Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Másfél magyarországnyi ember 500 magyarországnyi pénzen ül

Másfél magyarországnyi ember 500 magyarországnyi pénzen ül

Több mint egymillióval nőtt a világ nagy vagyonnal rendelkező személyeinek száma 2016-ban, így a szupergazdagok populációja 8,2 százalékkal nagyobb lett, derül ki a Capgemini üzleti tanácsadócég friss éves vagyonjelentéséből. A világon így már összesen 16,5 millió nagy vagyonnal rendelkező személy (high net worth individual, HNWI) él,

az összvagyonuk 63,5 billió dollár (nem tévedés:
63 500 000 000 000 dollárról van szó).

Az elemzők azokat az embereket tekintik HNWI-nek, akiknek saját használatban lévő lakóingatlanjukon és annak tartalmán felül minimum egymillió dollár vagyonuk van.

Összehasonlításképp: Magyarország nemzeti összterméke (GDP-je) 2016-ban 125,7 milliárd dollár volt, vagyis a teljes magyar nemzetgazdaság 500 év alatt termelne annyit (a GDP-t változatlannak véve), mint amennyi vagyona ennek a bő másfél magyarországnyi embernek van.

A világ legnagyobb gazdaságának,

az Egyesült Államoknak 18,6 billió dollár volt a GDP-je 2016-ban,

tehát még az USA gazdasága is csak 3,5 év alatt termel annyit, mint a leggazdagabbak összvagyona.

Az egész világ teljes GDP-je 75,3 billió dollár volt 2016-ban, vagyis csak kevéssel több, mint a leggazdagabbak összvagyona.

Magyarországról is sokan beférnek az elit klubba

Az egymillió dolláros (264 millió forintos) vagyont Magyarországon is elég sokan megütik: a Napi.hu 100 leggazdagabb magyarját gyűjtő listáján az alsó küszöb 2016-ban 6,8 milliárd forint volt. A 2016-os magyar lista első öt helyezettje és vagyonuk:

  1. Csányi Sándor, 200 milliárd,
  2. Bige László, 175 milliárd,
  3. Demján Sándor, 120 milliárd,
  4. Széles Gábor, 100 milliárd,
  5. Veres Tibor, 97 milliárd.

A világon a legtöbb szupergazdag az Egyesült Államokban él, 4,8 millió (populációjuk 8 százalékkal nőtt 2016-ra). A második helyen Japán áll 2,9 millió szupergazdaggal, a harmadik Németország 1,3 milliós populációval, a negyedik Kína 1,1 millióval.

Nő az egyenlőtlenség

Önmagában nem feltétlenül lenne probléma, hogy egyre több a nagyon gazdag ember a világon. Az már inkább, hogy számuknál nagyobb mértékben nő az összvagyonuk, az pedig már mindenképpen, hogy a szegényebb rétegek egyre jobban leszakadnak tőlük. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) négy közgazdásza által jegyzett tanulmány szerint a társadalmi egyenlőtlenség számos fejlett országban és több fejlődő országban nőtt az elmúlt években.

A gazdasági növekedésből a leggazdagabb egy százalék aránytalanul nagy mértékben részesült,

a világ fejlett gazdaságai közt sokat találni, amikben a lakosság összjövedelmének 10 százaléka a leggazdagabb egy százalék zsebeibe vándorol.

Számos országban megfigyelhető, hogy arányaiban egyre több jövedelem kerül a cégekhez (és tulajdonosaikhoz), illetve egyre kevesebb a munkavállalókhoz.

Az egyenlőtlenségek szélesedése már magát a gazdasági növekedést veszélyezteti, figyelmeztetnek az IMF szakértői. Azzal, hogy a lakosság jelentős része nem részesül a gazdasági növekedésből, ezek a rétegek egyre kevésbé férnek hozzá a színvonalas oktatáshoz, új technológiákhoz, forrásokhoz, sőt olyan társas kapcsolatokhoz, amik által könnyebben találhatnak munkát. Vagyis csökken ezeknek a rétegeknek a teljesítő- és versenyképessége, ami visszafogja a gazdasági növekedést általában.

Magyarországon meredeken nő a leggazdagabbak jövedelme

A helyzet Magyarországon is rossz, sőt egyre rosszabb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelemstatisztikáiból kiderül, hogy 2010-ről 2015-re

a legszegényebb háztartások körében az egy főre eső jövedelem reálértéken (a pénzromlást figyelembe véve) 0,7 százalékkal csökkent.

A valamivel jobb helyzetben lévő háztartások egy főre eső jövedelme reálértéken már kereken 6 százalékkal nőtt. A legtehetősebb háztartásoké ugyanakkor 13,8 százalékkal nőtt. Éves szinten a leggazdagabb háztartások egy tagjára 2015-ben 552 567 forinttal több nettó jövedelem jutott, mint 2010-ben, ugyanez a szám a legszegényebb háztartásokban 32 315 forint. (A jövedelemkülönbségek változásáról itt írtunk bővebben.)

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy 2010 és 2015 között (a legfrissebb adatok 2015-ösek) a gazdagabb háztartások jövedelme sokkal meredekebben nőtt, mint a szegényebbeké:

Korunk legnagyobb problémája

Az egyenlőtlenségek növekedése miatt nem csak kutatók kongatják a vészharangot. Ray Dalio milliárdos befektető (avagy spekuláns) szerint a 21. század legnagyobb problémája a pénzügyi egyenlőtlenség: „a legnagyobb gazdasági probléma, a legnagyobb politikai probléma, a legnagyobb szociális probléma” – idézi Daliót a Marketwatch.

A milliárdos szerint Amerikában a lakosság alsó 40 százaléka alig tapasztalt jövedelemnövekedést az elmúlt években, miközben körükben egyre magasabb a halálozási arány, egyre elterjedtebb a kábítószerhasználat, egyre több a munkanélküli.