Bálnavadászok, szirének, fegyverek és persze macskák

Bálnavadászok, szirének, fegyverek és persze macskák

Luxusházibuliban a budapesti kulturális elit

Befejeződik a trilógia: a Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó után megjelenik Szécsi Noémi új könyve. Miután az íróval megjártuk az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot, majd megismertük a süket Fülöpöt és színésznőnek készülő nővérét, Matildot, most azzal szembesülhetünk, hogy a jelenünk tulajdonképpen már a múlté, hiszen ez itt a történelem. Az Egyformák vagytok azt ígéri, hogy bevezet bennünket egy belvárosi lakásétterem luxusházibulijába, ahol felvonul a budapesti kulturális elit, a romkocsmanegyedbe és egy régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatására. Mindezt egy szabad szájú könyvkiadói jogásznő és egy labilis idegrendszerű történésznő szemüvegén keresztül tehetjük, méghozzá úgy, hogy közben a trilógia első két részben megismert Bárdy-család története is lezárul. A fülszöveg pedig azt ígéri, hogy „az Egyformák vagytok önmagában megálló történet, azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak”.

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok
Magvető Kiadó
Várható megjelenés: 2017. október 16.

A civilek élete semmit sem ér

Miközben a szerző első könyve ráállt a világhír felé vezető útra, vagyis egyre több országban jelenik meg a Margó-díjas Holtverseny, addig Totth Benedek befejezte a második könyvét. Az utolsó utáni háború posztapokaliptikus kalandregényt ígér, és a már a kiadó ajánlója is olyan izgalmakat rejt, hogy nem érdemes több kommentárral ellátni: „Egy fiú egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét. A történet névtelen elbeszélője egy óvóhelyen bujkál a barátaival egy romvárosban, ahol az amerikai kommandósok és az orosz partizánok harcolnak egymással. A civilek élete semmit sem ér. A pusztulás nyomasztóan monoton mindennapjainak azonban vége szakad, amikor egy fiú véletlenül összetalálkozik egy sebesült kommandóssal. Ebben a világban nincsenek szövetségesek, csak ellenségek, ám amikor újra záporozni kezdenek a bombák a városra, a fiú rájön, hogy csak akkor van van esélyük a túlélésre, ha összefognak. Az utolsó utáni háború egyszerre felnövekedéstörténet, háborús kalandregény, egy békében felnőtt generáció víziója a totális világégésről.”

Totth Benedek: Az utolsó utáni háború
Magvető Kiadó
Várható megjelenés: 2017. október 16.

A függés lélektana, generációkon át

A költőként induló, aztán persze a prózában is maradandót alkotó Karafiáth Orsolya hála Istennek hamar feladta korai tervét, hogy csak ötévente ad ki új könyvet. Előző munkája Él címmel jelent meg két évvel ezelőtt, az egy verseskötet volt, a hamarosan megjelenő Szirén azonban egy olyan novellafüzér, amely családregényként is olvasható. Központi témája a függés lélektana, amely emléktöredékekből építkezik, így látatlanban is azt mondom, hogy meg fogja dolgoztatni az olvasót. A családregény felől közelítve három generációnyi nő élete a középpont, és az, hogy az egyes generációk miként örökítik tovább terheiket, szorongásaikat és függőségeiket. A könyv hivatalos ajánlója pedig rejt egy különös mondatot, amely azt ígéri, hogy egy olyan világ rajzolódik ki előttünk, amelyben „a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak”.

Karafiáth Orsolya: Szirén
Scolar Kiadó
Várható megjelenés: 2017. október 20.

Az apolitikus forradalmár

Mostanában népszerűnek látszik forradalomról prózát írni, ennek nyilván megvannak az okai, de amikor először hallottam részleteket a szerző, Potozky László előadásában a megjelenés előtt álló második regényéből, az Égéstermékből, akkor egy pillanatra sem tudtam nem arra koncentrálni, amit hallok. Lassan most már olvasni is lehet az új könyvet: „egy utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában”. Az ígéretek szerint az bomlik majd ki a szemünk előtt, hogy miként lesz egy apolitikus szereplő egy népfelkelés részese, és miként gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Először a rezignáltság szó jut eszembe, de hát a lapokon mégis csak felfordul a világ!

Potozky László: Égéstermék
Magvető Kiadó
Várható megjelenés: 2017. október 16.

Gyilkosság a bálnavadászhajón

Man Booker-jelöltnek lenni nem kispálya. Az angol Ian McGuire-nek ez sikerült, méghozzá a most magyarul is megjelenő Északi vizekennel, amit a The New York Times is beválasztott 2016-ban az év 10 legjobb könyve közé. Az olvasót egy krimielemekkel dúsított kalandregény világába, ráadásul 1859-be vezeti a szerző. A főszereplő, Patrick Sumner elszegődik orvosnak egy bálnavadászhajóra, amely a sarkvidékre indul. Már messze a nyílt vízen járnak, amikor felfedezik, hogy az egyik hajósinast brutálisan meggyilkolták. A kiadó pedig azt ígéri, hogy felnőtteknek szóló sztorival állunk szemben, de McGuire regénye megidézi azt a borzongó lelkesedést, mint amit kölyökkorunk kalóztörténetei vagy indiánkönyvei okoztak.

Ian McGuire: Északi vizeken
Európa Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2017. október 4.

Kegyetlenség és elmeállapot

Ha Man Booker-jelöltnek lenni nem kispálya, akkor a díj rövidlistája még inkább nem az: Margaret Atwood ott volt a legjobb tízben. A Szolgálólány mesélőjének szerzőjétől most az Alias Grace jelenik meg magyarul, amelynek alapján a Netflix sorozatot is gyártott, és novemberben már azt is megnézhetjük. A könyv valós történelmi eseményen alapuló regény: Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben, azonban a körülmények nem voltak egyértelműek. A tett mindenesetre kegyetlen, az áldozat pedig Grace munkaadója és annak házvezetőnője – a bűntényt a vád szerint Grace az állítólagos szeretője segítségével követte el. A halálos ítélet elől a védőügyvéd menti meg a lányt, akinek elmeállapotára hivatkozva csupán az életfogytiglant kell leülnie. Eközben egy orvos kezdi el látogatni, aki egyre inkább megnyílik: a gyilkosságról azonban semmire sem emlékszik.

Margaret Atwood: Alias Grace
Jelenkor Kiadó
Várható megjelenés: 2017. október 18.

Élet és irodalom

A halála után megjelent 2666-tal minden szinten világhírűvé vált Roberto Bolañó, s most ismét olyan könyv jelenik meg tőle, ami eddig kiadatlan volt. A science fiction szelleme korai mű, ami a 60-as évek Mexikóvárosába röpíti az olvasót, és ha igazak az ígéretek, akkor ebben a könyvben minden olyan téma felvonul, ami az érett Bolañót később is jellemezte. A főszereplő itt két ifjú író, akik közös padlásszobát bérelnek. Remo úgy próbálja fenntartani magát, hogy igyekszik minden kezdő író álmát szem előtt tartani, vagyis nem akarja feladni az álmait. Jan ezalatt levelekkel bombázza kedvenc science fiction-szerzőit. „A helyszín az irodalom és az élet, a szerelem és a kiábrándultság köztes tere, ahol bármi megtörténhet – írja a kiadói ajánló. – A regény a mexikóvárosi gőzfürdők szubkultúrájába is bepillantást enged; s a gomolygó gőzön át felsejlő események mintha e korai regény szerkezetét példáznák: a cselekményfoszlányok között tudjuk, érezzük, hogy ott van az irodalom, a humor, a lázadás, a szerelem, a keresés.”

Roberto Bolaño: A science fiction szelleme
Jelenkor Kiadó
Várható megjelenés: 2017. november 2.

Ha macska van, minden van

Azt, gondolom, mindenki tudja, hogy a legnagyobb piás Charles Bukowski volt. De hogy egyszerre kilenc macskát is tartson, arról azért még én sem tudtam, pedig imádom az öreget. És nem csak tartotta őket, de írt is nekik: persze a most Macskák címen összegyűjtött prózaversek, novella-, regény- és levélrészletek jóval túlmutatnak a doromboló állatok iránt érzett rajongáson, de így volt ez már a piával is. „Minél több macskája van az embernek, annál tovább él” – írja Bukowski. Nekem kettő van, úgyhogy kétszer tovább fogok élni, de addig is, hogy legyen mit csinálnom, végignézem, ahogy a kultikus szerző nem csupán a dekadens írók kedvelőit hódítja meg, hanem most már végül is mindenkit. Mert hát, ugye, mindegy: ha macska van, minden van.

Charles Bukowski: Macskák
Trubadur Kiadó
Várható megjelenés: 2017. október 10.