Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Elítélték, de nem megy börtönbe Hagyó Miklós

Elítélték, de nem megy börtönbe Hagyó Miklós

Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori MSZP-s főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla.

Hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst.

Az ítélettel egy több, mint öt éve folyó eljárás végére tett pontot a Szegedi Ítélőtábla. Közben egyszer, 2013-ban – több hónapnyi illetékességi vita után – az elejétől újrakezdték a pert. Végül első fokon, 2016 januárjában a Kecskeméti Törvényszék bűnösnek mondta ki Hagyó Miklóst, aki akkor még két év – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítéltek. Most pedig az Ítélőtábla ezt az ítéletet változtatta meg, enyhítette. Az utolsó szó jogán Hagyó ártatlanságát hangoztatta és arról beszélt, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért felemtését kérte.

A BKV-per iratai a Kecskeméti Törvényszék tárgyalótermében 2016. január 13-án.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Fidesz kevesli a büntetést

Közleményben reagált az ítéletre a Fidesz, amelynek képviselői politikai kommunikációjukban évek óta az “elmúlt nyolc év” szocialista-szabad demokrata vezetésének korrupciójára utaló tényként emlegette a BKV-ügyet és személy szerint Hagyó Miklóst. A fideszes Budai Gyula felháborítónak tartja bírósági döntést. Úgy fogalmazott: Hagyó Miklós és társai szétlopták Budapestet és a BKV-t. A kormánypárti képviselő ezért túl enyhének tartja az ügyben született ítéletet. Kifogásolta, hogy a terhelő körülmények ellenére sok év után a másodfokú bíróság jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst.

A büntetőeljárás fő vádlottjaként kezdetben egyébként még bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolták Hagyót.

A volt főpolgármester-helyettes akár 25 év börtönt is kaphatott volna, de végül csak másfél év felfüggesztettet kapott.

Az enyhébb ítélet alighanem annak is betudható, hogy a Nokia-dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész korábban maga ismerte el, hogy a vádirat ezen – legsúlyosabb – állítása nem bizonyítható.

Nem bizonyítható, de maradt a vád

Az ezzel kapcsolatos vádpont, vagyis a vesztegetés alól Hagyó Miklóst fel is mentette korábban a bíróság, majd a vádpontot részben vissza is vonta a vádhatóság. De csak részben. Az első fokú tárgyalás előtt ugyanis ismét – az eljárás hosszú történetében hatodik alkalommal – módosította a vádiratot az ügyészség. A vádhatóság kivette a vádak közül azt, amelyik egy nokiás doboza tett, 15 millió forint kenőpénz elfogadását írta Hagyó számlájára.

Hagyó Miklós a Hír TV 2011. február 23.-i felvételén, amikor elhagyja a büntetés-végrehajtási intézet épületét, miután a bíróság megszüntette az előzetes letartóztatását. MTI Fotó: Hír TV

Ám eredetileg két alkalommal vádolták Hagyót kenőpénz átvételével, és a másik esetet benne hagyták a vádiratban, pedig mindkét vádpont Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató ellentmondásos, a bíróság előtt már visszavont nyomozati vallomásán alapult. Ezt Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, 2015 elején pedig bocsánatot is kért Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt neki semmilyen formában.

Nem csak a fenti fordulat volt meglepő a perben, hanem az a részlet is, hogy a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában a BKV volt humánpolitikai igazgatójának felmentését indítványozta az ügyész. A volt igazgató korábban több hónapot volt előzetesben, majd egy vitatott 86 milliós, nagyrészt végkielégítésből származó összeg felvétele miatt emeltek ellene vádat. Ez azért lényeges, mert ez volt az a végkielégítési eset, amely 2009-ben az egész BKV-botrányt elindította.

Mint kiderült, az állítólagos nokiás dobozos vesztegetési pénzek ügyében ráadásul csak az után kezdett nyomozni az ügyészség, hogy már vádat emeltek Hagyó ellen. A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból kiderül ugyanis, hogy az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal az után, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó ellen – ebben a vádpontban is.

Más vádlottak rosszabbul jártak

Letöltendő börtönbüntetést ugyan senki nem kapott, de az ítélőtábla például Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott, felfüggesztett büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól – írta az MTI.

Ítélethirdetés a Szegedi Ítélőtáblán MTI Fotó: Rosta Tibor

A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést. Súlyosított a táblabíróság a kilencedrendű vádlott, a BKV egykori osztályvezetőjének büntetésén is: pénzbüntetés helyett felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá.

Az ítélőtábla jelentősen megemelte a vádlottak által fizetendő kártérítés összegét: 50 helyett 160 millió forintra.

 

Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítása szerint Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró kifejtette, a nyilvánvalóan szükségtelen szerződések esetében az adott vádlott a sértettet ért teljes vagyoni hátrányért felel, attól függetlenül, hogy a munkaviszonya időközben megszűnt-e, ez alól csak az az eset kivétel, ha a határozott időre kötött megállapodást a vádlottól függetlenül később meghosszabbították.

Kirúgták az ügyészt, aki perelt, és igaza lett

Kezdetben a BKV-perben is részt vett a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyik vezető ügyésze, aki ellen később több fegyelmi eljárás is indult, majd kirúgták. Az Origo írta meg korábban a sztorit, aminek a lényege, hogy Kutron Katalin volt az az ügyész, aki kezdetben a vádat képviselte a Hagyó Miklós ellen első fokon zajló büntetőügyben Kecskeméten, és a jelek szerint ez a per lehetett a veszte. A Legfőbb Ügyészség azt állította, észlelték, hogy a BKV-ügyben a nyomozást korábban irányító vezető beosztású ügyész sorozatos mulasztásokat követett el. Ezért az ügyészség 2013 januárjában fegyelmi eljárás keretében – a hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség miatt – a vezetői tisztségből való felmentés büntetéssel sújtotta az érintettet. A vádhatóság közlése szerint “az észlelt mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség”. (A 2012 nyarán kezdődött perben valóban többször előfordult, hogy az eljáró ügyész kénytelen volt pontosítani a vádat, gyengíteni a vádiratban foglaltakat – a szerk.) Kutron a fegyelmi határozatot munkaügyi bíróságon támadta meg, ám keresetét 2014 áprilisában jogerősen elutasították. Polt Péter legfőbb ügyész pedig elrendelte Kutron lefokozással felérő áthelyezését. Csoportvezetőből beosztott ügyész lett, és a KNYF-től a Fővárosi Főügyészséghez került át. Ám ezzel az ügy nem ért véget, mert az ügyészség közölte, hogy “a BKV-ügyben ugyanezen, a nyomozást korábban irányító ügyészt érintően időközben további mulasztásokat tártak fel”, emiatt őt 2013 júliusában egy újabb fegyelmi eljárásban hivatalvesztéssel sújtották. Kutron Katalin ezt a fegyelmi határozatot is megtámadta, a munkaügyi bíróság pedig a 2014 novemberében, első fokú ítéletében megállapította, hogy az ügyészség jogellenesen szüntette meg az ügyész szolgálati viszonyát. Ezért egyes elmaradt juttatásai mellett a bíróság még 12 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére kötelezte az ügyészséget. A fellebbezések nyomán a Fővárosi Törvényszékre került ügyben a bíróság másodfokon helybenhagyta az ítéletet. Kutront azonban nem helyezték vissza az állásába – úgy tudni, ezt ő direkt nem is kérte.