Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Merkel benne van, hogy Macronnal megcsinálják az Európai Egyesült Államokat

Merkel benne van, hogy Macronnal megcsinálják az Európai Egyesült Államokat

„Ami [Emmanuel Macron francia elnök] javaslatait illeti, magas szintű egyetértés volt Németország és Franciaország közt. A részleteket még meg kell vitatnunk, de meg vagyok róla győződve, hogy Európa nem maradhat egy helyben, hanem folytatnia kell a fejlődést” – mondta Angela Merkel német kancellár Észtországban. Merkel egy éjszakába nyúló, informális vacsorán tárgyalt Macronnal és más uniós vezetőkkel szeptember 28-án, csütörtökön, a hivatalos EU-s csúcstalálkozót pénteken tartják.

Merkel a Reuters forrásai szerint látnokinak nevezte Macron pár nappal korábban, a Sorbonne-on elmondott beszédét, és üdvözölte, hogy Franciaország, az unió egyik alapítója újra az EU hajtómotorja kíván lenni.

Macron szoros együttműködést akar

Emmanuel Macron beszédében az Európai Egyesült Államok létrehozásához vezető utat, de legalábbis az Európai Unió alapvető átalakításának programját vázolta fel. Az elnök szerint az EU-nak újra fel kell találnia magát, mert jelenleg lassú, gyenge, nem elég hatékony. Az unió reformja különösen sürgető a szélsőjobboldali nacionalizmus előretörése miatt. Ráadásul a modern kor kihívásaival (a globális felmelegedést, a digitális forradalmat, a migrációt és a terrorizmust említette) a befelé forduló országok nem lesznek képesek szembe nézni.

Macron az alábbi főbb pontokban akarja elmélyíteni az európai együttműködést:

  • A 20-as évek elejére közös gyorsreagálású haderőre, közös katonai költségvetésre és közös cselekvési alapelvekre van szükség (a közös gyorsreagálású erő kialakításáról szóló vita már zajlik). Macron szerint közös hírszerzési akadémiára lenne szükség a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében.
  • Az uniós határok közös védelmére van szükség, valamilyen közös európai határrendészet fokozatos kialakításával.
  • Közös európai menekültpolitikára és menekültügynökségre lenne szükség, hogy Európa rendezetten, és emberi méltóságuk tiszteletben tartásával be tudja fogadni azokat, akiknek védelemre van szükségük, és vissza tudja küldeni azokat, akik nem jogosultak menedékkérő-státuszra.
  • Az eurócsoportnak saját költségvetésre, és európai parlamenti ellenőrzés alatt álló közös pénzügyminiszterre lenne szüksége.
  • A tagállamok adópolitikáit jobban össze kellene hangolni, a cégeknek ott kellene adózniuk, ahol a nyereséget megtermelik, nem ott, ahová be vannak jegyezve (ez a nagy techmultikat, például a Google-t és a Facebookot érintené elsősorban). Egységesíteni kellene a társaságiadó-kulcsokat (ez az alacsony kulcsú országoknak, többek közt Magyarországnak fájna).
  • Az Európai Bizotság túl nagy (jelenleg minden tagállam egy biztost ad), ahhoz, hogy működőképes legyen, fel kell adni a tagállami képviselet elvét, a Bizottságnak 15 főből kellene állnia.

Párizs, 2017. szeptember 26.
Emmanuel Macron francia elnök ismerteti az Európai Unió és az eurózóna reformjára vonatkozó javaslatait a párizsi Sorbonne egyetemen 2017. szeptember 26-án. (MTI/EPA pool/Ludovic Marin)

A fentieken túl Macron szerint fontos lenne, hogy az alábbiak megvalósuljanak:

  • Igazi európai egyetemekre lenne szükség, amik európai diplomákat adnak.
  • 2024-re minden európai felsőoktatásban tanuló diáknak legalább két európai nyelvet kellene beszélnie.
  • Minden európai diáknak legalább fél évet kellene eltöltenie egy másik tagállamban.
  • Az EU-nak támogatnia kellene a „radikális” digitális fejlesztéseket, például a mesterséges intelligencia terén, hogy nemzetközileg versenyképes tudjon maradni.

Macronnak szüksége van Németországra

A francia elnök Németországról kiemelten beszélt, szorosabb együttműködést ajánlott Berlinnek. Macron szerint azt a célt kellene kitűzniük, hogy 2024-re tökéletesen integrálják a gazdaságaikat a társasági adótól a csődeljárási szabályokig. Angela Merkel német kancellárról azt mondta: „Ugyanazokon az európai ambíciókon osztozunk, és tudom, mennyire elkötelezett Európa felé”.

Azonban Németországgal és többi javaslatával kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy javaslatokról van szó, nem pedig elvárásokról, amikről a jövőben tárgyalni akar, és mindenre nyitott. „Nincsenek vörös vonalaim, csak horizontjaim.”

Angela Merkel már a németországi választások előtt sem nyilatkozott olyan lelkesen az eurócsoport reformjáról, mint Macron (az eurókötvények bevezetését például kerek-perec elvetette), de a szorosabb uniós együttműködéshez pozitívan állt hozzá. Azonban egyelőre nem világos, az új Merkel-kormánynak mennyi mozgástere lesz. Egyrészt a legvalószínűbb forgatókönyv szerint pártja, a CDU a Zöldekkel és a szabaddemokratákkal (FDP) fog kormányt alakítani. A Zöldek támogatják a szorosabb integrációt, az FDP azonban nem. Ráadásul a kezdődő ciklusban már ott fog ülni a német parlamentben a szélsőjobboldali AfD.

Macron egyébként szólt a német koalíciós tárgyalásokról, azt mondta,

azért (is) időzítette beszédét közvetlenül a német választások utánra, hogy a koalíciós tárgyalásokon nyilvánvaló legyen, mi a francia álláspont,

mihez kell majd viszonyulnia a felálló új német kormánynak.

A német kancellár még Macron beszéde előtt azt nyilatkozta, túl kell lépni a politikai szlogeneken (mint például a közös euró-pénzügyminiszter), és a részletekkel kell foglalkozni. Azt mondta, ezekről tárgyal a francia elnökkel.

Óvatos beszéd volt

Macron a korábbi EU-reformmal kapcsolatos nagyívű nyilatkozataihoz képest visszafogottabb volt, kevésbé ment bele konkrétumokba, értékelte az elnök beszédét a Zoomnak Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője. Feltehetően annak tudatában mellőzte a radikális reformelképzeléseket, hogy azzal nem könnyítené meg a koalíciós egyezkedés közepén lévő Angela Merkel dolgát. A francia elnök ezért

a realitások talaján maradva puhította fel a korábbi javaslatait:

már nem szorgalmazott uniós valutaalapot, sem a tagállami adósságok átvállalását.

Thierry Arnaud elemző a francia BFM TV-ben sokkolóan ambíciózusnak nevezte Macron beszédét. Az elnök az elemző szerint nagy politikai kockázatot vállalt, ugyanis több konkrét javaslatot fogalmazott meg, ráadásul a mostaninál sokkal szorosabb német-francia-együttműködést szeretne – írja a Guardian.

Maria Demertzis, a Bruegal elemzőcég igazgatóhelyettese szerint azonban Macron óvatos volt, főleg olyan témákról beszélt, amikben nagy az egyetértés: védelem, biztonság, fenntartható fejlődés, kutatás, oktatás. Az eurócsoport reformjáról kevésbé határozottan foglalt állást, nem véletlenül, hanem Németország miatt.

Emmanuel Macron. Forrás: Lisi Niesner/Bloomberg via Getty Images

Németországból vegyes reakciók érkeztek

A Zöldek társelnöke, Cem Özdemir a Twitteren így reagált: „Erős beszéd. Szoros együttműködés kell Párizzsal.” Az FDP egyik képviselője, Alexander Graf Lambsdorff szerint a beszéd bátor volt és üdítő, ugyanakkor kritizálta Macront, amiért új adókat vetne ki, a közös költségvetést pedig elutasította.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter ünnepelte a beszédet, Macronnak azt üzente, „számíthat ránk”. Gabriel lelkesedésének értékéből levon, hogy pártja, amely eddig nagykoalícióban kormányzott Merkelével, az induló ciklussal ellenzékbe vonul – írja a Bloomberg.

Juncker elégedett volt

Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek nagyon tetszett Macron beszéde, ennek a Twitteren hangot is adott. „Nagyon európai beszéd barátomtól, Emmanuel Macrontól” – írta a Reuters szerint. „Európának bátorságra van szüksége. Köszönöm, hogy támogatja az EU intézményeinek működését. Most térképre van szükségünk ahhoz, hogyan vigyük előre az EU-t 27 taggal.

Nyíltan meg kell beszélnünk minden ötletet, és 2019 májusa előtt döntenünk kell.”

Juncker arra a saját felvetésére utalt, ami szerint uniós csúcstalálkozót kellene tartani közvetlenül 2019 márciusa, vagyis a brexit életbe lépése után.

Csehországban az euroszkeptikus Andrej Babiš, akinek pártja jó eséllyel meg fogja nyerni az októberi választásokat egy interjúban arra utalt, a szorosabb integráció erőltetése miatt újabb országok követhetik az Egyesült Királyság példáját, és léphetnek ki az unióból. Macronról azt mondta, jobban tenné, ha „Franciaországra koncentrálna”.

A Fidesznek mindenről az jut eszébe

A magyar kormány részéről Kovács Zoltán szóvivő reagált a francia elnök beszédére a közmédia műsorában. Kovács azt mondta, a határőrizet az Európai Unión belül jogállami hatáskör, a magyar kormány erről nem mond le. A francia elnök ezt nem is kérte, igaz, beszédében nem fejtette ki, hogy a felállítandó közös határrendészet hogyan viszonyulna a tagállamok hatóságaihoz. Ugyanakkor az utóbbi időben a magyar kormány több alkalommal követelte, hogy az unió vegye ki a részét a határ védelméből, bár ez alatt pénzbeli kompenzációt értett.

Kovács Zoltán szerint a közös európai menekültügyi hivatal szervezné, nem pedig elhárítaná a migrációt. Macron ezt részben valóban mondta, a hivatalnak valóban szerveznie kellene a menedékkérelmek bírálását, beleértve a védelemre nem jogosultak visszaszállítását. A kormányszóvivő nem mulasztotta el a „Soros-terv” kifejezés használatát.