Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A vizes vb után itt a kormány újabb pénznyelője

A vizes vb után itt a kormány újabb pénznyelője

Előbb államtitoknak minősítette a kormány a Hungexpo vételárát, majd maga hozta nyilvánosságra, hogy a kőbányai vásárvárost de facto tulajdonló Expo Park Kft.-t több mint 17 milliárd forintért vette meg. A költségeknek azonban ezzel nincsen végük, a kőbányai pavilonokat 2035-ig nem is használhatja az állam, ezért a gigarendezvények miatt újakat épít.

Nem is használhatják a pavilonokat

A Hungexpo privatizációja hosszas huzavona után 2005 júliusában kezdődött meg, a nyertes, a francia GL Events, a TriGránit Rt. és a West End Rt. alkotta konzorcium nyolcmilliárd forintot fizetett a részvények 77 százalékáért. A tranzakció 2008-ra zárult le, ekkorra a francia Fonciere Poligone SAS száz százalékos tulajdonosa lett a kőbányai vásárváros vagyonát birtokló FPH Kft-nek. 2009-ben a francia tulajdonosok átszervezték a cégeiket: a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. felelős a vásárok szervezésért, míg a kőbányai vásárváros ingatlanvagyonát az FPH Kft. kezelte.

Az ingatlanvagyont kezelő céget a Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft-t a kormány még 2016 áprilisában visszavásárolta a francia befektetőktől, ekkor a cég nevét a magyar állam Expo Park Kft-re módosította. A Expo Park Kft. vételára 17,28 milliárd forint volt – ez derül ki a most benyújtott, 2016-os költségvetési zárszámadásból. Korábban a fejlesztési tárca elzárkózott az ügylettel kapcsolatos adatok közlésétől, mondván, azok minősített adatok. Az ingatlanügylet a kormány azóta megbukott, 2024-es olimpiarendezési terveivel volt összefüggésben, ugyanis a vásárváros területén helyezték volna el a médiaközpontot – írta még tavaly októberben a Napi.hu.

Olimpia helyett egyházi és vadászati expó jön

A 17,3 milliárd forint vételár figyelemre méltó a cég 8 milliárd forintos eszközértékéhez viszonyítva, és kirívóan magas a 2016-os 775 millió forintos éves árbevételéhez és a 166,3 millió forintos adózás előtti eredményéhez képest. Ugyancsak kérdésessé teszi az üzlet értékét, hogy

a kőbányai pavilonokat 2035-ig bérletbe adták a francia tulajdonban maradt vásárszervező Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.

Mindez a cég 2016-os beszámolójából derül ki. Magyarán a magyar állam úgy vásárolta meg az eszközérték duplájáért a kőbányai vásárvárost, hogy annak pavilonjaihoz nem lesz hozzáférése. Ezt nem is akarja a kormány, hanem a franciáktól függetlenül fejlesztik azt. Hiába dőlt dugába a 2024-es olimpia terve, a kormánynak továbbra is nagyra törő ötletei vannak Kőbányán: a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszust és a 2021-es Vadászati világkiállítást akarják a vásárvárosban megtartani. Az ezekhez szükséges fejlesztésekre 9,3 milliárd forintot különített el a kormány a 2017-es és a 2018-as költségvetésben. A tervekben a pavilonépítések mellett felmerült a vásárváros régi villamoskapcsolatának felélesztése is, amely a város egyik legrövidebb vonala lenne. A mindössze kétállomásos expovillamos a Pillangó utcáig közlekedne.

Már ötvenmilliárdhoz közelítenek a költségek

A két rendezvényre, az egyházi és a vadászati expóra eddig a kormány 28,5 milliárd forintot költött, holott az események évek múlva esedékesek. Ráadásul Eucharisztikus Világkongresszusnak számos más helyszíne is lesz, ezért mindegy 20 milliárd forintot szavaztak meg templomfelújításokra és egy csepeli csarnok felépítésére. Ezzel együtt a két rendezvény indulóbüdzséje már 48,5 milliárd forintnál tart, holott még három év van a világkongresszusig. Óhatatlanul felmerül a párhuzam az idei vizes vb rendezési költségeivel: az eredetileg 20 milliárd forintos büdzsével indult rendezvény az adófizetőknek eddig 150-160 milliárd forintjába került, és még mindig drágul.