos napjainkról s a felszabadított jövendőről énekelünk erő és egészség a mi életünk”
(Kassák Lajos: 91)

Arra is felkészülhet, ha csak simán a stadionokkal izélgetnék. Hivatkozzon a külpolitikára:

„…hason csúszva is eljutunk Jeruzsálembe, az már csak kétszáz stadion.”
(Spiró György: Fogság)

A paksi atomerőmű bővítésére természetesen Juhász Ferenc adhatja a legjobb magyarázatot:

„…az atom-mozgás dörejcsöndje
rezzenő szilárd kötés a híg anyagban…”
(Juhász Ferenc: Késői válasz Veres Péternek)

Van, aki még kételkedik a határkerítés fontosságában? Egyenesen Angela Merkel szúrós tekintetébe kell belenézni, és azt mondani:

„…eltűnt motyóstul; csak egy szövetcafatot hagyott a kerítés szöges tetején.”
(Jókai Anna: Üdülés a mélyben)

Szájer József sem tudna csattanósabb választ adni egy alaptörvényt firtató veszélyes kérdésre:

„Pör-nyalta év
talpa örvény.”
(Buda Ferenc: Anagrammák – Alaptörvény)

Hogy tessék? Azt tetszett mondani, hogy korrupció? De hát nem tetszik látni, hogy itten, minálunk panamáznak? Íme:

„Korrupt országokban a panamákon szokás legjobban felháborodni.”
(Ady Endre: Panama és anarchia, 1903.)

Végül pedig az ellenzéki képviselőké a terep. Nádas Péter maga sem sejthette, hogy mekkora sallert lehet majd kiosztani ezzel az idézettel:

„…a suszteren csak a mészáros tesz túl, az egy aljas, az egy közönséges bűnöző.”
(Nádas Péter: Párhuzamos történetek)

Az idézeteket a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján kerestem. És találtam.