Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Sokkal több taopénz ment sportra 2016-ban, mint sejtettük

Sokkal több taopénz ment sportra 2016-ban, mint sejtettük

Összesen 135,1 milliárd forint sportcélú támogatás utáni adókedvezményt vettek igénybe a magyarországi cégek 2016-ban – derül ki a friss zárszámadási törvényből. Ez azt jelenti, hogy a cégek 135 milliárd forinttal kevesebb társasági adót (tao) fizettek be a költségvetésbe azért, mert ezzel az összeggel sportszervezeteket támogattak. Ez hatalmas szám, a megelőző két évben együtt alig valamivel több taopénz ment sportra.

Az előző évektől függetlenül is nagyon sok pénzről van szó. Összehasonlításképp, a költségvetésnek 2016-ban összesen 690 milliárd forint bevétele volt társasági adóból, ráadásul ebből körülbelül 270 milliárdot vissza kell könyvelni 2015-re a növekedési adóhitel miatt (a konstrukcióval 540 milliárd 2015-ben esedékes tao 2016-ban és 2017-ben folyik be a költségvetésbe). Vagyis a költségvetésnek ténylegesen körülbelül 420 milliárd taobevétele volt, emellett 135 milliárdról lemondott sportszervezetek javára.

Orbán szerint nem nyerte el közpénzjellegét

A kormány meggyőződéssel vallja, hogy a sportra elfolyó taotámogatás nem közpénz. Orbán Viktor miniszterelnök a felcsúti stadion avatásán azt mondta: a társasági adókedvezményt közpénznek tartani „kommunista beidegződés”, hiszen ezt a pénzt a vállalkozók termelik meg és adják oda annak, akinek akarják.

Ezzel szemben már két bíróság, a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy a taopénzek igenis közpénznek minősülnek. A székesfehérvári bíróság érvelése szerint ugyan a taopénzek nem kerülnek be a költségvetésbe, mert a vállalatok az adókedvezményt a sportkluboknak küldik,

de attól még a cégek adójának része, ami az államot illeti meg.

Azért nagyon fontos, hogy a taotámogatás közpénznek számít-e, mert ha igen, akkor nem lehet eltitkolni, mely sportszervezetek kaptak ilyen támogatást, mennyit és mely cégektől.

Az első esetben a DK perelte adatokért a felcsúti focialapítványt, a másodikban a Transparency International a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A minisztériumok és a felcsúti alapítvány sem akarják kiadni a kért adatokat, a Kúriához fellebbeztek.

A rendszer legnagyobb nyertese a felcsúti foci

A Kúria várhatóan október végén fog dönteni. Addig (és lehet, hogy azután is) csak részadatokból származó becslések vannak róla, pontosan honnan hová kerültek a taotámogatások.

2017 júliusában Szabó Tünde sportért felelős államtitkár azt nyilatkozta, a tao-támogatás 2011-es bevezetése óta összesen 450 milliárd ment ilyen módon sportszervezetekhez (ebbe feltehetően 2017 első fél évét is beleértette).

A labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong sportági szövetségeitől kapott adatok alapján a 24.hu arra jutott, 2016-ban 99 milliárd volt a tao-támogatás (a zárszámadás tanúsága szerint ugyebár ennél sokkal több, 135 milliárd). A 24.hu összesítése szerint hat év alatt 414 milliárd 937 millió forint támogatást kapott az öt látványcsapatsport. A végösszeg 20 százaléka lett a sportági szövetségeké, a pénz 80 százaléka a kluboknál kötött ki.

Az összeg csaknem fele futballfejlesztésre jutott.

A labdarúgás a program első három évében még háromszor annyi tao-támogatást kapott, mint a második legnépszerűbb csapatsport, a kézilabda, az utóbbi két évben már csak másfélszeres volt a különbség. A harmadik helyen a kosárlabda végzett, a negyedik a vízilabda lett, az ötödik a jégkorong.

A tao-támogatások legnagyobb nyertese az mfor.hu gyűjtése szerint a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (alapította: Orbán Viktor miniszterelnök; vezetője: Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, saját bevallása szerint Orbán Viktor jó barátja).

A felcsúti alapítvány összesen 13,9 milliárd forint tao-támogatást tett zsebre.

A dobogó második fokára az Illés Sport Alapítvány került 2,8 milliárddal. Mögötte százmilliókkal lemaradva a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC került 2,17 milliárd forinttal. Az UTE 2,16 milliárdot, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre pedig 2,12 milliárdot kaszált a rendszernek köszönhetően.

2023-ig maradhat a rendszer

Az Európai Bizottság 2011-ben hat évre engedélyezte a tao-támogatást (hivatalosan a piaci szereplők társadalmi felelősségvállalásának rendszere), a jóváhagyás 2017. június 30-án járt volna le, de a kormány kérte az uniós engedély meghosszabbítását. 2017 márciusának végén az Európai Bizottság újabb hat évre, vagyis 2023-ig engedélyezte a rendszer működését.