Elítélték, de nem megy börtönbe Hagyó Miklós

Elítélték, de nem megy börtönbe Hagyó Miklós

Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori MSZP-s főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla.

Hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst.

Az ítélettel egy több, mint öt éve folyó eljárás végére tett pontot a Szegedi Ítélőtábla. Közben egyszer, 2013-ban – több hónapnyi illetékességi vita után – az elejétől újrakezdték a pert. Végül első fokon, 2016 januárjában a Kecskeméti Törvényszék bűnösnek mondta ki Hagyó Miklóst, aki akkor még két év – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítéltek. Most pedig az Ítélőtábla ezt az ítéletet változtatta meg, enyhítette. Az utolsó szó jogán Hagyó ártatlanságát hangoztatta és arról beszélt, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért felemtését kérte.

A BKV-per iratai a Kecskeméti Törvényszék tárgyalótermében 2016. január 13-án.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Fidesz kevesli a büntetést

Közleményben reagált az ítéletre a Fidesz, amelynek képviselői politikai kommunikációjukban évek óta az “elmúlt nyolc év” szocialista-szabad demokrata vezetésének korrupciójára utaló tényként emlegette a BKV-ügyet és személy szerint Hagyó Miklóst. A fideszes Budai Gyula felháborítónak tartja bírósági döntést. Úgy fogalmazott: Hagyó Miklós és társai szétlopták Budapestet és a BKV-t. A kormánypárti képviselő ezért túl enyhének tartja az ügyben született ítéletet. Kifogásolta, hogy a terhelő körülmények ellenére sok év után a másodfokú bíróság jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst.

A büntetőeljárás fő vádlottjaként kezdetben egyébként még bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolták Hagyót.

A volt főpolgármester-helyettes akár 25 év börtönt is kaphatott volna, de végül csak másfél év felfüggesztettet kapott.

Az enyhébb ítélet alighanem annak is betudható, hogy a Nokia-dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész korábban maga ismerte el, hogy a vádirat ezen – legsúlyosabb – állítása nem bizonyítható.

Nem bizonyítható, de maradt a vád

Az ezzel kapcsolatos vádpont, vagyis a vesztegetés alól Hagyó Miklóst fel is mentette korábban a bíróság, majd a vádpontot részben vissza is vonta a vádhatóság. De csak részben. Az első fokú tárgyalás előtt ugyanis ismét – az eljárás hosszú történetében hatodik alkalommal – módosította a vádiratot az ügyészség. A vádhatóság kivette a vádak közül azt, amelyik egy nokiás doboza tett, 15 millió forint kenőpénz elfogadását írta Hagyó számlájára.

Hagyó Miklós a Hír TV 2011. február 23.-i felvételén, amikor elhagyja a büntetés-végrehajtási intézet épületét, miután a bíróság megszüntette az előzetes letartóztatását. MTI Fotó: Hír TV

Ám eredetileg két alkalommal vádolták Hagyót kenőpénz átvételével, és a másik esetet benne hagyták a vádiratban, pedig mindkét vádpont Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató ellentmondásos, a bíróság előtt már visszavont nyomozati vallomásán alapult. Ezt Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, 2015 elején pedig bocsánatot is kért Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt neki semmilyen formában.

Nem csak a fenti fordulat volt meglepő a perben, hanem az a részlet is, hogy a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában a BKV volt humánpolitikai igazgatójának felmentését indítványozta az ügyész. A volt igazgató korábban több hónapot volt előzetesben, majd egy vitatott 86 milliós, nagyrészt végkielégítésből származó összeg felvétele miatt emeltek ellene vádat. Ez azért lényeges, mert ez volt az a végkielégítési eset, amely 2009-ben az egész BKV-botrányt elindította.

Mint kiderült, az állítólagos nokiás dobozos vesztegetési pénzek ügyében ráadásul csak az után kezdett nyomozni az ügyészség, hogy már vádat emeltek Hagyó ellen. A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból kiderül ugyanis, hogy az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal az után, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó ellen – ebben a vádpontban is.

Más vádlottak rosszabbul jártak

Letöltendő börtönbüntetést ugyan senki nem kapott, de az ítélőtábla például Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott, felfüggesztett büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól – írta az MTI.

Ítélethirdetés a Szegedi Ítélőtáblán MTI Fotó: Rosta Tibor

A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést. Súlyosított a táblabíróság a kilencedrendű vádlott, a BKV egykori osztályvezetőjének büntetésén is: pénzbüntetés helyett felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá.

Az ítélőtábla jelentősen megemelte a vádlottak által fizetendő kártérítés összegét: 50 helyett 160 millió forintra.

 

Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítása szerint Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró kifejtette, a nyilvánvalóan szükségtelen szerződések esetében az adott vádlott a sértettet ért teljes vagyoni hátrányért felel, attól függetlenül, hogy a munkaviszonya időközben megszűnt-e, ez alól csak az az eset kivétel, ha a határozott időre kötött megállapodást a vádlottól függetlenül később meghosszabbították.

Kirúgták az ügyészt, aki perelt, és igaza lett

Kezdetben a BKV-perben is részt vett a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyik vezető ügyésze, aki ellen később több fegyelmi eljárás is indult, majd kirúgták. Az Origo írta meg korábban a sztorit, aminek a lényege, hogy Kutron Katalin volt az az ügyész, aki kezdetben a vádat képviselte a Hagyó Miklós ellen első fokon zajló büntetőügyben Kecskeméten, és a jelek szerint ez a per lehetett a veszte. A Legfőbb Ügyészség azt állította, észlelték, hogy a BKV-ügyben a nyomozást korábban irányító vezető beosztású ügyész sorozatos mulasztásokat követett el. Ezért az ügyészség 2013 januárjában fegyelmi eljárás keretében – a hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség miatt – a vezetői tisztségből való felmentés büntetéssel sújtotta az érintettet. A vádhatóság közlése szerint “az észlelt mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség”. (A 2012 nyarán kezdődött perben valóban többször előfordult, hogy az eljáró ügyész kénytelen volt pontosítani a vádat, gyengíteni a vádiratban foglaltakat – a szerk.) Kutron a fegyelmi határozatot munkaügyi bíróságon támadta meg, ám keresetét 2014 áprilisában jogerősen elutasították. Polt Péter legfőbb ügyész pedig elrendelte Kutron lefokozással felérő áthelyezését. Csoportvezetőből beosztott ügyész lett, és a KNYF-től a Fővárosi Főügyészséghez került át. Ám ezzel az ügy nem ért véget, mert az ügyészség közölte, hogy “a BKV-ügyben ugyanezen, a nyomozást korábban irányító ügyészt érintően időközben további mulasztásokat tártak fel”, emiatt őt 2013 júliusában egy újabb fegyelmi eljárásban hivatalvesztéssel sújtották. Kutron Katalin ezt a fegyelmi határozatot is megtámadta, a munkaügyi bíróság pedig a 2014 novemberében, első fokú ítéletében megállapította, hogy az ügyészség jogellenesen szüntette meg az ügyész szolgálati viszonyát. Ezért egyes elmaradt juttatásai mellett a bíróság még 12 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére kötelezte az ügyészséget. A fellebbezések nyomán a Fővárosi Törvényszékre került ügyben a bíróság másodfokon helybenhagyta az ítéletet. Kutront azonban nem helyezték vissza az állásába – úgy tudni, ezt ő direkt nem is kérte.