Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A minimálbér-emelés önmagában nem oldja meg a boltok problémáit

A minimálbér-emelés önmagában nem oldja meg a boltok problémáit

Javult is, meg nem is a kiskereskedelmi dolgozók helyzete az elmúlt években, mondta a Zoom.hu-nak Ilona, aki több közértben is megfordult pénztárosként. A fizetések emelkedtek, bár útközben voltak döccenők. Az idei év elején a minimálbér-emeléssel együtt az ő boltjukban csökkentették a cafeteriát, és a pénztárosoktól elvették a mankópénzt (ez egy havi keret, amiből a kassza hiányait vonja le a bolt, a maradékot megkapják a pénztárosok). Év közben aztán ezeket visszakapták, úgyhogy végül tényleg eljutott hozzájuk a béremelés. Állást találni is könnyebb lett – folytatja. Ötvenes nőként pár évvel ezelőtt alig lehetett elhelyezkedni a kereskedelemben, sokéves szakmai tapasztalat ide vagy oda.

A munkakörülmények viszont alig javultak, ha egyáltalán. A boltok (főleg a kisebbek, közepesek) régebben is a lehető legkisebb létszámmal próbálták megoldani az üzemeltetést. Aminek persze az volt a vége, hogy mindenkinek sokat kellett dolgozni, túlórázni kellett (amit persze nem fizettek), az ebédszünetet se lehetett nyugalomban kitölteni, a szabadságokat nem tudták kiadni, betegszabadságra senki sem mert elmenni. Panaszkodni nem mert senki, sztrájkolni meg aztán pláne nem, mindenki féltette az állását.

A fizetések hiába nőttek, a boltokban még mindig kevesen dolgoznak.

Annyi talán változott, hogy az emberek könnyebben lépnek, ha elégedetlenek. Ilona nem lát rá, hogy a vezetőség nem akar, vagy nem tud több embert felvenni, mindenesetre tőlük épp ketten elmennek (egyikük nyugdíjba, a másik Angliába), az ő pótlásukat sem sikerült megoldani.

A minimálbér nagyot nőtt

A bérek emelkedése, legalábbis a minimálbéré és a szakmunkások garantált bérminimumáé, jelentős, a 2016-os 111 ezerről (129 ezres garantált bérminimumról) 2017-re 127 500-ra (161 ezerre) nőtt, 2018-ban pedig már 138 ezer (180 500) lesz. A minimálbér növekedése ideális esetben a magasabb béreket is feljebb tolja, bár az elmúlt időszakban akadtak abból feszültségek, hogy az alacsonyabb bérek az emelés miatt utolérték a magasabbakat.

MTI Fotó: Kallos Bea

Ami az élelmiszer-kiskereskedelmet illeti, a Blokkk.com kereskedelmi szakblog gyűjtése szerint a Tesco jelenleg bruttó 171 800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarják túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot, amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. A legtöbbet az Aldi fizeti egy bolti eladónak, 300 ezer forint felett, egy árufeltöltő pénze pedig 221 ezer forint. A Lidl bolti dolgozói fizetése bruttó 247 ezer forint, a Tescóé 229 ezer. Az Auchané hasonló, de egy Coop bolt már csak 160-170 ezret kínál.

A vállalkozásoknak hatalmas pluszkiadás

A béremelés a dolgozóknak egyrészt természetesen jó, másrészt azonban a munkáltatóknak nagy teher, ami visszafogja a bővítési hajlandóságukat. A Blokkk.com becslése szerint 2017-ben a teljes kiskereskedelmi szektor bérköltsége járulékokkal együtt 635 milliárd forint körül lesz. Az elmúlt években így alakult a szektor bérköltsége:

  • 2016: 564 milliárd,
  • 2015: 500 milliárd,
  • 2014: 475 milliárd,
  • 2013: 455 milliárd.

A különbség 2016-ról 2017-re 70 milliárd forint, annak ellenére, hogy volt egy ötszázalékos járulékcsökkentés (a szociális hozzájárulási adó csökkent), ami némi könnyebbséget jelent a tulajdonosoknak. Emellett a társasági adó 2017-től egykulcsos lett, mértéke 9 százalékra csökkent 10-ről és 19-ről. A magasabb kulccsal az 500 millió forintos eredmény fölötti cégek adóztak (körülbelül 1300 az egész országban), a kis- és közepes vállalkozásoknak az adócsökkentés elhanyagolható.

Nem tudják kigazdálkodni

A kiskereskedelemben tapasztalható problémák elsősorban abból fakadnak (illetve minden más probléma amiatt kerül még inkább felszínre), hogy a cégek egyelőre nem tudják, hogyan gazdálkodják ki a minimálbéremelések miatti többletkiadásokat, mondta a Zoom.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

A cégek nem voltak felkészülve ekkora minimálbér-emelésre, egyelőre „megy a méricskélés”,

mi fér bele, és mi nem. A legtöbb helyen létszámstop van, a cégek igyekszenek spórolni.

A vállalkozások próbálnak könnyítésekért lobbizni a kormánynál, egyelőre kevés sikerrel. A legnagyobb lépést ezen a téren az jelentené, ha (legalább az alacsonyabb kereseteknél) csökkenne a személyi jövedelemadó (szja), de az Orbán-kormány ragaszkodik az egykulcsos szja-táblához.

A bérarányok felborultak

A létszámstopon túl a munkaerőhiány miatt is a szükségesnél kevesebben dolgoznak a kereskedelemben: azok a cégek is nehezen találnak embert, akik tudnak és akarnak felvenni. Ennek egyik oka lehet, hogy sokan kivándoroltak külföldre. Sáling József szerint más szektorok és területek (főleg gyárak, ipari parkok) szívják el a munkaerőt a kereskedelemből. Ez az állapot lehet, hogy javulni fog, a béremelések miatt már nem lesz akkora különbség mondjuk egy Audi és egy Tesco között.

Nemcsak az alsó, de a magasabb, vezetői szinteken is problémákat, munkaerőhiányt okoz a minimálbér-emelés. A spórolás miatt a vezetők fizetését nem (vagy nem eléggé) emelték a cégek. Jelenleg egy kis bolt vezetője alig keres többet, mint a garantált bérminimum, így nehéz jó alkalmazottat találni. A bérarányok helyreállítása sürgető feladat a kereskedelemben, véli a KASZ elnöke.

Kevés a dolgozó, rosszak a munkakörülmények

A munkaerőhiány miatt a szakképzettségi szint megfigyelhetően esik, mondja Sáling József, sok cég már szinte bárkit felvesz. A munkaerő-állomány képzettségi és tapasztalati szintjének csökkenésével általában véve csökken a munkavégzés színvonala, gyorsasága.

Vagyis

hiába keresnek egyre jobban a kereskedelemben, a dolgozók kevesen vannak, leterheltek,

nagy a fluktuáció (40-60 százalék) sok köztük a tapasztalatlan, ráadásul a cégek szívesen állítanak be diákokat, illetve színre lépnek a nyugdíjas szövetkezetek is.

A zuglói hipermarket dolgozói molinókkal is felhívták a figyelmet a munkabeszüntetésre. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A rossz munkakörülmények pedig ördögi körként nem segítik, hogy javuljanak az állapotok a kereskedelemben. Fokozott munkaügyi ellenőrzésekkel lehetne némileg javítani a helyzeten, a cégeket jobban rá lehetne kényszeríteni, hogy legalább a munka törvénykönyve előírásait betartsák. Azonban kevés az ellenőr, 2010-ben még körülbelül 800 volt, mióta az önálló munkaügyi hivatal beolvadt a kormányhivatalokba, számuk 200-ra csökkent. A KASZ elnöke szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett ígéretet az állomány növelésére. De nem csak gyakoribb ellenőrzésekre lenne szükség, a munka törvénykönyvét szigorítani kellene, hogy jobban védje a munkavállalók érdekeit, erre azonban Sáling József a választásokig erre nem lát esélyt, a kormány már nem fog belevágni olyan ügyekbe, amik komolyabb vitákat válthatnak ki.