Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Gigakártérítést fizetett a magyar állam a kiebrudalt cafeteria-cégnek

Gigakártérítést fizetett a magyar állam a kiebrudalt cafeteria-cégnek

Kifizette egykor a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Enderedet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – tudta meg a Zoom.hu. A étkezési csekk-forgalmazó kiebrudalása a magyar csekkpiacról eddig 10,1 milliárd forintba került az adófizetőknek, ám újabb kártérítések is jöhetnek még.

A történet gyökerei a 2010-es kormányváltás lázas NER-korszakába nyúlik vissza, amikor is a kétharmaddal hatalomra került kormány komplett piacokat forgatott fel a nyugdíjpénztárak államosításával vagy épp a különadók kivetésével. A cefateria-piac államosítása 2011 őszén az adótörvények vitájában került elő a semmiből, aminek következtében 2012 januárjától kvázi állami monopóliummá lett az étkezési csekkek piaca. Ezt megelőzően a több mint húszmilliárd forintos étkezési utalványpiacon több, jellemzően francia (multi)cég osztozott, és a tevékenység jelentős profitot hozott. Ráadásul az étkezési csekkek piacát az évtizedes gyakorlat szerint adókedvezményekkel ösztönözte az állam, a hideg- és meleg étkezési utalványokat bizonyos összeghatárig adómentesen kaphatták a munkavállalók. A kormánynak az így szerezett haszon szúrhatott szemet, ezért 2012-től rapid módon átalakították az adókedvezményeket, mégpedig úgy, hogy azt csak az akkor gründolt állami cég, az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. Erzsébet-utalványai kapták meg. Pontosabban 2012 januárjától az Erzsébet Utalványok és Széchenyi Pihenő kártyák „csak” 30,9 százalékkal adóztak, szemben a francia multik termékeire kivetett 51 százalékos adóval. Ez a diszkriminatív kormányzati-törvényhozási döntés azonnal átrendezte a piacot, kirántotta a francia cégek alól a talajt.

A kormány az étkezési csekkpiac államosítását azzal adta el, hogy az így keletkezett profit az országban marad, amit a szociális üdültetésre lehet fordítani. A gond ezzel az érveléssel az, hogy korábban is ez volt a helyzet, az utalványforgalmazásból részesülő szakszervezeti alapítvány a nyeresége egy részét szociális üdültetésre forgatta vissza. Ami változott 2012-után, az a szociális üdültetés marketingje: kitalálták az Erzsébet üdültetési programot, amelyek reklámját azóta is ezerrel tolják. Közben az Erzsébet-program működtetése körül több visszaélésgyanús ügy felmerült, illetve az egész program finanszírozása és működése átláthatatlan a nyilvánosság számára, miközben súlyos közpénzek fordulnak meg a rendszerben.

A kormány titokban fellebbezett

Csak ügyvédekre 1,5 milliárd mehet el

A három ügyben a magyar államot két nemzetközi ügyvédi iroda képviseli – derül ki az NFM megbízási szerződéslistájából. Az Endered S. A.-val szemben a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker&McKenzie (leánykori nevén Martonyi Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi stb.) ügyvédi iroda próbálta védeni a magyar államot. Az ügyben a magyar iroda mellett mozgósították a Baker&McKenzie New York-i, és torontói ügyvédeit is. Mindez bruttó 446,7 millió forintjába kerülhet az adófizetőknek, legalábbis ennyire szerződtek. A Cheque Dejeuner és a Sodexo ellen a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper védi a magyar érdekeket. A keretszerződés bruttó 1,07 milliárd forintról szól.

A 2012-es kvázi államosítás vesztesei, a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner, illetve a Ticket Express szinte azonnal bíróság elé vitték az ügyet. A Ticket Express jegyeket forgalmazó francia Edenred S.A. tavaly decemberben nyerte meg a pert a Világbank mellett működő választott bíróságon, a a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). Az akkori hírek szerint a bíróság a francia cég számára 23 millió eurós, vagyis mintegy 7,1 milliárd forintos kártérítést ítélt meg. (A ICSID döntése még visszafogottnak is mondható, ugyanis az Endenred eredetileg 95 millió eurós kártérítést kért.) A kártérítési összeg kiegészült a perköltséggel és a késedelmi kamattal, így összesen 10,1 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam a francia Endered S.A.-nak – válaszolta Zoom.hu kérdésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A 10,1 milliárd forintos kiadás nagyságrendjét érzékelteti, hogy az NFM költségvetésében ennek a töredékét, 1,5 milliárd forintot tervezett be peres ügyekre az egész évre. Az NFM rövid válaszában azt is kifejtette, hogy „a magyar állam ugyanakkor a továbbiakban is mindent megtesz, hogy az utalványos ügyekben kifejtett álláspontjának a még rendelkezésére álló jogi eszközöket kihasználva érvényt szerezzen.” A mondat egyszerre utal a másik két cég (Sodexo, Le Cheque Dejeuner által) indított perekre, illetve arra is, hogy a Ticket Express-ügyben a bírósági döntés hatályon kívül helyezését kezdeményezeték. A ICSID honlapjáról kiderül, hogy a magyar kormány még áprilisban megindította a felülvizsgálati eljárást, a kártérítés kifizetésére sor került, ám a felülvizsgálati ügyben a tanács összeállításán túl sok minden nem történt.

A java csak ezután jön

Nem tudni, hogy mit remél a magyar kormány az újabb eljárástól a vaskos ügyvédi és peres költségek kifizetésén túl (lásd keretes írásunkat). A Ticket Express 7,1 milliárd forintos kártérítése még csak az első részlet, hisz a Ticket Express Kft.-nek és a csoporthoz tartozó Edenred Magyarország Kft.-nek a válság sújtotta 2010-es évben 6,1 milliárd forintos nettó árbevétele volt. Ennek tripláját, 19,1 milliárd forintot tett ki a Sodexo Pass Kft. és a Sodexo Magyarország Kft. együttes árbevétele, míg a Le Cheque Dejeuner Kft. 1,6 milliárd forintot hasított a piacból. A Ticket Express a 6,1 milliárdos forgalomra kapott 7,1 milliárdos kártérítést, s ha a másik két perben is hasonló döntés születik, még 20-25 milliárd forintos kártérítést is fizethet a magyar állam. Pontosabban azon adófizetők, akik amúgy semmit sem nyertek a Erzsébet Utalvány bevezetésén, némi adóemelésen és az Erzsébet-táborok körüli botrányokon túl. Erre a kártérítésre jönnek még a kamatok és a perköltségek.

Az egész piac államosításnak kára összességében elérheti a 30-40 milliárd forintot.

 

Nem beszélve az erkölcsi kárról.