Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Csendben tovább álmodják Orbán olimpiai álmát

Csendben tovább álmodják Orbán olimpiai álmát
  • Bár olimpiát nem rendezünk, a kormány felépíti a 2024-es pályázatban szereplő atlétikai stadiont Budapesten, a Kvassay-zsilipnél.
  • A stadion a tervek szerint 15 ezer férőhelyes lesz, úgy, hogy egy esetleges olimpia vagy világbajnokság idejére 55 ezresre bővíthessék.
  • A napokban kihirdették a tervpályázat győztesét, a Duna Arénát és a leendő új Néprajzi Múzeumot is jegyző Ferencz Marcel elképzelései kapták az első díjat.
  • A stadion területét az állam már 2014-ben megvette a Wing Zrt.-től 16,4 milliárd forintért – úgy, hogy a telek felét 1 milliárdért éppen az állam adta el a cégnek még 2006-ban.
  • A stadion felépítéséhez kell még a VITUKI területe (egy irodaházzal és egy kis uszodával) – a kormány a tervpályázat eredményhirdetése előtti néhány nappal határozott arról, hogy felgyorsítja a kutatóintézet 2012 óta tartó felszámolását.
  • A tervpályázat lezárása után pár nappal bejelentette a magyar atlétikai szövetség, hogy megpályázza a sportág 2023-as világbajnokságát.
  • A beruházás meghaladhatja majd a 100 milliárdos tételt is.

Amikor februárban Orbán Viktor úgy döntött, hogy a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) visszavonja Budapest 2024-es olimpiai pályázatát, kevesen hitték volna, hogy a kormány nem állítja le a jelentkezés közben és éppen amiatt beindított fejlesztéseket. A kormány ugyanis decemberben hozta létre a Kemény Ferenc Programot – az indoklás szerint a magyar olimpiai sportok létesítményfejlesztése érdekében, azonban szemmel láthatóan a pályázatban szereplő helyszíneken akar olimpiára is alkalmas stadionokat, sportcsarnokokat, pályákat építeni. (Pedig olimpiát leghamarabb 2032-ben rendezhetne Budapest.)

A program leglátványosabb része az lenne, hogy Rákóczi hídtól délre található területen (a Kvassay-zsilipnél, a Kis-Duna leágazásánál) felépítenének egy olimpiára alkalmas atlétikai stadiont, ehhez tapadva, csepeli szigetcsúcson több sportág legnagyobb hazai bázisát fejlesztenék ki. (A program részleteiről lásd keretes írásunkat lentebb.)

A kormány a pályázat lefújásával pedig nemhogy lefújta volna a tervezett olimpiai helyszínek építését, hanem valóban bele is kezdett azok előkészítésébe. Előbb az óbudai gázgyár területére megálmodott kerékpáros stadion, a Velodrom terveire írtak ki pályázatot, majd következett az atlétikai stadion terveztetése.

Ennek kapcsán pedig szeptember 14-én ki is hirdette a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Nonprofit Zrt. – vagyis Fürjes Balázs kormánybiztos munkaszervezete – a stadion tervpályázatának eredményét. A 2024-es olimpiai pályázatot megalapozó, 2015-re elkészült megvalósíthatósági tanulmány (amelyet a PriceWaterHouse készített nettó 720 millió forintért) helyszínvizsgálata jutott arra a következtetésre, hogy a Kvassay-zsilipnél húzzák fel az alapállapotában 15 ezer nézőt befogadó, de az olimpia idejére 55 ezer férőhelyesre bővíthető stadiont.

Erre azért volt szükség, mert 2014-15-re már kialakult az a koncepció, hogy az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Ferenc Stadion (az egykori Népstadion) kizárólag futballra alkalmas létesítményként újul meg – eltűnik belőle az atlétikai pálya. Azonkívül pedig atlétikára (is) használt, nagyobb nézőterű (legalább tízezres) stadion nemhogy Budapesten, de az országban is alig akad.

Fotó: kemenyferencprogram.org

Mindhárom pályázó díját megvette a KKBK, összesen 20 millió forintot költöttek a megvételre és a díjazásra. Az első díjat az a Ferencz Marcel és az általa vezetett NAPUR Architecht nyerte el, aki a Duna Arénát és a Városliget szélére szánt új Néprajzi Múzeumot is tervezte.

Ferenczék tervét többek között azzal méltatta a zsűri, hogy a tömegalakítás „fegyelmezett gondolkozásra vall, szimmetrikusan, azonos magasságú lelátókkal tervezi mind az alap, mind a bővített állapot nézőterét. Alapállapotban csak a fő közlekedő szintről elérhető, felső töltésű lelátók épülnének meg.” Azt is kiemelték, hogy a megközelítésre a meglévő közúti kapcsolatokat csak minimálisan bővítve használja, és lenne egy közvetlen kiszolgáló HÉV-megálló is.

Valamennyi pályamunka számára nagy kihívás volt a tervezett 15 ezres alapállapotról 55 ezresre való bővíthetőség megoldása; Ferenczék megvalósítanák a kiírók elképzeléseit azzal, hogy az alapépület vasbeton szerkezetére jönne a kisebb részben előregyártott vasbeton pillér-gerendavázas bővítés, nagyobb részben bérelhető, szerelt acéllelátó-rendszerrel. A lelátó fedése acélszerkezetű, héjalása áttetsző ponyvaszerkezet lenne.

Mégis mi az a Kemény Ferenc Program? A tavaly decemberben kormányhatározattal elindított Kemény Ferenc Programban többségében olyan létesítmények előkészítését és 2022-ig történő felépítését határozta el a kormány, amelyek az olimpiai pályázatig fel sem merültek. A Kemény Ferenc-programban ugyanis felépülne Észak-Csepelen, illetve a Kvassay-zsilipnél a Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX, kajakszlalom), a Dunai Evezős Központ, a Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok és az új Budapesti Teniszközpont; a volt Fővárosi Gázgyár területén az új Budapesti Velodrom; a nagytétényi rendőrségi lőtéren a Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ; valamint Üllőn a Nemzeti Lovas Központ. A létesítmények közül több felépítése fel sem merült volna az olimpiai pályázatunk nélkül: ilyen például a kajakszlalom-pálya; a „vadvízi” kajakban magyar még nem járt az olimpián, és a pálya jellemzően az olimpiák fehér elefántja, ez az a sportinfrastruktúra-fejlesztés, amely még a stadionlázban égő kormánynak sem jutna magától eszébe. Azt nem tudni, hogy a Kemény Ferenc Program pontosabban mennyi közpénzbe fog fájni, az előkészítésére azonban elkülönítettek a 745 millió forintot. Ha az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány számaival kalkulálunk, akkor legalább százmilliárdos összeggel számolhatunk; és ebben az esetben például a szóban forgó atlétikai stadionnál csak az „alapállapot” felépítését számítottuk be.

A bővíthető-visszabontható atlétikai stadion koncepciója onnan is gyökerezett, hogy London hasonló elképzeléssel vágott neki a 2012-es játékoknak. A város keleti felében felhúzták a most már London Stadionra keresztelt létesítményt, amelyet az olimpiára 80 ezresre építettek az ideiglenesnek szánt szerkezetekkel. A végleges állapotban pedig 25 ezres lett volna a stadion. De csak lett volna, mert nagyon hosszas procedúra, perek sorozata után végülis maradt közel eredeti állapotában a stadion (futballmeccseken 60 ezren férnek el benne), és végül a West Ham United csapata használhatja. A költségei az eredeti tervek háromszorosára, átszámítva legalább 260 milliárd forintra nőttek.

Forrás: NAPUR Architecht

Az, hogy mennyibe fog kerülni a budapesti atlétikai stadion, egyelőre bizonytalan. Az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány, amely a 2024-es pályázat alapját adta, 120 milliárd forintos bekerüléssel számolt. Ez úgy jött össze, hogy az előkészítésre, és az akkor még elvileg magánkézben lévő terület megszerzésére 16,5 milliárd forintot szántak, az állandó építményre 46 milliárddal, az ideiglenes bővítésre pedig 58 milliárd forinttal számoltak.

Ebből a 16,5 milliárd forintos tételt már el is költötte az állam 2014 végén. Januárban az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a leendő stadiontelek adásvételének a részleteit, amiből az derült ki, hogy állam ekkora összegért vette meg a 15 hektáros területet kezelő céget (a Duna Passage Kft.-t) a Wing Zrt.-től.

Ez két szempontból is pikáns információ volt; 2014 végén ugyanis még csak halvány akaratként létezett az olimpiai pályázat ötlete, az idézett megvalósíthatósági tanulmány felfrissítését pedig akkor rendelte meg a Miniszterelnökség a PWC-től. A 2015-re elkészült tanulmány pedig leendő költségként jelölte meg a már elköltött összeget. A másik pikáns pont pedig az, hogy a Wingtől vette meg az állam a telket – az egykori Wallistól –, amelytől 2011-ben tért vissza kormánybiztosnak Fürjes Balázs.

De a történethez az is hozzátartozik, hogy a Kvassay-zsilip mellett található 15 hektáros terület fele korábban eleve az államé volt. A Wallis ugyanis 2006-ban 7,4 hektáros területet vett meg itt a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézettől. A HVG írásai szerint alig több mint egymilliárd forintért – a lap szerint az akkor még létező környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára, Tátrai Miklós hathatós közbenjárására. (Tátrai később az MNV Zrt. vezérigazgatója lett, és néhány hete egy sukorói ingatlanügy miatt börtönbe kellett vonulnia.)

Fotó: Google Maps

A VITUKI a tervpályázat kihirdetésével egy időben is képbe került: ugyanis a 2012 óta felszámolás alatt álló, állami intézetnek még mindig itt a központja, és a megmaradt egyhektáros területére szükség van az atlétikai stadionhoz. A kormány pedig szeptember 5-én úgy döntött, hogy a VITUKI-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítja. A csődtörvény szerint azok a cégek válhatnak “stratégiailag kiemelt jelentőségűvé”, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való egyezséghez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. Emellett kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárás szerint menjen végbe. Ezen cégek csőd- és felszámolási eljárását az általános szabályoktól eltérő szabályok szerint kell lebonyolítani; élükre állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót neveznek ki – írta blogbejegyzésében Jancsó Andrea, aki – eddig visszhang nélkül – rámutatott arra, miért volt szükség a VITUKI átminősítésére.

Az LMP-s politikus a Zoom.hu-nak azt mondta, világos, hogy nem lehet véletlen a kormányhatározat időzítése, hiszen a VITUKI felszámolásának az elhúzódása az akadálya annak, hogy az intézet telke – az azon lévő irodaházzal és uszodával – az atlétikai stadioné lehessen.

A díjnyertes pályamunka meghagyná a VITUKI irodaházát fotó: Google Street View

A tervpályázati eredményhirdetés után öt nappal pedig konkrét bejelentést tett a Magyar Atlétikai Szövetség. A MASZ elnöke, Gyulai Miklós elmondta, hogy a szövetség jelezte szándékát a 2023-as felnőtt szabadtéri atlétikai világbajnokság megrendezésére, amit a kormány és a sportvezetés is támogat. „Jelenleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől (IAAF) várjuk a feltétel- és szempontrendszereket ahhoz, hogy a végleges döntés megszülessen a pályázatról” – fogalmazott az elnök. Igaz, Gyulai abban pontatlan volt, hogy Csepelt jelölte meg helyszínként a 40 ezres, majd 15 ezresre visszabontható létesítmény számára.

Vagyis a forgatókönyv pontosan ugyanaz lenne, mint a vizes-vb esetében: Budapest megrendez egy világbajnokságot, amihez szükség van egy világszínvonalú, és nem mellesleg az olimpiai igényeket is kielégítő helyszínre – amit a kormány megígér, majd fel is épít.

A 2023-as atlétikai vb megrendezésére Kenya is jelentkezett; Nairobi az első afrikai város lehetne, ahol a sportág világbajnokságát megrendezik. A nemzetközi szövetség szakított a vb esetében a pályázati eljárásokkal, és tárgyalások során jelöli ki a világversenyek helyszíneit. Hogy pontosan mikor, az egyelőre nem ismert (2018 második felében), de a 2019-es és 2021-es helyszíneket (Doha, Katar és Eugene, Egyesült Államok) már 2015-ben kijelölte.