Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A kormány megúszta a nagy adóparadicsom-manővert

A kormány megúszta a nagy adóparadicsom-manővert

A központi költségvetésbe 2016-ban 268,4 milliárd 2015-ös bevétel folyt be társasági adóból (tao) – derül ki a friss zárszámadásból. A 2015-ről a növekedési adóhitel nevű konstrukcióval eltolt bevétellel együtt a költségvetésbe összesen 683 milliárd forint folyt be taóból, vagyis

a teljes 2016-os taobevétel közel 40 százaléka a növekedési adóhitelnek köszönhető.

Ez hatalmas összeg, a zárszámadás szerint a 2016-os költségvetés hiánya 825 milliárd forint volt, az adóhitelből származó pénz nélkül harmadával nagyobb, 1 093 milliárd forint lett volna.

A GE egy nap alatt bepörgetett Magyarországra 540 milliárd taót

A parlament 2015 nyarán szavazta meg a növekedési adóhitel lehetőségét. A konstrukciót azok a cégek vehetik igénybe, amelyeknek egyik évről a másikra legalább meghatszorozódik a nyereségük. Az adóhitellel a növekmény után járó taót nem egy összegben kell befizetniük, hanem két év alatt, negyedéves részletekben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium eleinte annyit közölt az adóhitelről, hogy cégek 542 milliárd forint értékben fogják igénybe venni, azonban már 2015-ben sejteni lehetett, hogy a kedvezményt a kormány egy cégre szabta. A GE Hungary vezetője, Joerg Bauer 2016 májusában árulta el az MTI-nek, hogy

a GE felvásárolta a francia Alstom európai energetikai üzletágát, az extra nyereséget pedig Magyarországon számolta el.

A 444 ekkor szúrta ki, hogy a General Electric (GE) magyar leányának majdnem pont 542 milliárd (egész pontosan 536,3 milliárd forint) taofizetési kötelezettsége keletkezett 2015-ben.

A GE ráadásul nem csak az adóhitel miatt járt jól a tranzakcióval. Az Átlátszó szerint a GE Hungary megvette a GE Energy Switzerlandot, majd örökös hozzáférést biztosított a svájci vállalatnak bizonyos szerzői jogokhoz, és még aznap továbbadta a GE Europe-nak. Mivel Magyarországon a jogdíjak eladása 50 százalékos adókedvezményt élvez, a GE alaposan lefaragta a társasági adóját azzal, hogy a GE Energy Switzerlandot átutaztatta Magyarországon.

Két évig ömlik a pénz a költségvetésbe

A 2014 és 2018 közti várt és valós taobevételeket grafikonon ábrázolva látványos, mennyivel dobják meg a bevételeket a GE befizetései:

2015-ben a költségvetés a GE-ügytől függetlenül alaposan túlteljesítette a várt taobevételeket, ezt a kormány a zárszámadásban többek közt „egyedi tranzakciókkal” magyarázta, amikből 106,9 milliárd folyt be.

A 2016-os költségvetés egyébként eredetileg 239 milliárdra számított a növekedési adóhitelből, a zárszámadás szerint végül ugye 268 milliárd folyt be. A GE 2015-ről eltolt taojának fele (két év alatt kell befizetnie) pedig a 268 milliárdhoz áll közelebb, így furcsa, alapból miért számított kevesebbre a kormány. Arról lehet szó, hogy a GE fejlesztéseket ígért, amiket levonhatott volna az adójából, azonban ezek végül nem valósultak meg – mondta el a Zoom.hu-nak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ügyvezetője.

Se az Eurostat, se a bizottság nem emelt kifogást

Az adóhitel miatt tehát a GE nem fizette be a magyar költségvetésbe 2015-ben az 536 milliárdot, hanem a felét 2016-ban fizette, a másik felét pedig 2017-ben fizeti. Elvileg az unió maastrichti elszámolása szerint ezeket a bevételeket vissza kellene könyvelni 2015-re, mert attól függetlenül, hogy 2016-ban és 2017-ben folynak be a költségvetésbe, 2015-ös taóról van szó. Ez azonban eddig nem történt meg, és nagyon úgy tűnik, hogy nem is fog. Az unió statisztikai hivatala,

az Eurostat nem emelt panaszt a pénz miatt

(ahogy tette például az Eximbank hiányának elszámolása ügyében), úgyhogy a 270-270 milliárdos pluszbevétel maradni fog a 2016-os és a 2017-es költségvetésekben – véli Romhányi Balázs.

A GE-ügy napvilágra kerülésekor még benne volt a pakliban, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot (és esetleg eljárást) indít Magyarország ellen tiltott állami támogatás miatt.

A bizottság 2017 októberéig nem indított eljárást,

vagyis a jelek szerint a kormány ezt is megúszta.

Közel sem Magyarország a legnagyobb adóparadicsom

A bizottság amúgy rossz szemmel nézi a tagállamok és a multik adóminimalizálási trükkjeit, és fel is szokott lépni ellenük. Persze a magyar kormány GE-vel végrehajtott manővere sehol sincs ahhoz képest (és máshogy is működött), mint amit az ír kormány például az Apple-lel csinált, de többek közt Hollandia és Luxemburg sem idegenkednek attól, hogy magukhoz csábítsanak némi társasági adót.

Az Európai Bizottság 2016 közepén ismét javaslatokat tett a közös uniós társaságiadózás kialakítására, ami többek közt bezárná a kiskapukat, illetve keletkezésük helyén adóztatná a nyereségeket. A bizottság javaslatát hét tagállam, Írország, Svédország, Dánia, Málta, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság ellenzi – írja a Napi.hu.

Emmanuel Macron francia elnök az unió jövőjéről 2017 szeptemberében tartott beszédében vetette fel, hogy egységesíteni kellene a társaságiadózást az EU-ban.