Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Milliárdok a semmire: “előbújnak” az állami vagyon legnagyobb pénznyelői

Milliárdok a semmire: “előbújnak” az állami vagyon legnagyobb pénznyelői

Titkos üzleti hitelek, milliárdos veszteségek, 3 millió forintos havi fizetések semmit nem végző állami cégnél – erről is szólt az állami vagyongazdálkodás 2016-ban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a napokban végre nyilvánosságra hozta tavalyi beszámolóját. Az állami vagyonkezelésről készült

üzleti jelentést a Ernst& Young csak korlátozó megjegyzésekkel fogadta el,

részint mert nem tekinthetett bele a külső vagyonkezelők vagyonnyilvántartásaiba de „figyelemfelhívásban” szóvá tette, hogy az állami vagyon körében folyó – közelebbről meg nem nevezett – nyomozások számviteli hatása még nem meghatározható.

A nemzeti vagyon értéke tavaly a kétszeresére emelkedett, a 2015-ös 5019 milliárd forinttal szemben tavaly decemberben 10 632 milliárd forintra rúgott. Ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a 2015 során megszűnt számos költségvetési háttérintézmény, amelynek vagyona közvetlenül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez került – derül ki az állami vagyongazdálkodásról a napokban publikált rendkívül szűkszavú jelentésben. Az állam vagyonának ugrásszerű növekedése a tárgyi eszközökben látható, ami 155 milliárd forintról 5931 milliárd forintra emelkedett, ez szinte kizárólag a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megszüntetésével függ össze. A központ kezelte a szinte teljes magyarországi közúthálózatot – amelynek nyilvántartási értéke az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM) való beolvadáskor 5732,2 milliárd forint volt. Vagyis valójában egy fillérrel sem nőtt a nemzeti vagyon, hanem azt történt, hogy a közutak a koordinációs központtól közvetlenül az NFM-hez kerültek és ez már megjelent az MNV könyveiben is.

A milliárdos sámándob

Az MNV által kezelt 10 632 milliárd forintos állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jelentést 33 oldalban intézte el az állami szervezet – ebből sok minden kiderül, ám megannyi homályban marad. A beszámolóból kiviláglik, hogy 2016-ban 17,6 milliárd forintot költöttek cégek megvásárlására ám, hogy pontosan mire is fordították ezt az összeg, azt már egy szóval sem említik. 2016-ban az állami vagyonban 25,1 milliárd forintos értékvesztést számoltak el, ebből 22,1 milliárd forintot nevesítettek is.

Eszerint 1 milliárd forint veszteséget okozott a Kárpátok-Alpok Zrt., amely a 2015 milánói expó „sámándobos” projektcége. A cégiratok szerint a cég jegyzett tőkéje 1,4 milliárd forint, amiből 1 milliárdot ír most le az MNV. A Kárpátok-Alpok Zrt. fő feladata a 2015-ös Milánói Expó magyar pavilonjának a közismert nevén a Sámándobnak felépítménye, üzemeltetése és elbontása volt. A költségek ennél jóval magasabbak voltak: Szőcs Géza kormánybiztos úgy nyilatkozott 2015-ben az MTI-nek, hogy

az építéstől a hazahozatalig 5-6 milliárd forintot költöttek a projektre.

Tokaj szőlővesszein – milliárdos veszteségek

Eddig nem hozott sikert a névváltás a Grand Tokaj Zrt.-nél – leánykori nevén Tokaj Kereskedőház Zrt-nél. A tokaji borvidék állami gazdasága 2016-ban tovább folytatta vesztességek halmozását. Az elmúlt két évtizedben „a királyok borát” is termelő állami cég több tízmilliárd forintos veszteséget halmozott fel az adófizetők nagy örömére. Az MNV és a Grand Tokaj beszámolójából kiderül, hogy tavalyi évet sikerült 3,8 milliárd forintos mínusszal zárni.

MTI Fotó: Oláh Tibor

A cégnél az elmúlt években komoly fejlesztések indultak. A cél az, hogy korszerű borászati üzemmé váljon az állami vállalat 2018-ra – eddig 7 milliárdot költöttek az új palackozóra és a hűthető Tartálycsarnokra. A 3,8 milliárd forintos éves veszteséget 1,6 milliárd forintos árbevétel mellett abszolválta a borház. A veszteség jelentős része 4,44 milliárd forintos anyagjellegű ráfordítások között lett elszámolva, ebből 2,3 milliárd forint ment „piacépítés, márkafejlesztés, értékesítés támogató” szolgáltatásokra. A cég ráadásul 4,5 milliárd forintos tulajdonosi hitelt kapott az MNV Zrt-től még 2014-ben a tartozás mind a két cég beszámolójában szerepel.

KAF Zrt. – a teljesen felesleges állami cég

Míg Tokajban megvan remény, hogy egyszer csak fellendül és nyereségbe fordul a biznisz, addig erre a KAF Zrt.-nél erre nem sok esély van. A KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt – 3 milliárdos alaptőkével alapította a kormány 2015 februárjában homályos célokkal. Az elképzelések szerint a társaság valami feladatot kapott volna a nagy állami rezsiholdingban, ám a tevékenységet azóta sem sikerült elindítani. Ráadásul az eltelt időszakban a cég működése is okafogyottá vált. A KAF tevékenységéről, annak működési céljairól egy árva szó nem derül ki annak gyakorlatilag teljes üres honlapjáról – de még a cégbíróságra benyújtott beszámolóból sem. Ezzel együtt 2015-ben sikerült 427 milliós veszteséget, tavaly pedig további 1,2 milliárd forintos mínuszt összehozni – így az MNV a két év veszteségét most egyben vezeti ki a könyvekből, 1,67 milliárd forint veszteség leírásával.

A vállalkozás eredetileg tervezett feladatai a energiahivatalhoz kerültek, a korábban kiépített informatikai rendszert nem tudják semmire használni – a beszámoló szerint ki kell találni, hogy az mire lenne jó a jövőben. Tavaly 39 ember dolgozott a cégnél az ő bérköltségük önmagában 584 millió forintba került az adófizetőknek, vagyis egy-egy alkalmazott eltartása átlagosan 15 millió forintba került. A honlapon megtalálható kevés céginformáció egyike,

hogy mindenkori vezérigazgató – jelenleg Várbíró Lajos – bruttó alapbére havi 3 millió forint.

Öt milliárd ment el a állami tartalékgazdálkodás csődjére

Az MNV Zrt-nél vettek egy levegőt és a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft 2002-2015 között felhalmozott 4,9 milliárdos veszteségét is leírták tavaly. A TIG elvileg az állami élelmiszer-tartalékok (búza, kukorica, egyéb tárolható termények) tartalékolásárt volt felelős, ám kormány 2015 októberében a felszámolásáról döntött – mondván erre a tevékenységre nincs szükség. A végelszámolása jelenleg is folyik, azt még nem zárták le. A TIG utoljára akkor került a címlapokra, amikor kiderül, hogy a Hungária Értékpapír Zrt-nél tartott több száz millió forintot, annál a brókercég, amely 2015 márciusban csődbe jutott – ezt követően döntött a kormány a TIG Nonprofit Kft. felszámolásáról, tavaly pedig leírták a működése során felhalmozott veszteséget.